Close
Mutatjuk, milyen a hétköznapi luxus a vidéki Magyarországon

Mutatjuk, milyen a hétköznapi luxus a vidéki Magyarországon

A Tóth Project épülete nem elérhetetlen, nem megfizethetetlen, mégis minden megvan benne, ami a minőségi élethez szükséges: A+ minősítés és a nagymama képkerete egy helyen, harmóniában.

Évekkel ezelőtt egy Sopron közelében lévő kisvárosban vásárolt magának egy átlagos telket, rajta egy átlagosnál is romosabb, falusias házzal a Tóth Project Építésziroda egyik alkalmazottja. A folyóparti városka egyik csendes zsákutcájában aztán körültekintő, minden részletre figyelő tervezés kezdődött, aminek a végeredménye egy, a megrendelő számára tökéletes családi ház lett.

Alapkoncepció volt a helyi építészeti hagyományokat modern elemekkel fűszerezni, ennek szellemében felhasználták a régi épület tégláit, ugyanakkor hőtechnikailag minden igényt kielégít a ház, amely A+ tanúsítást kapott, és még a csövezést is előkészítették a napelemek számára.

Mivel a leendő tulajdonos pontosan tudta, mit szeretne, különleges elrendezésű alaprajzot készített: két fő tömbje van az épületnek, ezeket pedig egy nyaktag köti össze középen. Az egyik főbb tömb utcafronti, oda kerültek a gyerekszobák és a garázs, míg a másikban a nappali-konyha és a hálószoba található. Az összekötő részben van a vizesblokk, és onnan van a bejárat is, vagyis nem az utcafront felől. Nem véletlenül: a ház hosszanti oldalán egy átlagos szomszédos ház található, így viszont a nappalis blokk fő kilátása a privát kertre, a gyerekszobás blokké az utcára nyílik.

„Így kihoztuk a legtöbbet a telek adottságaiból, és elkülönítettük a gyerekek és felnőttek életterét, nem zavarjuk egymást”

– mondta az építész a Roadsternek.

A ház 176 négyzetméterébe minden fontos belefér, az önmagában is meggyőző földszinti részt kiegészíti a tetőtéri dolgozó-, illetve játékszoba. Ezt nevezhetnénk elérhető luxusnak: egyedi koncepció, minőségi anyagok, rengeteg hely és funkció, ugyanakkor ez a ház

„nem elérhetetlen, nem megfizethetetlen”

– ahogy Tóth László, a stúdió vezetője fogalmazott.

Modernitás és hagyományok együttélése sem merül ki a téglaburkolatokban: a kertben meghagyták a fenyőket, ugyanakkor

a tágas, minimalista terasz kavicsszőnyeg-burkolatot kapott.

Ez egy műgyanta-alapú granulátum, ami átereszti a vizet, és miután leteszik egy simító eljárással, teljesen egynemű felületet ad.

Hasonló megoldással a nappali-konyhába is öntött padló került, egy egységes, fehér műgyanta felület, lekenve egy lakkréteggel. Nincs fugázás, semmi nem töri meg a felszínt, így rendkívül könnyű tisztán tartani.

Be is jutottunk hát a házba, ahol a modernitás és a hagyományok együttélése a bútorválasztás mellett olyan gesztusokban is megjelenik, mint

a folyosói tükör beleillesztése a nagymamától örökölt régi képkeretbe,

a nappali sarkában megbújó klasszikus kandalló, illetve a konyhába kitett régi családi fotók.

Bár a nagyobb lakásoknál egyre inkább alapigény, mégis említsük meg az extra fürdőszobát, ahol zuhanyzó és kád, valamint két mosdó található, hogy a munkába-iskolába készülő család tagjai egyszerre tudjanak készülődni.

Különleges az épület két fő tömbjét összekötő veranda-folyosó is: egy jókora tolóajtó közvetlen kapcsolatot teremt a kerttel, természetes fényt ad, lazábbá, hangulatosabbá teszi a részt. Itt belül is megtalálható a vöröstégla burkolat, amit az egyik falról visszatükröz az említett, nagyi-féle képkeretbe foglalt tükör.

A kezdeti álmok sikeres megvalósítását bizonyítja, hogy a ház mára valódi családi fészekké vált. A telken lévő előző ház tulajdonosa pedig elérzékenyült, amikor meglátta, hogy a korábbi épület téglái az új otthonnak is szerves részét képezik.

(Az épületről készült fotókat Palkó György hozzájárulásával közöljük.)

Ez is érdekelhet:

Close