A brit parlament jelenti.
A nagy-britanniai koronavírus-járvány kezdeti szakaszának kezelése a brit közegészségügy egyetemes történetének legnagyobb kudarcai közé tartozik, a brit oltási kampány viszont világviszonylatban is példátlan siker – áll a londoni alsóház két szakbizottságának kedden ismertetett közös jelentésében.
Az egészségügyi, valamint a tudományos és technológiai bizottság 147 oldalas tanulmánya szerint a brit kormány kezdeti hozzáállása fokozatos, lépésenkénti járványellenes intézkedések bevezetése volt, és emiatt egészen tavaly márciusi 23-ig kellett várni az első általános zárlat elrendelésére.
A jelentés kiemeli: a zárlatról szóló döntés két hónappal azután született, hogy a brit kormány készenléti helyzetekben összehívott tudományos tanácsadó testülete (SAGE) először tárgyalt a koronavírus-járvány megfékezését célzó válaszlépésekről.
Ez a lassú, a fokozatosság elvét követő hozzáállás nem volt akaratlan, nem bürokratikus akadályok vagy a kormányon belüli nézeteltérések következménye volt, hanem szándékos szakpolitikai döntés, amelyet a kormány tudományos tanácsadói javasoltak.
Most már egyértelműen kijelenthető, hogy ez helytelen döntés volt, és több halálesethez vezetett, mint amennyi hangsúlyosabb kezdeti intézkedések esetén bekövetkezett volna
– fogalmaz a parlamenti jelentés.
A két alsóházi szakbizottság közös tanulmánya idézi Neil Fergusont, a SAGE volt tagját, a neves londoni Imperial College egyetem járványtanprofesszorát, aki az egészségügyi bizottság meghallgatásán kijelentette: ha a tavaly márciusi országos zárlatot csak egy héttel korábban bevezetik, a járvány okozta halálesetek számát legalább a felével csökkenteni lehetett volna.
A brit kormány számítási módszertana szerint – amely a koronavírus-fertőződés megállapítása utáni huszonnyolc napon belül bekövetkező haláleseteket veszi figyelembe – az Egyesült Királyságban eddig csaknem 138 ezren haltak meg a koronavírus-fertőzés okozta szövődményekben.
A két parlamenti bizottság keddi jelentése szerint mindezt egybevetve az Egyesült Királyság történetének legnagyobb közegészségügyi kudarcai közé sorolhatók a járvány kezdeti heteiben hozott – elsősorban a zárlatok és az emberek közötti távolságtartás elrendeléséről szóló – döntések, valamint az e döntéseket megalapozó szaktanácsok.
A tanulmány kiemeli ugyanakkor azt is, hogy a nagy-britanniai oltási kampány a brit tudomány és közigazgatás egyetemes történetének leghatékonyabb kezdeményezései közé tartozik, és ebben a brit kormány sokkal jobban teljesített, mint számos más ország. A brit kormány ugyanis sok más kormánytól eltérően helyesen ismerte fel, hogy hosszútávon a koronavírus elleni oltás jelenti a kiutat a járványból, és London e felismerés alapján előrelátó módon támogatta számos vakcina kifejlesztését.
Ennek eredménye, hogy idén szeptemberre a felnőtt brit lakosság több mint 80 százaléka mindkét oltási dózist megkapta, és az ország életvitele nagyon jelentős részben visszatérhetett a normális kerékvágásba
– áll a londoni alsóház két szakbizottságának keddi jelentésében.
A tanulmányban közölt becslés szerint a rendkívüli sikeres brit oltási kampány egyedül Angliában 122 ezer ember életét mentette meg, és több tízmillió koronavírus-fertőződést előzött meg.
Az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) legutóbbi becslése 24 millióra tette az oltások által megakadályozott fertőződések számát, és 143 600-ra az olyan súlyos, kórházi ellátást igénylő megbetegedésekét, amelyek az oltások eredményeként nem alakultak ki.
(Forrás: MTI, fotók: Unsplash)
oltás | járványkezelés | Anglia | uk | britIlyen egyedi és domináns ízekkel tud kényeztetni a világ egyik legjobb rumja
Álomszülte szálloda Dánszentmiklóson, pazar fine dining étteremmel
Beköszöntött az ősz, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 13. száma. Mit találunk benne? Bejárjuk Japán izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik legszínesebb és leghíresebb dizájnerével, Karim Rashiddal, Nápolyban megkóstoljuk Olaszország negyedik legjobb pizzáját, és benézünk az Attolini szabódinasztia műhelyébe is. A Napa-völgyben teszteljük, milyen az új, elektromos Rolls-Royce, és elbeszélgetünk a W luxushotelben megnyitott Nightingale by Beefbar alapítójával, Riccardo Giraudival is. Elmegyünk egészen Dél-Koreáig, hogy megnézzük közelről, milyen a világ egyik leghangulatosabb kávézója, a Mudzsige panzió, ezen kívül pedig találkozunk még párizsi keramikusművésszel, Japánban dolgozó magyar építésszel, vitorlázógép pilótával, egy római napszemüveg brand alapítójával, és a születésnapját ünneplő Babel Budapest megálmodójával is. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!