Close
A zseni, aki elbánna a téridővel, és a Marsra vinné az emberiséget

A zseni, aki elbánna a téridővel, és a Marsra vinné az emberiséget

Egy szupermenő kreatív elme egyenesen a jövőből – elsőre nagyjából ez látszik a Tesla-vezérből. De a titokzatos felszín mögött meglepő vonásokat fedezhetünk fel, amelyek segítségével talán megérhetjük, mit is akar a jövőtől. Update: és azóta már kilőtt egy roadstert az űrbe.

Intro

Dél-Afrikában született, negyvenhat éves, hat gyereke van, és talán az egyetlen ember a világon, aki négy, egyenként is dollármilliárdos cég alapításában is benne volt.

Elon Reeve Musk egyszerre feltaláló, üzletember, mérnök, látnok, Amerika 21. leggazdagabb embere, és az egyik legbefolyásosabb.

A cégei forradalmasíthatják a földi, a föld alatti, a légi és a csillagközti közlekedést, valamint a megújulóenergia-ipart.

Gyerekkor

Nem időznénk túl sokat a különc fiatalságánál, de két epizód egyszerűen megkerülhetetlen: megszállottan olvasott („a könyvek neveltek fel, és csak aztán a szüleim”), majd tízéves kora után magától tanult meg programozni a Commodore-ján. Írt is BASIC programnyelven egy Blastar nevű játékot, amit nagyjából ötszáz dollárért eladott az egyik helyi PC-magazinnak. Egy pszichológus biztosan sokatmondóan bólogatna a tizenkét éves kölyök által írt játékon, amelyben a küldetés

„lerombolni az idegenek halálos hidrogénbombákat szállító teherhajóit”.

Musk a szülei válása után zömmel az apjánál töltötte az időt Pretoria egyik elővárosában, ahol a srácok keményen terrorizálták. Egyszer lelökték egy lépcsőn, majd eszméletlenre verték. Nem csoda, hogy a tizennyolcadik születésnapja előtt Kanadába költözött, kihasználva, hogy az onnan származó édesanyja révén állampolgárságot kaphatott.

Musk édesanyja egy idei divatbemutatón

Az élet iskolája

A Pennsylvaniai Egyetemen egy tíz hálószobás házat bérelt, amit egy barátjával nightclubként használtak, persze azért szorgosan végezte a tanulmányait is, közgazdász és fizikus diplomát is szerzett. Huszonnégy évesen Kaliforniába költözött, és szép reményekkel nekilátott PhD-zni alkalmazott fizikából. Egészen két napig bírta, inkább vállalkozni kezdett.

Jól is ment neki: az öccsével, Kimballal alapított webes cége, a Zip2-t négy év sikeres terjeszkedés után felvásárolta a Compaq, Elon Musk 22 millió dollárt kapott a hétszázalékos részesedéséért. Hasonló ívet futott be az X.com, amelyből egy egyesülés után a PayPal lett: a céget 2002 októberében vásárolta fel az eBay, potom másfél milliárd dollárért, ebből 165 millió ütötte a főrészvényes Musk markát. Az X.com domaint idén nyáron vette meg a PayPaltól egy meg nem nevezett összegért, egyszerűen mert „óriási érzelmi értékkel bír” a számára.

Kicsoda valójában?

Ez utóbbiból már sejthető, hogy bár sok lap hajlamos kissé leegyszerűsítve csodabogárnak, a jövőből jött robotnak beállítani, Musk sokkal bonyolultabb lélek. Neil Strauss, a Rolling Stone magazin újságírója idén kilenc hónapon át riportozott vele rendszeresen, és teljesen másnak találta, mint amilyennek a kollégái leírásából feltételezte volna.

A Dragon űrkapszula belsejében két haverral

Strauss azt mondja, Musk

sokkal inkább mérnök és feltaláló, mint üzletember, aki ösztönszerűen meglátja egy terv gyenge pontjait.

Az öccse szerint Musk mindent átlát tizenkét lépésre előre, amivel a gyerekkori egyik kedvenc játékában, a sakkban nagymester lehetne. Hát ilyesféle képességek kellettek a PayPal után további három, milliárd dolláros cég felépítéséhez: a Tesla az autós, a SpaceX az űrbéli közlekedést forradalmasíthatja, a SolarCity pedig jelentősen felgyorsíthatja a napenergia felhasználását.

Ezzel együtt Musk még egy ufónál is ufóbbul viselkedett a Tesla Model 3-as bemutatója utáni időkben. A 35 ezer dolláros autótól nemcsak a saját cége terjeszkedését várja a vezér, hanem azt is, hogy a riválisokat komoly fejlesztésekre sarkallja. De legyen bármilyen erős is a küldetéstudata, Musk meghökkentően elesett is tud lenni.

Egyedül, mindig egyedül

Utóbb derült ki, hogy a Model 3 bemutatója idején alig tudta összekaparni magát. „Súlyos lelki fájdalmak gyötörtek az elmúlt hetekben – tépelődött Musk Straussnak. – Minden csepp akaraterőmet össze kellett szednem, hogy el tudjak menni a bemutatóra, és ne tűnjek a város legdepressziósabb arcának. Fel kellett magam pofozni: sok Red Bullt ittam, a pozitív emberek társaságát kerestem, és azt mondtam magamnak, rengeteg ember függ tőlem, gyerünk, munkára!”

Akkoriban meditált először, majd az Arctic Monkeys R U Mine? számára vonult a közönség elé. Előtte szakított a barátnőjével, és kétségbeesetten keresett egy hosszú távú kapcsolatot, egy „lelki társat”, ahogy fogalmazott.

Még az újságírót is megkérdezte, hogy nem ismer-e egy lányt, aki a társa lehetne, mire Strauss felvetette, hogy talán hagynia kellene egy kis időt magának, amíg leülepszik az egész, és tisztázná magában, miért ment tönkre zsinórban a harmadik komoly kapcsolata. És még hozzátette, hogy a feltaláló tünetei a kapcsolatfüggőség tankönyvi esetét mutatják, mire Musk újabb panaszrohamokban tört ki: „Megöl, ha egyedül megyek aludni.

Nagyon is tudom, milyen az: egy nagy üres házban vagyok, a lépteim visszhangzanak a folyosókon, sehol senki, és üres a párna is mellettem.

Hogyan lehetnél boldog egy ilyen helyzetben?”

Ilyen magasra jutni magánnyal jár. De csak annak, aki már korábban is magányos volt. Musk bevallotta, hogy a gyerekkorában egyvalamit fogadott meg: „Soha nem akarok egyedül lenni.” Majd az érzelmeivel birkózva, suttogva újra megismételte a mondatot.

A gyermekkor vége?

A lelki tusái, a fáradhatatlansága, a korlátokat nem ismerő fantáziája mind arra utalnak, hogy Musk legalábbis részben megmaradt gyereknek. „Elmerül a gondolataiban, és látod rajta, hogy éppen valahol máshol jár. Még most is ugyanezt csinálja. Most már békén hagyom, mert tudom, hogy ilyenkor éppen egy új rakétát tervez, vagy ilyesmi” – mondta róla a mamája Ashlee Vance könyvében. Ő maga azt pedzegette, hogy az élet csak egy játék, a napokban pedig tévedésből kitweettelte a telefonszámát, amit így majd tizenhét millióan láthattak. Talán a jövőre adott válaszából derülhet csak ki, hogy véget ér-e a látnok gyerekkora.

A kaliforniai irodájában egy hullócsillag képe lóg a falon, alatta a felirat: „Ha egy hullócsillag alatt kívánsz valamit, az valóra válik. Hacsak nem egy meteor az valójában, ami minden életet elpusztít a Földön. Akkor mindegy mit kívántál. Hacsak nem azt, hogy bárcsak meghalnál egy meteorittól.”

Elég morbid humor ez, ugyanakkor Muskot emlékezteti is a nagy tervére: lakhatóvá tenni más bolygókat az emberiség számára.

Ilyen városkát telepítene a Marsra
Irány a Mars!

Nemrég egy 2022-es Mars-expedíció tervével rukkolt elő, és azzal, hogy az ehhez szükséges rakétával akár gyors utazásokat is lehessen tenni a Föld körül. Az új rakétát fele akkora súlyúra tervezik, mint az elődjét (300 tonna helyett 150-re), de így is a legerősebb lehet, amit jelenleg bárki is tervezget.

Landol a Falcon 9-es

És bár a SpaceX arzenálja (a Falcon 9, a Falcon 9 Heavy rockets és a Dragon kapszula) egyre rutinosabban jár-kel az űrben, a leendő BFR – az első betű a big, az utolsó a rocket rövidítése – felváltja majd a teljes kínálatot.

A Dragon űrkapszula

Musk komoly bevételekkel kalkulál a műholdak pályára állításából, illetve a Nemzetközi Űrállomásra vitt rakomány és személyzet szállítási díjából. A Marsra pedig a Hold lehet az ugródeszka, így lehet az emberből „több bolygón élő faj”. Mivel egy orosz–amerikai holdbázis egyébként is tervben van, a feladat első része meglepően reálisnak tűnik.

Azért Musk a csillagok között is hasonlóan magányos lehet, mint a Földön: egy BFR-rakéta mintegy 200-240 utast vihet majd, és úgy számol, az első, 2022-es expedíció után négy rakétát indítana a vörös bolygóra, abból kettőt személyzettel.

A visszaúthoz szükséges üzemanyagot a helyben bányászott vízből és a légkörből kivont szén-dioxidból állítaná elő a feltaláló. Amikor pedig ez az egész már rutinszerűen megy, a BFR földi világvárosok közt szállítana utasokat, a New York–Sanghaj út például röpke harminckilenc percig tartana csupán.

Az első rakétákat 2018 közepén kezdhetik megépíteni, onnantól öt év a cél elérésére „meglehetősen hosszú időnek tűnik” Musknak. Update: februárban mindenesetre máris nagyot lépett a cél felé: az hagyján, hogy kilőtt egy Falcon Heavyt az űrbe, de vele egy Tesla roadstert is, ami döbbenetesen szürreális látványt nyújtott.

Tér, idő

Musk elkötelezett az energiaforradalom mellett, forradalmasítaná a közlekedést, de az igazi nagy kihívást az idő és a tér legyőzésében látja. Nem véletlenül dolgozik egyszerre űrrakétán, elektromos önvezető autón, a földkéreg alatt futó alagutakon, és az 1200 km/h-val hasító Hyperloopon, amivel tíz perc alatt eljuthatnánk Budapestről Pozsonyba.

Talán mostanra merő fantáziának gondolhatjuk az egészet, pedig nem az: a szlovák kormány már kötött is egy megállapodást a Hyperloop Transportation Technologiesszel, Győrben pedig már át is adtak egy Tesla töltőállomást.

Már csak az a nagy kérdés, talál-e maga mellé valakit Musk, és valóra válik-e egy régen elejtett megjegyzése, miszerint

„a Marson szeretnék meghalni. Csak nem a becsapódáskor.”

Ez is érdekelhet:

 

Close