Néhány éve terjed már és a globális felmelegedés miatt egyre népszerűbb.
Az utazási forma arról szól, hogy lényegében olyan helyeket veszünk célba, amelyek egy idő múlva szó szerint és egészen biztosan eltűnnek a bolygóról.
Vegyük például az Antarktiszt.
A ’90-es évek eleje óta folyamatosan növekszik az oda irányuló turizmus. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió adatai szerint 1992 és 2020 között megtízszereződött a hideg kontinensre kalandozó turisták száma, a 2019-20-as szezonban előbb 75 ezerre, a 2022-23-as szezonban pedig 104 897-re emelkedett.
A technika fejlődésének és a lehetőségek növekedésének köszönhetően egyre könnyebben megközelíthető, ami egyértelműen kiemelt szerepet játszik ebben,
de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hányan utaznak a Föld legdélebbi kontinensére azzal az ürüggyel, hogy ez lehet az utolsó esélyük rá.
Nick Hunt a The Guardian egyik cikkében azt írja, hogy az „utolsó esély turizmus” komoly kárt okoz a veszélyeztetettnek számító helyeken. Hunt nemrég a svájci Alpokban található Aletsch-gleccseren túrázott , ahol egy kutató biztosította arról, hogy a gleccseren tett túráknak nincs közvetlen hatása az olvadás mértékére, mégis, elég szomorú volt a helyzet arrafelé.
„Megnyugtató érzés látni, ahogyan a gleccseren hulló hó fehérré változtatja a szürkeséget, de ez múlandó. A jövő ideutazói sajnos már egy sziklavölgyben fognak kirándulni” – írja. „A következő kétszáz évben várhatóan minden gleccserünk eltűnik. Tisztában vagyunk vele, mi lesz, és mit kell tenni ellene, de csak mi tudjuk majd, hogy valóban megtettük-e.”
Számos utazási célpont létezik – például az Antarktisz és a Nagy Korallzátony –, amely az emberi beavatkozás miatt van veszélyben, ellenben akadnak bőven olyanok is – mint a Cserápundzsi hidak –, melyek valószínűleg eltűntek volna enélkül is.
Ahogy Dylan Thuras, az Atlas Obscura társalapítója mondta egyszer: – A turizmus hatásos. Figyelmet és pénzt generál, de mindkettőt megteheti pozitív és negatív módon is. Arról van szó igazából, hogy törekendjünk rá, hogy a saját utazásainkat a lehető legfenntartóbb módon szervezzük meg. Úgy gondolom, a turizmus abszolút jótékony hatású lehet, amennyiben figyelünk erre.
Ha elvonulnánk valahová a mindennapok zaja elől, a legjobb opció erre egy sziget lehet. Legyen szó akár egy rövid hétvégi bulizásról Ibizán, egy tengerparti pihenésről Szicíliában vagy egy laza kiruccanásról a Kanári-szigetekre, semmi sem áll közelebb egy hibátlan nyári vakációhoz, mint egy kis tenger, homok, napsütés kombó és némi városnézés.
(Forrás: InsideHook, fotók: Getty Images)
fenntartható | eltűnő | helyek | utolsó esély | turizmusRáleltünk Budapest és a BMW legszorosabb párhuzamára
Őszinte, szórakoztató és sorsfordító – Így lett a Körvonal az ország kedvenc játéka
Beköszöntött az ősz, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 13. száma. Mit találunk benne? Bejárjuk Japán izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik legszínesebb és leghíresebb dizájnerével, Karim Rashiddal, Nápolyban megkóstoljuk Olaszország negyedik legjobb pizzáját, és benézünk az Attolini szabódinasztia műhelyébe is. A Napa-völgyben teszteljük, milyen az új, elektromos Rolls-Royce, és elbeszélgetünk a W luxushotelben megnyitott Nightingale by Beefbar alapítójával, Riccardo Giraudival is. Elmegyünk egészen Dél-Koreáig, hogy megnézzük közelről, milyen a világ egyik leghangulatosabb kávézója, a Mudzsige panzió, ezen kívül pedig találkozunk még párizsi keramikusművésszel, Japánban dolgozó magyar építésszel, vitorlázógép pilótával, egy római napszemüveg brand alapítójával, és a születésnapját ünneplő Babel Budapest megálmodójával is. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!