Close
Öt őszi bor, ami jobban feltölt egy wellness-hétvégénél

Öt őszi bor, ami jobban feltölt egy wellness-hétvégénél

A bornak és a felénk jól bevált – ámbár néha el-elmaradó – négy évszaknak különös a kapcsolata. Amikor a flip-flopot felváltja a félcipő, a 7-es UV-t az egész napos köd, a medenceparton napozást meg a takaróba bújás, a poharunkba kerülő borok is változnak.

Ha a metamorfózist Hamvas Béla-i magaslatokba akarjuk emelni, akkor mindez így szól:

Az ivásnak ugyanaz a törvénye, ami a szerelemnek: bármikor, bárhol, bárhogyan. De itt is, ott is, minden körülmény fontos. A bor természetéhez meg kell választani az évszakot és a napszakot.

Ami nyáron könnyed, illatos, friss, gyümölcsös – legyen fehér, rozé vagy vörös – az a télhez közeledve válik egyre tartalmasabbá, összetettebbé, érettebbé, gazdagabbá. Az ősz pedig az átmenet, amikor a bor tökéletesen ízlés dolga: vannak megszállott újbor-hívők, akik nem győznek várni Márton-napig a friss szüret boraira, de ugyanígy vannak élesen váltók is, akik szeptember elsejével az Irsai Olivért és fröccsöt kívánó rozékat tartalmas fehér- és vörösborokra cserélik.

A mi őszi listánk egy szubjektív átmenet, de talán mindkét tábornak kedvez egy kicsit:

Pannonhalmi Apátsági Pincészet

és a Prior (rajnai rizling) 2016

A Pannonhalmi Apátság modernitásáról épp nemrég írtunk a gyógynövénykert kapcsán. A legérdekesebb a sztoriban, hogy a fejlettséget, az előremutató gondolkodást nem a 21. század csúcstechnológiájának, sokkal inkább a régi korok felhalmozott tudásának köszönhetik.

A kétezres évek elején újraindult borászat ékes példa. A 2016-os év a tizennegyedik évjárat a rendszerváltást követően újragondolt, és Gál Tibor egri borász tervei alapján felépített pincében. A megreformált borászat szőlőfajtáihoz pedig a levéltári adatok adtak alapot: kiderült, hogy a tramini, a rajnai rizling és az olaszrizling is szerepelt a termesztett fajták között. Jelenleg tizenkét szőlőfajtából tizennyolc különböző bor készül. Legjobban a rajnai rizling és a pinot noir vált be – ez a két fajta adja a teljes terület negyven százalékát.

Ha pedig rajnai rizling, akkor Prior, ami csak a legjobb dűlők legszebb terméséből készülhet. 2016-ban három különböző területről szüretelték az alapanyagot, több körben, hogy a frissesség ugyanúgy fellelhető legyen benne, mint a tartalom.

Mint minden évjáratban, most is kivételesen tiszta, üde, érett citrusos-narancsos jegyekkel. Savai szép rajnaihoz híven feszesek, kóstolva hosszú, mentás-ánizsos, és finoman gyümölcsös aromákat hagy a szájban.

Aki pedig ki nem állhatja a sallangokkal tűzdelt “szakszerű” borleírásokat: finom, egyszerre zamatos, jó savú, és tartalmas, komoly bor, egy szép évjáratból, aminek az is jól áll, ha néhány évig még pihentetjük a pincénkben.

Kreinbacher Birtok

és a Brut Classic

2014 ősze nem csak néhány somlói pezsgő érkezését jelentette borszerető körökben: a Kreinbacher Birtok pezsgői az első korty után újra beírták a “pezsgőt bárhol, bármikor” tézist a tudatalattinkba.

Somlón a fejlődés szemmel látható: modern birtokközpont épült étteremmel és szállással, régi, parlagon hagyott dűlők kaptak új életet, utak újultak meg a borvidéken – köszönhetően Kreinbacheréknek. A pezsgőkészítést sem bízták a véletlenre. A már hosszabb ideje Somlón borászkodó Várszegi Györgyöt csábították a borászathoz, szakmai támogatóként pedig a champagne-i Paul Bara pezsgőmesterét, Christian Forget-t hívták. Bejött!

Ma ott tart a pezsgőgyártás a Kreinbacher Birtokon, hogy néha hónapokra kiürülnek a készletek. A degorzsálást (azaz a bor seprőtelenítését) viszont nem lehet elsietni, komoly határidők vannak, amihez a minőség érdekében tartani is kell magukat. Akinek még van néhány palackkal, szerencsés, hiszen legközelebb – a Rosé kivételével – csak novemberben érkezik a pezsgőválaszték nagy része.

A Brut Classic – ami a világ egyik legrangosabb borversenyén, a Decanter World Wine Awardson 95 ponttal ‘Platinum – Best Hungarian Sparkling’ díjat kapott – az egyik személyes kedvencünk. Amolyan champagne-élmény, fél- vagy harmadáron.

85% somlói furmint, 15% chardonnay, huszonkét hónapig palackban érlelve, hagyományos, azaz méthode traditionnelle eljárással készítve. Citrusos, grapefruitos, enyhén füstös, kekszes-kenyérhéjas illat és íz. Gazdag, tartalmas pezsgő, ami mindig nagy élmény – úgy egy hajón, a Balaton közepén, szikrázó napsütésben, mint a kályha mellett, a csípős, őszi estéken.

Gizella Pince

és a Barát Hárslevelű 2016

Szilágyi László, és vele együtt a – nagymamáról elnevezett – Gizella Pince amolyan tokaji sikersztori: a nagyszülői területeken hobbiborászatként indult, és mára komoly, tizenöt hektáros családi birtokká nőtt.

Ma már készül bor többek között a a tarcali Barát és Szil-völgy dűlőkről, a mádi Szent Tamásról, és a bodrogkeresztúri Medvéről is. Főként furmint és hárslevelű – ahogy azt Tokajban megszokhattuk.

A Barátban például hárslevelűt művelnek Laciék. A talaj főként löszös, és nem ő az első bizonyíték rá, hogy ez mennyire jól áll a hárslevelűnek (elég csak a Kikelet Pince egy-egy borát megkóstolni!).

A 2016-os Barát egyszerre friss, vidám és tartalmas. Benne Tokaj, hamisítatlanul, és a fajta gyümölcsös arca egyszerre. Amolyan finom átmenet ez egy üde, filigrán bor és egy nehéz, szikár, száraz tokaji között. Jó savú, finom barackos, birsalmás aromákkal, ásványos, sós karakterrel, és a hordós érlelésnek köszönhetően egy kis fával.

St. Andrea

és a Csakegyszóval (pinot noir) 2015

Ha létezik borvidék, amit változatosnak nevezünk, Eger mondjuk kaphat egy változatos fölét. Rengeteg terület, kismillió szőlőfajtával, úgy fajtaborokkal, mint sok összetevős házasításokkal. Köztük természetesen a bikavérrel, amire még külföldön is ritmusosan bólogatnak, ha megemlítjük egy vacsorán. Kár, hogy néhány évtized alatt az alja-bikavérek külföldre exportálásával sikerült rengeteg turistával egy életre megutáltatni ezt az egyébként sok esetben kiváló házasítást.

Az viszont remek, hogy a nagyüzemi bortermelést néhány apró, családi borászat maga mögött tudta hagyni, és mára szép birtokokat, finom borokat, ízlést és szakértelmet testesítenek meg.

Ilyen a St. Andrea is, a birtok, ami közel húsz éve indult, Lőrincz György első borával. A fajtaösszetétel náluk is igen változatos: területeiken terem olaszrizling, hárslevelű, leányka, szürkebarát, chardonnay, sauvignon blanc, pinot blanc, viognier, merlot, kadarka, kékfrankos, pinot noir, syrah, cabernet franc, turán és kékmedoc is.
Hogy miért a sok fajta? Egyszerűen azért, mert az ősök ezt hagyták örökségül – és mint olyan, kutyakötelesség tovább vinni.

Ha házasítás, akkor bikavér és egri csillag, azon belül is classicus, superior és grand superior. Viszont gyakran szép fajtaborok is kikerülnek az egerszalóki pincéből.

A fehérborok közül például sauvignon blanc, a vörösökből pinot noir. A Csakegyszóval évről évre megbízható: ha jó az évjárat, azért, ha kevésbé jó, akkor meg azért, hiszen ez esetben a legjobb dűlők pinot noir-termése is belekerül. A 2015-ös átlag feletti évjáratként maradt meg a borászok emlékezetében országszerte. A Csakegyszóval is ilyen: telt színű, gazdag illatú és ízű, friss cseresznyével, meggyel, fűszerekkel. Lendületes savú, nagyon gyümölcsös, a pinot finoman földes aromáival. Még nem tüzes, nem vastag, mint egy cabernet – épp ezért tűnt tökéletes választásnak őszre.

Kaiken

és a Reserve Malbec 2015

A borkóstolásban a legszebb, hogy épp olyan, mint a fantázia. Nem ismer határokat, és úgy tud teleportálni sok ezer kilométerekkel távolabbra, hogy sosem jártunk ott valójában.

A Kaiken például Argentína egyik legjelentősebb borászata, és jócskán megéri felfedezni. Évente hétmillió liter bor készül a mendozai pincészetben, ahol hatalmas, 12 és 30 ezer liter közötti tartályokban erjesztik és mintegy 1500 hordóban érlelik a borokat. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a gigászi méret egyáltalán nem gátja a minőségi borkészítésnek, sőt! Legtöbb boruk évről évre biztos választás, ráadásul olyan ár-érték arányt képviselve, amit bármelyik magyar bor megirigyelhet.

A “Caiquén”, azaz a kaiken egyébként az Andok vadlibája, ami csapatostul szeli át az Andok hegyvonulatait Chile és Argentína között – csakúgy, mint a borászat alapítója, Aurelio Montes, aki a chilei Montes borászat mellett 2000-ben vetette meg lábát a szomszédos ország borvidékén.

A malbec, amit különösen szívesen kóstolunk tőlük, több szempontból is különleges. Egyrészt azért, mert nem annyira ismert fajta, így bőven hagy teret a felfedezés szépségének. Másrészt, mert sokáig csak festőszőlőként használták első számú hazájában, Franciaországban, és igazából Argentínában találta meg az igazi karakterét.

A reserva malbec csupa izgalom: telt, érett szederrel, szilvával és eperrel, gazdag tanninokkal. Sok munka van benne, hiszen a mendozai agyag talajon termett szőlőt 970 méteres magasságban, kézzel szüretelik, és tartályban, valamint francia hordókban érlelik. Akit pedig már meggyőzött ez az alap kategória, nyugodtan kísérletezzen az “Ultra” sorozattal, mert megéri.

ősz | bor | kreinbacher | st. andrea | kaiken

FOLYTASD EZZEL

Ez a világ leggyakrabban készített karácsonyi desszertje

Innen és így még soha sem láthattad a Vörösmarty téri vásárt

Rendeld meg a Roadster magazin 10. számát!
Izgalmas, színes és gazdag. Ha három szóval kellene jellemeznünk legújabb, jubileumi kiadásunkat, akkor ezeket a szavakat választanánk. Miért mondjuk ezt? Mert megjártuk Kappadókiát, Valenciát és Kelet-Tirolt. Találkoztunk a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal, a világ egyik legérdekesebb újságírójával, Malcolm Gladwell-lel, a provokatív, magyar származású fotóssal, Pol Kuruczzal, plusz összehoztunk az eddigi legvidámabb borítónkat, amivel Budapestet ünnepeljük. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Instagram