Close
Spannol, hogy gyorsan kell dönteni – Rasovszky Kristóf-interjú

Spannol, hogy gyorsan kell dönteni – Rasovszky Kristóf-interjú

Rasovszky Kristóf a 2018-as skóciai Európa-bajnokságon mindhárom számban érmet szerzett – ilyet még soha egy úszó sem ért el a világon. Megkérdeztük, hogyan csinálta, mikor kezd el fájni, és hogy az édes vagy a sós a jobb.

Kristóf tavaly huszonkét évesen csapta szét a világ nyílt vízi úszóinak élmezőnyét azzal, hogy a skóciai Európa Bajnokságon mindhárom számban érmet szerzett: 5 és 25 kilométeren aranyat, 10 km-en ezüstöt, és ott is csak célfotóval tudtak dönteni.

“Az öt kilométer volt életem legjobb úszása – meséli. Ott minden egyben volt, a víz, az ellenfelek, az időjárás, meg én is eléggé odatettem magam.”

Olyannyira, hogy ilyet előtte magyar úszó nyílt vízen még nem ért el. És nem csupán magyar úszó: Kristóf az első, aki Eb-n mindhárom távon érmet tudott szerezni.

“Ehhez az is kellett, hogy jókat döntöttem. Tavaly az év elején elég sok pocsék döntést hoztam, de Glasgow-ban már sikerült jó döntéseket hoznom.” Ami nem feltétlenül olyan egyszerű, és svungja is van, hiszen nagyon nem mindegy, hogy mikor előz az ember, kit előz, mennyit tartalékol a végére, mennyire húz bele az elején, mennyire hagyja belehergelni magát soron kívüli versenybe, és hosszasan sorolható még, milyen döntéshelyzetekben találja magát egy úszó verseny közben, legyen az 1500 méter, vagy 25 kilométer.

Kristóf az arannyal Glasgow-ban

Ugyan a nyílt vízi úszás nem tűnik különösebben komplikáltnak (A-ból B-be kell elúszni, gondolná az ember), mégsem ilyen egyszerű. A versenyzők legtöbbször bólyák által kijelölt pályán köröznek a valamilyen formában mindig mozgó vízben, szélben, áramlatokban, változó hőmérsékletű szakaszokon, és akkor ott vannak még az ellenfelek is, akikre állandóan figyelni kell.

“Rugdalás és könyöklés a boly közepén jellemző, meg a bólyáknál, ott eléggé fel szoktunk torlódni, nem nagyon figyel az ember, hogy ki van tőle balra vagy jobbra, és kioszt egyet-kettőt

– magyarázza Kristóf, aki éppen ezért látszólag pofonegyszerű taktikával úszik: az elején az élre áll, és gondosan ügyel arra, hogy a célig ez így is maradjon. – Nagyon gyorsan kell döntést hozni, ami meg cserébe azonnali eredménnyel jár, és engem kifejezetten spannol ez a helyzet.”

A jó döntéshozatal pedig csak rutinnal érhető el, a rutint meg két dolog építi: az edzés és a versenyzés.

“Olyan évi 3500-4000 kilométert úszom, napi két edzés, hetente lecsúszik 90-100 km, utána meg a szárazföldi edzés jön.”

A kettő között meg egyetemi tanulmányok, lévén villamosmérnöknek tanul, ugyanakkor hosszú távon nem tervez előre. A tokiói olimpiáról nem is nagyon beszél, mivel az idei vébén meg kell úsznia a kvalifikációs időt, ami kétszeres Európa bajnokként és világkupagyőztesként feltehetően nem fog gondot okozni, hiszen minden feltétel adott ahhoz, hogy a legjobbat hozza ki magából. “Fűzfőn edzek az uszodában, és ha már ki lehet menni a tóra, akkor Almádiban, a strandon. Az edzőm hol a parton marad, hol kajakkal követ.”

A felkészülés szerves része a gondos és alapos dietetikai terv, amely megfelelő alapot ad ahhoz, hogy versenyen a legjobbat hozhassa ki magából az ember, hiszen a szervezet elég energiát halmozott fel a feladatra. Kristóf ideje négy óra ötvenhét perc volt 25 km-en, ami a legszerényebb becslések szerint is öt-hatezer kalória elégetésével járt. A hosszabb versenyeken fordulók után meg lehet állni enni vagy inni, de nem kötelező. (A szabályok értelmében a segítők nem érhetnek hozzá a versenyzőkhöz, ahogy a versenyzők sem foghatják meg a platformokat, így botokkal nyújtják feléjük a turbóhatású inni- és ennivalót.)

Kristóf nem eszik, csak iszik, alkalmanként három deci izotóniás italt, de a verseny után elengedi magát. “Ez a dietetikai váltás tényleg sokat jelentett, főleg arra figyelek, mikor és mit ajánlott ennem, de én mondjuk abban hiszek, hogy az ember egyen mindent, mert az a legegészségesebb. – Kedvence a négyemeletes hamburger és a pizza, de mindez csak előétel egy nehezebb megpróbáltatás után. – Ilyenkor komolyabb malackodás következik, pizzával, lángossal, hamburgerrel, meg mindennel, ami bele, meg belém fér.”

Kristóf szerencsére tud lazítani is

Az ezernyi kilométerek ellenére – vagy talán éppen azok miatt – imád úszni. “Ezt én nem tudom neked megmagyarázni. Szeretem csinálni, mert a vízben egyedül vagyok, és el lehet menekülni az élet elől. Az nem igaz, hogy unalmas lenne leúszni tíz vagy huszonöt kilométert, mert rengeteg mindenre kell figyelni úgy, hogy közben az ember megpróbálja elérni és megtartani a spirituális egyensúlyát. Belekerülök egy ritmusba, ami csak az enyém, és akkor úszom a legjobban, ha ezt meg tudom tartani, ezt a ritmust. Az érdekes az, amikor kizökkentenek ebből a ritmusból. Megrúgnak, jön egy hideg áramlat, egy kicsit letérek jobbra vagy balra. Ilyenkor marha gyorsan le kell reagálnom, mi történt, levonnom a következtetést, nem rágódni azon, hogy ezt most miért kaptam, hanem dönteni és korrigálni.”

Mint a legtöbb nyílt vízi úszó, Kristóf sem a vízben látja az ellenfelet, sőt még csak nem is a fájdalomban, ami velejárója a sportágnak. Mert 25 kilométer mindenkinek fáj, a kérdés csak az, hogy ezt ki hogyan viseli. “A fájdalom a fejben van, vagy legalábbis ott dől el, mennyire veszek róla tudomást, mennyire hagyom, hogy befolyásoljon, és mennyire tudok nem tudomást venni róla.

“Úgy nem lehet a hátralévő tíz kilométert leúszni, hogy azt rágom, úristen, még tíz kilométer, mi lesz a végén, ha most ennyire fáj? Fáj, az a dolga. Fájdalommal a fejedben nem lehet győzni.”

Kristóf nem a vizet akarja legyőzni, lévén ez az a közeg, amit szeret, és amiben versenyzik. “Elsőként önmagamat akarom legyőzni, nem is az órát. Aztán persze ott vannak az ellenfelek is, de az első én vagyok. – 2016-ban a riói olimpián pont önmagát nem sikerült legyőznie. – Ez volt életem legrosszabb úszása, nem is kérdés. Minden rosszul ment, ami rosszul mehetett. Tragikusan éltem meg azt az ezerötöt. A legrosszabb talán a versenydrukk volt, csak ez volt a fejemben, és ez teljesen rámült.”

Kristóf Rióban 1500 méteren

Ekkor vált véglegessé döntése, hogy a nyílt víz felé fordul, mert akkor egy ideje már kacérkodott vele, és elég jó időket úszott. “Figyelj, ez nem úgy volt, hogy tízévesen a többiek mind arról álmodtak, hogy ők lesznek a következő Michael Phelps, én meg arról, hogy órákon keresztül nyomom tizennyolc fokos vízben, hullámok meg áramlatok közt. Ez így jött, így alakult, és én döntöttem úgy, hogy a nyílt víz lesz az én terepem.”

Ami ismét egy újabb állomás volt a jó döntések sorozatában, mert nem elég az Eb-érmek sora, nem elég a világkupagyőzelem, de 2019-ben az Európai Úszószövetség őt választotta az év nyílt vízi úszójának. Úgy, hogy az olimpia évében tölti be a 23. évét – a nyílt vízi úszók meg a harmincas-negyvenes éveikben is még világcsúcsokat döntögetnek. “Te, én most csak annyit tudok, hogy öt év múlva is vízben akarom látni magam, ez biztos. És ha egyszer valamiért abbahagyom, búcsúúszásomnak a Balatont tervezem, hosszában. Az nyolcvan kilométer, nem jövök ki a vízből, és a rekordot is meg akarom majd dönteni. Akkor már öregebb és bolondabb is leszek.”

Villáminterjú

25 vagy 50: 50
Kedvenc versenyszám uszodában: 800 gyors
Kedvenc úszásnem: Hát
Folyó- vagy állóvíz: Folyó, mert ott könnyebb hibázni és nehezebb nyerni
Édes vagy sós víz: Édes
Hideg vagy meleg víz: Hideg
Neoprénnel vagy anélkül: Anélkül, nem nagyon szeretem.
Füldugóval vagy anélkül: Anélkül
Egy sapkában vagy kettőben: Egyben
Leghosszabb úszás: 25 kilométer
Mikor kezd el fájni: 15 km után

Van egy jó hírünk.

Megjelent a Roadster magazin első nyomtatott kiadása, amelyben olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek minket is folyamatosan inspirálnak. Szerintünk szép lett, reméljük, neked is tetszeni fog.

Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazin első számát.

(Fotó: Getty Images)

Close