Mi a közös Marlon Brandóban, Peter Fondában és John Travoltában? Többek között, hogy ők azok, akik imádták és híressé tették a motorosdzsekit. A különös szabású fekete bőrdzseki ma, több évtized távlatában is alig-alig változott, és legalább olyan divatos, mint korábban. Épp ezért fogtuk magunkat, és néhány elegánsabb ruhadarabot – mint a szmoking, a mellény és a díszzsebkendő – követően utánajártunk az eredeti "biker jacket", azaz a bőrből készült motorosdzseki sztorijának.
Ha egyetlen képpel szeretnénk elmagyarázni valakinek, milyen is a nagybetűs motorosdzseki, bőven elég lenne megmutatnunk Marlon Brandót – alias Johnny Strablert – az 1953-as A vad című filmben. A fickóból az első perctől az utolsóig süt a vagányság a magyar származású Benedek László-rendezte filmben, még ha akkoriban komoly ellentéteket is szült ez a mozi a vásznon és az életben egyaránt.
Hiába telt el több mint fél évszázad az ikonikus film óta, a motorosdzseki, úgy tűnik, halhatatlan: egy 21. századi hipszternek éppúgy helyet kap a ruhatárában, mint egy stílusos motorosnak, és ma már semmi meglepő nincs abban sem, ha egy nő viseli.
Talán ezért is olyan izgalmas a motorosdzseki története, amiért egészen 1913-ig kell visszautazni az időben. Akkor alapította ugyanis két orosz bevándorló, Irving és Jack Schott a Schott NYC-t Manhattanben, a céget, amely a kabátok alfája és ómegája lett. Bár eredetileg esőkabátokat gyártottak, a motorok – amelyeket civil közlekedésre az első világháború után kezdtek el tömegesen használni – egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően az 1920-as évek vége felé Irving egy kifejezetten motorosoknak szánt bőrkabáttal állt elő.
Irving kedvenc szivarja után Perfectónak nevezte el az eleinte lóbőrből készülő kabátot, ami számos újdonságot hozott a korábbiakhoz képest: a masszív védőruha dupla rétegű, a nagy gallérnak köszönhetően pedig lényegesen melegebb volt, mint a korábbi kabátok. Az aszimmetrikus cipzárral (amit a cég állítása szerint ők alkalmaztak először bőrkabáton) ellátott dzseki ráadásul minden addiginál nagyobb kényelmet biztosított, amikor a motoros a tankra dőlt.
A Schott a következő évtizedekben is folyamatosan fejlesztette a kabátot: az 1940-es évek végén megjelent a One Star néven is emlegetett 613-s modell, amelynek vállpántját jellegzetes csillag díszítette. Az ötvenes évek elején azonban már le is cserélték a csillag nélküli 618-as változatra, mert az üzletekben elszaporodtak a lopások – mindenki magának akarta a vállra varrt csillagot.
Így lehetséges az is, hogy Marlon Brando a The Wild One című filmben már egy 618-as kabátot viselt, és kimondottan csak a film miatt varrtak rá csillagot.
A kabát, többek között a híres filmnek köszönhetően óriási siker lett: az 1953-as bemutató egyenesen felrobbantotta a piacot, és fiatal amerikai férfiak tömegei vásároltak biker kabátot, hogy egy kicsit megmártózzanak a Marlon Brandó-i tesztoszterontengerben. A fekete bőrdzsekik eladása aztán még tovább emelkedett, amikor James Dean és Peter Fonda is magára öltötte a fekete dzsekit, és vele együtt a "vad és szabad" életérzést.
Az 1960-as és 70-es években a brit rockerek és punkok szubkultúrájának is elengedhetetlen kelléke lett a motorosdzseki, de a filmvásznon is tovább hódított: a Grease-ben John Travolta, a Mad Max-ben Mel Gibson, a Terminátor-ban Arnold Schwarzenegger viselte büszkén a bikert.
A motoroskabát azóta már közel sem csak a rosszfiúk műfaja, sőt, vad motorosnak sem kell lenni a viseléséhez: nagyobb divatházak és fast fashion üzletek folyamatosan hoznak ki különböző bőrrel, különböző színekkel, de változatlan szabással motorosdzsekiket.
A funkció és a jól eltalált szabás eredményeképp ma már kijelenthető: a világ változik, de a biker jacket örök.
(Fotók: Getty Images, Unsplash)
marlon brando | bor | a vad | divat | motorosdzseki | film
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!