Close
Tavasszal nyit az Öntöde: indusztriális motor­mennyország a Népszigeten

Tavasszal nyit az Öntöde: indusztriális motor­mennyország a Népszigeten

Közösség, műhely és presszó – ezek várnak ránk a most épülő Öntödében a Népszigeten, az újpesti hajógyárban. Trellay Levente, Jeli Attila és Izrael Norbert alapítók meséltek a Roadsternek motorosközösségről, szerelésről, álmokról, barátságokról és egy helyről, ahová ezek hamarosan beköltözhetnek.

Szemerkél az eső, miközben bizonytalanul lépkedünk a Népsziget gyártelepén. Körülöttünk rozsdás épületek, roncsok, hajó- és egyéb alkatrészek – jó részüket fel sem ismerjük, csak sejtjük, hogy régen fontos szerepük lehetett.

A szürkeség ellenére a patinás gyártelepen valahogy mégis jó a hangulat.

A kocsitól egészen véletlenül jó irányban indulunk, az Öntöde felé visz a lábunk, érezzük az utat és azt, hogy itt valami jó dolog lesz. A még építés alatt álló Öntöde kapujában a Madách téri Telepről ismert Trellay Levi fogad minket mosolyogva, koszos Levi’s farmerben, és egyből invitál.

Balról jobbra: Trellay Levente, Izrael Norbert és Jeli Attila

Bent kellemes meleg fogad, dolgozik a nemrég beüzemelt kazán. Az építéssel járó káosz ellenére az első pillanattól fogva otthonosan mozgunk az egykori gyárépületben, csodáljuk a méreteit, a fényeket és az olyan régi időket idéző apró részleteket, mint például a falon hagyott fázisjelző, ami éppen tegnap kapott új LED-eket.

Itt nem csak réginek tűnik a berendezés, hanem az is. Amit lehet, megtartanak a fiúk és új funkciókkal ruházzák fel. – “Az Öntöde virágkora egészen a hetvenes évekig nyúlik vissza, amikor a gyártelepen még több mint kétezer ember dolgozott. A köznyelvben újpesti hajógyárként emlegetett üzem a Pesti és Fiumei Hajógyár Váci úti telephelye volt, évtizedekig jelentős szerepet vállalt a folyami és tengeri hajózásban használt hajók gyártásában és karbantartásában. Az Öntöde 1919-től üzemelt, és a hajók működéséhez szükséges alkatrészeket gyártották itt” – kezdi az Öntöde meséjét Trellay Levente, aki büszke rá, hogy az újjáépítés egyúttal értékmentés is.

Amikor a fiúk kibérelték a helyet, két méter magas szemét volt benne, amit két hétig hordtak ki.

Nem volt se áram, se fűtés, se galéria, se padló, csak homok, mert anno a frissen öntött csapágyelemek gyártásához az kellett.

Amit ma látunk, mindent ők hárman csináltak a két kezükkel: az etológus végzettségű Levi, a gépészből lett földrajz-tesi szakos, sportmotoredző Norbi, és a szintén tanár végzettségű Attila, aki tizenhat évig tanított általános iskolásokat tesi- és technikaórákon, miközben terepmotor-versenyeken is indult endurójával.

Három, látszólag különböző karakter, akikben mégis sok közös van. Az egyik ezek közül egészen biztosan a motorozás iránt érzett, évtizedek óta tartó szenvedély. Ennek a közös hobbinak, az Iron and Wind által szervezett közös gurulásoknak és sok, beszélgetéssel töltött estének köszönhetik azt, hogy ma együtt, két kezükkel építenek várat az álmaiknak.

Az Öntöde három fő lábra épül.

– “Az első és legfontosabb a közösség, mert végre lesz egy bázis a már létező, az Iron and Wind köré gyűlt hazai motorosoknak, de nem csak őket várjuk, hanem igazából mindenkit, akinek fontos a kétkezi munka, az alkotás és úgy gondolja, mi ebben tudunk neki segíteni. A másik a műhelyfunkció, amit főként az Atno Forge-os fiúk, Jeli Attila és Izrael Norbert képvisel majd – avat be minket az Öntöde legfőbb küldetésébe Levi, majd így folytatja: – Szerelőállásokat alakítunk ki, ahol majd te is meg tudod bütykölni a járgányodat, de a srácok is szívesen segítenek benne, ha elakadsz. A harmadik pillér a kávézó lesz. Mi már túl vagyunk a specialty kávé forradalmán, szeretnénk visszatérni az olasz pörkölésű kávékhoz, de persze kalandozunk majd többfelé ebben a műfajban is” – mesél lelkesen Trellay, miközben meg is mutatja, melyik szegletbe mi kerül majd.

Attila és Norbi a Szegedi Tanárképzőn ismerkedett meg, mindketten gyerekkoruk óta motoroznak. Atno Forge néven évek óta foglalkoznak közös projektekkel, motorokat, lakóautókat és egyedi dizájntermékeket építenek. – “Már az első motorom is át lett építve, egy kis Romettel gurultam, amit átszereltünk 125 köbcentiméteres önindítósra, én voltam a legmenőbb fiú a faluban” – idézi fel első motoros emlékeit a ma már kétgyerekes apuka Jeli Attila, aki az Öntöde miatt hagyta abba a tanítást. Bízik a sikerben, de az anyagi biztonságot egyelőre testvérével közös színpadtechnikai cége biztosítja a család számára addig, míg beindul a motoros biznisz.

Norbi is édesapa, tizenhárom éves fia is odavan a motorokért. Az Öntöde építésén kívül épp egy offroad lakókocsi mintadarabján is dolgozik. A volt földrajz-testnevelés szakos tanárnak az Öntödében is nagy tervei vannak, sportmotoredzői végzettségét Attila terepmotoros tapasztalataival vegyítve egy nem mindennapi motoros iskola, egy ún. scrambler school formájában fogja kamatoztatni. A suli nyáron indul, és bárki csatlakozhat, sem motor, sem jogsi nem kell hozzá, elég a kíváncsiság.

– “A motorosiskolánk nem motorversenyzőket képez. Arra szeretnénk majd megtanítani a jelentkezőket, hogy mindenféle terepen és időjárási körülmények között is biztonságosan vezessenek, és izgalmas akadályok leküzdésére is képesek legyenek. Terepmotorokkal készülünk, amikkel akadályokkal teli földúton kell majd menni, kiépítünk ehhez egy pályát is. A nálunk tanultakat a hétköznapokban, egy esős aszfalton, vagy akár egy afrikai motorostúrán is lehet majd alkalmazni, de a gyakorlati haszna mellett kétségtelenül nagy a fun faktor is benne”  – avat be minket a scrambler school ötletébe Izrael Norbert, és külön hangsúlyozza, hogy a suliba nem csak fiúkat várnak, hanem vállalkozó szellemű lányokat és gyerekeket is.

Trellay Levente végzett etológus, Németországban és Ausztriában tanult, az egyetem mellett egy műhelyben kezdett el dolgozni, őt is gyerekkora óta foglalkoztatja a motorozás, de emellett a kétkezi munkát is izgalmas kihívásnak tartotta. Még tanult, amikor 2010-ben a barátai kérésére bútorokat készített a Telepnek, majd nem sokkal ezután üzlettársként csatlakozott a csapathoz.

Nyolc évvel később most új projektbe kezdett: – “Attilával és Norbival közös szálakon fonódott össze a történetünk. Mindig is szerettem mások munkáiból inspirálódni, követtem az Atno Forge munkásságát, és végül a Szikra 100 Iron and Wind rendezvényen éreztük azt, hogy ebből a sok beszélgetésből egyszer lesz is valami” – vallott Trellay, aki hobbiból, saját szórakoztatására kezdte el közösségbe szervezni a motoros kultúra hagyományait újragondoló Iron and Windet.

– “Reméltem, hogy az Iron and Windből idővel lesz valami nagyobb, de a nemzetközi kapcsolatok kiépítéséhez úgy éreztem, egyedül nem vagyok elegendő. Jó érzés, hogy a legutóbbi bécsi kiállításra már a srácokkal együtt mehettünk a magyar közösség képviseletében”– folytatta Levente.

Nem titok, a jó projektekben benne van, hogy idővel pénzt is hoznak.

Az öntödés fiúk hivatásból és lelkesedésből építik fáradhatatlanul a helyet, de bíznak hosszú távú sikerükben. –A legtöbb bérlő itt csak egy lakatot tesz a bérleménye ajtajára, mi pedig az egészet átalakítjuk. A kétkezi munka igazi befektetett energia, az épület minden pontját ismerjük. Fontos, hogy tudjuk, honnan indultunk, és mi is volt itt 1919-ben” – mondja a csapat szóvivőjeként legtöbbször megszólaló Levente.

Miközben Levit hallgatom, ugyanazt a lelkesedést érzem a hangjában, mint 2010-ben, amikor hasonló, építkezős, kesze-kusza körülmények között a Telepről beszélgettünk. Nem is állom meg szó nélkül ezt a felismerést, vele is megosztom észrevételemet, és hamar kiderül, nem tévedek: – “Ahhoz az életérzéshez szeretek visszanyúlni, amit a Telep indításakor is éreztünk. Nem a pénz motivál, de szeretném, ha az Öntöde is sikeres és egyúttal nyereséges is lenne. Nem akarunk senkinek sem görcsösen megfelelni. Hagyjuk, hogy ránk találjanak azok, akiknek tetszik, amit csinálunk. Eközben mi mindennap a legjobb tudásunk szerint dolgozunk, és tesszük a dolgunkat. Olyanok szeretnénk lenni, mint egy világítótorony, aminek a fénye hozzánk csalogat.”

Ez is érdekelhet:

(Fotó: Tóth István)

Close