Az évente mindösszesen két hétig virágzó sáfrány fő termőterülete a Kasmír-völgy, melyet minden oldalról a Himalája monumentális, egyben lélegzetelállító vonulatai ölelnek körbe.
Ősz végén, többnyire november első két hetében, a Kasmír-völgy környékén élők első számú feladata, hogy begyűjtsék a páratlan természeti környezetben növekvő növény virágait. A sáfrányt akár illatos aranyként is hívhatnánk, ugyanis a világ legdrágább fűszereként tartják számon, amelyet kilónként több mint háromezer euróért lehet értékesíteni.
A sáfrány központi eleme a perzsa, az indiai, az arab konyháknak, de az európai gasztronómiában is széles körben használják. Mindemellett előszeretettel nyúlnak hozzá a kozmetikai ipar szereplői, és az orvostudomány is gyakorta alkalmazza természetes alapú, gyógyhatású készítmények gyártásához.
A fűszer előállítása rendkívül aprólékos és munkaigényes folyamat. Elsőként kézzel szedik le a finom virágokat, melyeket fonott kosarakba gyűjtenek.
Egy kilogramm sáfrányhoz nagyjából 150 ezer virágot kell begyűjteni.
Ezután a virágokról szintén kézi munkával gondosan eltávolítják a szirmokat, hogy aztán vagy a napon, vagy speciális gépekkel kiszárítsák azokat.
A környéken a fűszer előállításán dolgozó családokat innovatív eszközökkel is segítik. Annak érdekében ugyanis, hogy a sáfránytermelés minőségét megőrizzék, de a termelést jelentős mértékben tudják növelni, korszerű gyárakat húztak fel. Ennek ellenére a legtöbben továbbra is a klasszikus, évszázados múltra visszatekintő technikákat és módszereket alkalmazzák a növény szüreteléséhez és szárításához.
Ez is érdekelhet:
(Fotók: Getty Images, Unsplash)
ázsia | fűszer | sáfrány | gasztronómia | himalájaHa a magabiztosságnak van illata, a BOSS most megtalálta
Elegáns reggeliző a Duna partján, ahová nemcsak az ételekért, hanem a hangulatért is megyünk
