A dániai Lego-ház minden porcikájának köze van a játékhoz, a kreativitást pedig bármelyik korosztály (újra)tanulhatja benne. Bjarke Ingels épülete máris díjat nyert, és még az Airbnb is lecsapott rá.
Bjarke Ingels az építészet fenegyereke, aki ivott már magyar sört, és tervezett hőerőművet, amelyen síelni lehet. Azt mondja, az építészetet „fogva tartja két, egyformán meddő felfogás: vagy naivan utópisztikus, vagy megcsontosodottan pragmatikus”, épp ezért ő egy harmadik, pragmatikusan utópisztikus utat választott. Ezt pedig gyönyörűen kiélhette az egyik legújabb projektjében, a tavaly év végén átadott Lego-házban.
A dán világcég új kiállítási épületében rengeteg ziccer kínálkozott a kreativitás kiélésére. És ezeket Ingels nem sűrűn szokta kihagyni.
Billund városkában tavaly épült fel a Lego House, amely maga is legót formáz. A 12 ezer négyzetméteres épület terei megtartották a klasszikus legódarabkák arányait, a különböző kiállítási zónákat színkódok jelölik. Van benne három étterem, konferenciaközpont, egy kétezer négyzetméteres tér, számos kiállítóterem és persze bolt is.
A régi városháza helyére épült látogatóközpont minden korosztály előtt nyitva áll, Billundot pedig mint egyfajta gyerekfővárost tenné fel a térképre.
„Az épületen belül minden tevékenység a filozófiánkat szolgálja, vagyis játékos tanulással előcsalogatni az innovációt és a kreativitást
– közölte ünnepélyesen Jesper Vilstrup, a Lego-ház igazgatója. – Ha csak az éttermet látogatod meg, itt annak is lesz valamilyen köze a játékhoz.”
A 23 méter magas épületet huszonegy, egymással fedésben lévő blokk alkotja, amelyek közrefogják a kétezer négyzetméteres teret, ahová réseken és hézagokon át szüremlik be a fény. Akár egy városi barlang, oszlopok nélkül, amit bárki látogathat, tehát a városiak folyamatos kapcsolatban lehetnek az épülettel.
„A Lego-ház a legókockákban rejlő végtelen lehetőségek megtestesülése, a gyerekek eszközöket kapnak a saját világuk megalkotásához és berendezéséhez – magyarázta Ingels. –
A legjobb pillanataiban az emberek kigondolhatnak új világokat, sokkal izgalmasabbakat és kifejezőbbeket, mint a status quo, és van is lehetőségük megvalósítani azt.
Ezt csinálják a gyerekek nap mint nap, és ezt tettük mi is a Lego-háznál.”
Például a tér fölötti összefüggő galériacsoportban kiállítás-szekvenciákat lehet rendezni, és miután minden galériához egy-egy Lego-színkódot rendeltek, a kiállítást végignézni egyben utazás a színspektrumon. Azért hagyományos világok (kávézó, étterem, bolt) is jelen vannak az épületben.
Ugyancsak színkódok rendszerezik az első két szint négy játékzónáját: piros=kreativitás, kék=megismerés, zöld=közösségteremtés, sárga=érzelmi fejlődés.
A Lego-házat bejárni erőteljes interaktív élmény, különösen, mert az egész világból érkeznek oda a lelkes építészek. Végül az épület csúcsára került a Mestermű Galéria – amelynek tetejétől körpanoráma nyílik a városra –, a rajongók kedvenc kreációinak gyűjteménye, lényegében egy tisztelgés a Lego-közösség előtt.
A Mestermű Galériában mintha a klasszikus 2×4-es legókocka egyik hatalmas darabjában állnánk.
A legókocka arányai pedig az épület minden geometriai elemében visszaköszönnek a kerámiacsempéktől egészen a huszonegy nagy blokkig.
Bár még csak néhány hónapja látogatható, az épülettel máris történt ez-az. Elnyerte a Dán Dizájn Díjat, és dokumentumfilm készült róla a Netflixen, amelyben Ingels arról is beszél, hogy hogyan hatott a legó a karrierjére.
Ám a legjobb az Airbnb-játék volt, amelynek végén a győztes család eltölthetett egy éjszakát az akkor még teljesen új épületben. Különleges programokat találtak ki nekik, majd nyugovóra térhettek a hatméteres Lego-vízesés előtt bevetett ágyon. Még egy alkalmi házirendet is írtak, olyan pontokkal, mint „kötelező játszani”, vagy
„ha bármit hiányolnál a szobából, bátran építsd meg magadnak”.
Azt is megjegyezték, hogy ha 25 millió legókocka nem volna elég, a lobbyban találni egy gépet, ami önt újabbakat.
Ez is érdekelhet:
design | BIG | Legóház | Bjarke Ingels | BillundRáleltünk Budapest és a BMW legszorosabb párhuzamára
Őszinte, szórakoztató és sorsfordító – Így lett a Körvonal az ország kedvenc játéka
Beköszöntött az ősz, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 13. száma. Mit találunk benne? Bejárjuk Japán izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik legszínesebb és leghíresebb dizájnerével, Karim Rashiddal, Nápolyban megkóstoljuk Olaszország negyedik legjobb pizzáját, és benézünk az Attolini szabódinasztia műhelyébe is. A Napa-völgyben teszteljük, milyen az új, elektromos Rolls-Royce, és elbeszélgetünk a W luxushotelben megnyitott Nightingale by Beefbar alapítójával, Riccardo Giraudival is. Elmegyünk egészen Dél-Koreáig, hogy megnézzük közelről, milyen a világ egyik leghangulatosabb kávézója, a Mudzsige panzió, ezen kívül pedig találkozunk még párizsi keramikusművésszel, Japánban dolgozó magyar építésszel, vitorlázógép pilótával, egy római napszemüveg brand alapítójával, és a születésnapját ünneplő Babel Budapest megálmodójával is. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!