Close
Dzsungel a városban – Négy csodás európai botanikus kertet mutatunk

Dzsungel a városban – Négy csodás európai botanikus kertet mutatunk

Rousseau jól mondta: időnként igenis vissza kell térni a természethez! A romantikus gondolatot egyre többen magukénak érzik, a városias mindennapokból olyan jól esik néha vidéken, a hegyekben, erdőkben időzni, ahol nem dudálnak az autók és pillanatnyilag nem fontos a dollár árfolyama sem. A botanikus kertek urbánus oázisok, ahol a flora és fauna pár órára elcsendesíti a szellemet. Városlátogatások alkalmával is érdemes felfedezni a helyi füvészkertet, hogy a tájegységre jellemző növények mellett egzotikusabb szépségeket is megismerhessünk. 

Kew Gardens, Richmond, London

Londonban nem nehéz szépen gondozott parkokat, kerteket találni, de a Világörökség részeként jegyzett, 1840-ben alapított Kew Gardens valódi növényszentély, őshonos fajokkal, különleges virágokkal, de az élő növényzet mellett a világ legnagyobb herbáriumát és növénytörténeti szakirodalmát, fotógyűjteményét a Kew Gardensben kezelik. A jelenleg is előkelő kerületnek számító Richmond és Kew a múltban királyi vadászterület volt.

A belvárosból huszonöt-harminc perc eljutni Kew Gardensbe, amely a hét minden napján nyitva van. Sok londoni a napi belépő helyett tagságot vásárol, és sok időt tölt a 132 hektáros parkban. Egyik jelképe a számos üvegház mintájául szolgáló elegáns pálmaház, melyet a kilencvenes években korszerűsítettek. Akár egy egész napot is eltölthetünk itt, annyira sok a látnivaló: bambuszkert, alpesi szekció, japánkert, fűszernövények, mediterrán kert, rododendron sétány, de még egy lombkoronaösvényt is bejárhatunk. Az egészet jellemzi az a fajta angol elegancia, amit nagyon kedvelünk.

Claude Monet Garden, Giverny, Franciaország

Kevés olyan romantikus és inspiráló hely van egy növénykedvelő számára, mint Claude Monet, az impresszionista festőiskola egyik legfontosabb alakjának egyhektáros díszkertje. Párizstól csupán másfél órányira találjuk a művész házát és a kertet, amit ő maga tervezett, alakított ki és amiről/amiben megannyi világhírű festmény született.

Pergolára futtatott rózsák, díszfák, cserjék, színpompás ágyások között időzhetünk és semmit sem bíztak a véletlenre, követik Monet virágzási idényre hangolt színösszeállításait. Érdekesség, hogy a lilák, rózsaszínek, barackok dominánsak, kevés a piros virágzat. A hivatalos honlapon nyomon követhetjük a virágzási naptárat is. Mintha a festményekben sétálnánk, egyszerű kerti látogatásunk felér egy művészettörténeti időutazással.

A festő nagy rajongója volt a japán kultúrának és botanikának is: díszcseresznyék, bolyhos virágzatú japán akácok veszik körbe a tavon átívelő hidat is, melynek formavilága is az ázsiai országot idézi. Érdekesség, hogy Japánban, Seki városában sokan látogatják a tavat, melyet vica versa, a festő tiszteletére telepítettek és vizililiomokkal, koi pontyokkal idézik meg az impresszionista Monet szellemét. 2011 óta egy tehetséges és nagytudású főkertész foglalkozik a kerttel, aki annyira tiszteli Monet egykori háromdimenziós vásznát, hogy maga is festőleckéket vesz. Givernyben a kert mellett bejárhatjuk a művész házát is, ami még teljesebb képet ad a zseniális tehetség mindennapjairól.

Jardí Botànic de Barcelona és Mossen Costa i Llobera, Barcelona, Spanyolország

A Montjuïc dombjára sífelvonóval érdemes felmenni – a nyolcszemélyes kabinokból klassz a kilátás, ráadásul nem sűrűn működnek síliftek óriási pálmák és mediterrán növények között, ezért duplán megéri a program. Az eredetileg zsidó közösség lakta dombon az olimpiai stadion, görög színház, a vár és Joan Miró múzeuma mellett találjuk a 14 hektáros botanikus kertet, ahol a különböző növénycsoportokat élőhelyük szerint telepítették. Az őshonos fajok mellett Dél-Afrikából, Chiléből, Ausztráliából, Kaliforniából és a Kanári-szigetekről is érkeztek növénykülönlegességek a húszéves, így aránylag fiatal és építészetileg is modern parkba. Egy húszperces sétával pedig elérhetjük a Mossen Costa i Llobera kaktuszparkot is.

Nemcsak a virágkedvelőnek lehet jó választás a botanikus és a kaktuszkert, hanem azoknak is, akik kicsit kiszakadnának a legzsúfoltabb negyedek pulzálásából, vagy túl mainstreamnek találták a Güell Parkot – illatos ösvények, dolgozó méhek váltják fel a felaljzott turistákat. Nagy számban találunk pozsgásokat, pálmákat, kaktuszokat, ráadásul az éghajlatnak köszönhetően szúrós barátaink nem melegházban pihennek, hanem szabad ég alatt.

Eden Project, Cornwall, Anglia

Összeállításunk legbizarrabb szereplője az angol Eden Project, amely nem más, mint egy teljesen 21. századi növénypark, tudományos központ, oktatási intézmény, művészeti terület. 2001-ben nyitott, így valóban új keletű kezdeményezés, melyet Cornwall egy főleg filmezésre használt, kietlen agyagvölgyében létesítettek azzal a céllal, hogy modern eszközökkel mutassák be az ember növényekkel való kapcsolatát, egyszersmind függését, mindemellett egy nagyon változatos és sokszínű növénykollekciót válogattak össze, megőrzés céljából. A két gigantikus, galvanizált acélvázra húzott til-tetrafluor-etilén borítású biodóm az Eden Project szíve. Hagyományos üveg melegház helyett a jelen technólógiájának megfelelő, korszerű biodómot építettek – a méreteket úgy képzeljük el, hogy a londoni Tower egésze alá férne!

Ezzel a világ legnagyobb zárt esőerdője címet megnyerte magának a méhkaptár rajzolatú ötvenméteres belmagasságú oáziscsarnok. A nyirkos dómban valódi dzsungelt fedezhetünk fel égig érő páálmákkal, orchideákkal, vaníliával, kaucsukkal, míg a szárazabb dóm a mediterráneum sokféleségét mutatja meg narancsfákon, olívákon, bougainvilleákon keresztül. A project célja a föld energiáinak leghatékonyabb és legkíméletesebb felhasználása is, a komplexum a cornwall-i szélturbinákra támaszkodik, de egy geotermikus erőmű felhúzására is engedélyt kaptak. A különleges helyszín művészetileg is fontos: nemcsak installációi miatt, de évente Eden Sessions néven futó koncertsorozatuk is jó húzóerő. Fellépett már a biodómok tövében Amy Winehouse, a Muse, a Pulp, a Massive Attack, Elton John és a The XX is. Elvégre a növények is szeretik a zenét…

Van egy jó hírünk.

Megjelent a Roadster magazin első nyomtatott kiadása, amelyben olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek minket is folyamatosan inspirálnak. Szerintünk szép lett, reméljük, neked is tetszeni fog.

Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazin első számát.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: Unsplash, Getty Images, © RBG Kew , Grimshaw.global, Pixabay, Peteandsuehill.co.uk)

Close