Close
Lehetetlennek tűnik, de kupéként még vonzóbb a Mazda MX-5

Lehetetlennek tűnik, de kupéként még vonzóbb a Mazda MX-5

Lehet-e nagyszerű roadsterből úgy kupét készíteni, hogy megmaradjon a könnyedség, könnyűség, nyitottság és a szél? Most már tudjuk a választ.

Rengeteg csapás érheti nap mint nap azt, aki bele tud kötni az aktuális MX-5 formájába. A forró kávéja mindig túl meleg, a hideg üdítőjében kemény a jég, a nyaraláshoz utaznia kell, ha pedig átutalása érkezik, a telefonja zavaróan csipog. Neki rossz, mindenki másnak viszont öröm a kis Mazda: ha vezetheti, akkor főleg, de ha csak egy pillantást vet rá, akkor is értékelheti a japánok munkáját és ízlését.

Nagy bátorság kell hozzányúlni a tökéletes vonalakhoz, az pedig durva pusztítással fenyeget, ha nemcsak igazítás, hanem egy karosszériafajta kialakítása a cél.

Ez volt a Mazda MX-5 RF születésének előzménye. No és az, hogy a híresen könnyű és jól kezelhető roadsternek a keménytető ellenére sem nőhetett jelentősen a tömege, nem lehetett kisebb a csomagtartója, nem válhatott kevésbé izgalmassá a használata, nem üthette a megfizethetően élvezetes MX-5 alapkoncepcióját, miközben új vásárlóréteg figyelmét is fel kellett keltenie.

Erre mondják, hogy szép feladat.

Az. Így sikerült:

Álomszép. Hálás műfaj a kétüléses kupéké – lásd még például BMW Z3-Z4 kupé, Jaguar F-Type kupé, Nissan 370Z… –, ettől még remekmű lett az RF (RF, mint Retractable Fastback, kb. lenyitható kupétető) – már ha kupénak tekintjük. Ha targatetős kabriónak, akkor csodás targatetős kabrióként tisztelhetjük.

Készült ugyan az előző generációból is keménytetős változat, amely életciklusa végén még jobban is fogyott, mint a ponyvatetős, ám az inkább tűnt a rendes MX-5 puhább verziójának azok számára, akik szerint a vagányság fogalmába már nem fér bele, hogy kézzel kelljen egy textildarabot hajtogatni fel-le.

Az RF viszont saját karakter: a szépen domborodó sárvédőből olyan tökéletesen ívelnek felfelé a vaskos tetőoszlopok, mintha ponyvatetős MX-5 nem is létezett volna soha. A hátsó szélvédő nem ferdén zárja az oszlopok közötti teret – ez a mozgatásnál gondot okozna –, hanem függőlegesen, a fix szélfogó mögött húzódik, csukott állapotban legalábbis. Amikor az utasok feje fölül eltűnik a tető, akkor a szélvédő is: így oda a szélvédelem, az MX-5 stílusa viszont nem az unalmas szélcsend, hanem a szabadság huzata.

Az pedig éri rendesen az RF-ben ülőket is, és nem csak a tarkójuk felől. A kabrióérzéshez ugyanis csak annyi kell, hogy a fejünk és a vállunk felett legyen tér – hogy hátul mi van, az teljesen mindegy. Ha az RF-ben nem figyelünk a kupéságért felelős tetőrészletre, fel sem tűnik, hogy nem egy ponyvatető van behajtogatva mögénk, legalábbis addig a sebességig, amíg nem akad bele egyre hangosabban a szél a tetőoszlopba.

Amiben biztosan rosszabb az RF a ponyvatetős változatnál, az a tetőnyitás-csukás sebessége, ijesztő is lenne, ha a merev tetőszerkezet hozná a néhány másodperces szintidőt. A 13 másodperc állítólag így is világrekord, pedig nemcsak a tető hajtogatódik egy valószerűtlenül kis helyre, hanem az oszlopok is fel-le mozognak. Így:

A szerkezet mindössze 45 kg, nem növeli érezhetően a kocsi tömegét vagy súlypontját, bár a pontos összehasonlítás azért is nehéz, mert az RF kényelmesebb felfüggesztést kapott, ami azért olyan, hogy egy átlagautóból a Mazdába ülő vezető még bőven keménynek fogja érezni. (A szentségtörés nem ez, hanem az opcionálisan rendelhető automata váltó olyan emberek számára, akik semmit nem értenek az MX-5-ösből, valamiért mégis venni akarnak egyet.)

Ettől még az RF hozza az MX-5-özés minden lényeges elemét, főképp az élvezetes vezetést, hiszen ugyanúgy kis tömegű (alig 1,1 tonna), alacsony, hátsókerekes, és ideális esetben a tesztautót is hajtó 160 lóerős, kétliteres szívómotor mozgatja, és természetesen kézi váltós. A nyitott tetős MX-5-ről szóló cikkben azt írtam, a gyengébb, 130 lóerős verzió kicsit kevés – ez, a 160 lóerős viszont tényleg optimális. Imádja a pörgetést, mi is imádjuk, csodálatos ember-gép kapcsolat ez.

A kupészerű RF változat drágább: majdnem 800 ezer forinttal kerül többe, mint a vászontetős. Nemcsak azért lehet jobb választás, hogy ne lehessen egy kisollóval léket vágni az utastérre, vagy mert télen jobb lehet a hőkomfortja, hanem mert különlegesebb is. Igaz ugyan, hogy legalább negyvenszázalékos RF-aránnyal kalkulál a Mazda a negyedik generációs MX-5 eladásain belül, de a teljes, milliós MX-5-darabszámhoz képest akkor is töredék lesz a most először létező kupéváltozat mennyisége. Ami ráadásul még a gyönyörű roadsternél is dögösebb lett.

Ez is érdekelhet:

Alapvetően ugyanolyan, részleteiben még jobb – Mazda MX-5-teszt – Roadster


(Fotó: Tóth István)

Close