Close
Mi nem mehetünk színházba, a színház viszont jöhet hozzánk

Mi nem mehetünk színházba, a színház viszont jöhet hozzánk

Az üres zsöllyék előtti színpadon, élőben előadott színdarab online közvetítése kényszer szülte, szokatlan megoldás – de nagyon jó.

Szerintem hús nélkül finom hús nélküli ételt kell készíteni, nem húst imitálót, az elektromos autót nem kell telepakolni drága és nehéz akksival, hanem a városban kell használni, ahol kétszáz kilométer hatótáv is elég, színházi előadást pedig nem tévén kell nézni, hanem a nézőtérről. Míg azonban a vírushelyzet nem, vagy csak nagyon áttételesen érinti a húsos kontra hús nélküli étkezés és a villanyautó-hatótáv témakörét, a színházat alapvetően: az ugyanis most nincs, illetve van, csak nézők nem mehetnek be, úgy pedig nem sok értelme van előadást tartani.

Biztos? Nem. Sőt.

Repertoárról levett előadásokat legfeljebb felvételről lehet megnézni, ez evidens, a sok száz vagy sok ezer kilométerre lévőket pedig akkor is nehéz, ha amúgy szabad az utazás, van tehát létjogosultsága a tévé- vagy videofelvételnek. Csak ugye filmen és színpadon másképp kell játszani, nem olyan a képi világ, visszhangos a beszéd…

Most viszont a színházba járás nem opció. A színház – sok másik területhez hasonlóan – a járvány kárvallottja, a színészeknek, a színházi munkatársaknak, színjátszóhelyeknek mindenféle támogatásra szükségük van, a nézőknek pedig – akiknek egy része szintén nehéz élethelyzetbe került – még fontosabb volna a kikapcsolódás, szórakozás, kultúra, az otthon töltött időt színesítő, értelmes elfoglaltság, mint békeidőben.

Ha valahogy mégis lehet most színházat csinálni, szabályosan, biztonságosan, azt érdemes megpróbálni. Az online közvetítés ilyen mód, ráadásul a technika fejlettebb, mint az archívumból előszedett, több évtizedes előadások felvételénél volt – talán jó is lehet ez, nemcsak pótlék.

A csütörtökön indult SzínházTV nemcsak színházi előadásokat streamel, hanem minél jobban próbálja megadni a színházi élményt. Minden csütörtökön 19 órakor kezdenek egyetlen darabbal, amelybe – későként – még húsz percig lehet becsatlakozni, vagy egy napig megnézni bármikor, az elejétől a végéig, egyszer. Ehhez jegyet kell venni négyezer forint körüli összegért, ami átlagos színházi jegyárnak számít, itt viszont akár az egész család együtt nézheti a darabot otthon, a tévén.

Már csak az a kérdés, milyen az élmény. Mivel egyelőre egy előadás volt, a minta kicsi, bár, ha úgy vesszük, a kínálat száz százalékát végignéztem. Ez Gogol: Egy őrült naplójá-t jelenti, Bodó Viktor rendezésében, Keresztes Tamás előadásában, díszletében és loopolásával. Óriási szerep, amelyet egy színészóriás, Darvas Iván játszott korábban – aki olyan szerencsés volt, hogy őt látta, minden bizonnyal ugyanúgy odalesz Keresztes alakításáért, mint aki előtt most elevenedik meg először Popriscsin egyre inkább széthulló figurája.

A 2016-ban bemutatott darab nagyszerűségéről nálam lényegesen jelentősebb színházi ismeretekkel rendelkező újságírók, színikritikusok áradoztak már, de azért itt az én véleményem is: teljes joggal. Jó, hogy Keresztesnek nem ez az egyetlen szerepe, mert ember nem hinné el, hogy valójában normális, annyira képes minden rezdülésével, mozdulatával, mimikájával, hangjával hozni a bomló elméjű csinovnyikot, ahogyan azt csak egy őrült tudhatja – vagy a közvélekedés szerint tőle nem túl távol álló zseni. Utóbbi jelző Keresztes Tamásra feltétlenül illik.

Ezt pedig nem a Jurányiban, hanem a saját nappalimban, a saját tévém előtt ülve éltem át, mert többkamerás felvételi mód, a 99%-ban jó közvetítés, a 4K minőségű kép és a teljesen élvezhető hang nemcsak az általam korábban látott, régi színházi közvetítéseknél nyújtott jóval magasabb szintű élményt, de a katarzis is megvolt. Arra pedig most nagyon nagy a szükség.

Biztosan furcsa, és az okot ismerve nyomasztó is a megszokott színpadon, a sokadik előadáson nézők helyett kameráknak játszani, közvetlen visszacsatolás nélkül, a végén pedig egyszerűen lesétálni az öltözőbe, de véletlenül sem hiábavaló.

A színésznek – vagy más daraboknál: színészeknek – ez nehezebb, ám sajnos talán még jó darabig az egyetlen fellépési mód, és tudniuk kell, hogy hálás nézőik ugyanúgy vannak, csak még a leghátsó sornál is távolabb, a befektetett energia ugyanúgy megtérül, a tehetség ugyanúgy átüt, a színházi élmény pedig kicsit másképp, kicsit kényelmesebben, kicsit kötetlenebbül itt is megvan.

Jár a taps.

A SzínházTV repertoárja itt található, jegyvásárlás ugyanitt, online lehetséges. Az Egy őrült naplója c. előadás a Katona József Színház, az Orlai Produkció, a Füge Produkció és a MASZK Egyesület (Szeged) együttműködésével jött létre.

(Fotók: Takács Attila)

FOLYTASD EZZEL
Ezt tesszük az egészségünkkel, ha a madarak énekét hallgatjuk
Íme egy "csodaszer", ami megmentheti az emberiséget
Megjelent a Roadster negyedik lapszáma.
Ismét egy magazin azoknak, akik szerint nem arra születtünk, hogy a négy fal között üljünk, és akik szerint az élet olyasmi, amit nagykanállal kell fogyasztani és amiből sosem lehet elég. 170 oldalnyi friss, színes és energiával teli kontent felfedezőknek, kalandoroknak, inspirációt keresőknek mindarról, ami miatt érdemes nekivágni a világnak. Megnézem, mert érdekel!
Close
HELLO, EZ ITT A
ROADSTER
Kövess minket a Facebookon!
Történetek, amiket nem fogsz elfelejteni!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom