Close
Szivárványos időszak előtt állunk — Tíz tény, amit nem tudtál a szivárványokról

Szivárványos időszak előtt állunk — Tíz tény, amit nem tudtál a szivárványokról

Van bennük valami reménykeltő, sokszor képesek vagyunk jelzésnek venni, ha szivárványt látunk. Neve latinul arcus pluvius, ami esős boltívet jelent. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a szivárványokról, hiszen ez az augusztus nemcsak a csillaghullást hozza el, de az időjárásnak köszönhetően sokszor észlelhetjük majd az optikai jelenséget. Felejtsük el, hogy kincsre lel, aki eljut a szivárvány végéhez, mert van sokkal érdekesebb tény is velük kapcsolatosan.

Az ókorban úgy gondolták, amikor szivárványt látnak, az Írisz műve. Ő Zeusz hírnöke, a szivárvány istennője, aki a halottak lelkét végső nyughelyükre, az Élüszioni kertekbe kalauzolja. A hiedelmek szerint a színes égi tünemény hidat jelentett az élők és a holtak földje között.

Egészen a 17. századig fogalmunk sem volt arról, hogy mi is ez az egész szivárvány jelenség. Mitől alakul ki, miért ezek a színek alkotják és hogy van erre tudományos magyarázat. A megfejtést végül Descartes hozta el, vagyis a koordináta-rendszeren és filozófiai munkáin kívül ezt is neki köszönhetjük.

Descartes felismerése előtt akörül is viták folytak, hogy valójában hány színből áll egy szivárvány. Ugyanekkor jegyezték le, hogy piros, sárga, zöld, kék és lila színűek a “csíkjai”. Az indigót és a narancsot Isaac Newton adta hozzá a képlethez. Az igazság az, hogy kár lenne színekre bontani, hiszen egyáltalán nincsen erős határvonal a színek között, egymásba folynak és megannyi árnyalatot produkálnak még.

Dupla szivárványok akkor jöhetnek létre, ha a fény duplán törik meg egyetlen vízcseppen belül is és ezáltal kettősen tükröződik. Meg lehet figyelni, hogy a második szivárvány csíkjainak színei mindig halványabbak és éppen a tükörképei a szokásosnak, vagyis az ibolyaszín kerül kívülre.

A két tünemény közötti területet Alexander-féle sötét sávnak nevezik.

Nem az ég az egyedüli, ahol kialakulhatnak, hiszen elég, ha jó szögben találkozik fény és víz. Így lehet, hogy mini szivárványok keletkeznek egy slagos locsoláskor, vízeséseknél, tengeri fuvallatoknál.

A valaha lejegyzett, leghosszabb ideig tartó szivárvány Angliában észlelték, 1994-ben. Reggel kilenc órától egészen délután háromig tartott a jelenség.

Minden ember, minden szivárványt máshogy lát, hiszen az összes lehetséges szögből másképpen észlelhető a színpompás sáv.

Ez az ív tulajdonképpen egy teljes kör, amit mi a Földről egy boltívnek látunk, két elcsíphetetlen végponttal. Valójában egy egész kört formáz, amit a levegőből lehet észlelni.

A Hawaii-szigeteken jegyzik le a legtöbb szivárványt, viszont délidőben ott is nehéz látni őket, a nap állása miatt.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: Unsplash)

természet | funfacts | rainbow | szivárvány | jelenség

FOLYTASD EZZEL

A világ legjobb panorámafotói meghozzák a kedvet az utazáshoz

Lavmi Dú, mondta Háy János, majd a Dakota háznál elsírta magát

Rendeld meg a Roadster magazin 9. számát!
Friss, 220 oldalas lapszámunkat ezúttal egy színes és izgalmas, 20 oldalas melléklettel egészítettük ki, amelyben a prémium spiritek szédítő univerzumába merülünk el. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Instagram