A hálószobából a Müpa színpadára – Interjú Egyedi Péterrel

A zenész az elmúlt húsz évben mindig meghatározó tagja volt a hazai underground zenei színtereknek.

Egyedi Péter dalszerző-gitárost sokan ismerik hangos rockkoncertekről: gyakran lehetett vele találkozni az ország különböző klubjaiban az Óriás vezetőjeként, az Annabarbi gitárosaként vagy az Isten Háta Mögött basszusgitárosaként a kétezres évek elejétől.

Néhány éve azonban merész fordulatot vett a munkássága – legalábbis sokaknak így tűnhetett – és befelé fordulóbb, intimebb dalok kerültek ki a keze alól, amiket maga csak „hálószoba-munkásságnak“ nevez.

Az egy szál gitáros, akusztikus kiindulásból az idők során gazdagon hangszerelt dalok születtek,

melyek megszólaltatásához a magyar zenei élet több ismert alakját kérte fel a zeneszerző. Így alakult meg a Mmant zenekar, hogy színpadra vigye a „mindenkinek megvan a maga története“ projekt szerzeményeit, melyek két lemezen, a 2019-es Mmanton, és a 2021-es II-n kaptak helyet.

Ezeket a dalokat hallhatjuk június 14-én élőben, dús megszólalású nagyzenekari hangzással a Müpa színpadán. A koncert kapcsán Egyedi Pétert arról kérdeztük, hogyan vezetett az út idáig, és mire számíthat az, aki jegyet vált a különleges előadásra.

Milyen paradigmaváltás kellett ahhoz, hogy nagyzenekar szólaltassa meg a dalaidat?

Igazából nem kellett paradigmaváltás, mert sok olyan dalt írtam, amelynek ez a természetes közege - még ha eddig máshogy is kellett megszólaltatni őket. Lényegében ez egy álom beteljesülése.

Hogyan jött létre a Mmant és hol tart most?

Az Óriás 2007-ben kezdődött, akkor lett szélesebb ismertsége annak, amit én csinálok. De már ekkortájt elindult egy olyan mellékszál is, amit én a hálószoba-munkásságomnak neveznék – szigorúan zenei értelemben persze. A dalokat, amiket írtam, négysávos magnóval rögzítettem, még publikáltam is barátok unszolására, és játszottam egy szál gitárral kis klubokban, többször külföldi zenekarok előtt.

Ez a mellékszál az elmúlt négy-öt évben kapott nagyobb jelentőséget,

ekkor érlelődött meg bennem, hogy teljesen egyedül csinálok lemezt a saját szájízem, saját művészi elképzeléseim szerint.

Az első Mmamt lemez 2019-ben, a második tavaly februárban jelent meg. Azóta nekem ez a fő fókusz. Az Óriással közben kicsit visszavettünk a koncertezésből, a kreatív energiái most mindenkinek máshová összpontosulnak.

Mit jelent neked ez a projekt?

Miután zenekarokban szocializálódtam, nekem a zene mindig is azt jelentette, hogy összejövünk a barátokkal és jól érezzük magunkat, és ebből születik valami. De az Óriásban például sokszor éreztem azt, hogy szeretem ugyan a végeredményt, de valószínűleg másképp csináltam volna, ha egyedül lennék. Ezt a vágyat tudtam szabadjára engedni a szólólemezeimen. Ez nagy felszabadulás volt nekem.

Az első lemez dalai inkább olyanok, mint egy polaroidgyűjtemény,

mert bár a lemez felét új dalok teszik ki, a másik felét az elmúlt tíz év terméséből válogattam össze. A második lemezen viszont már teljesen új szerzemények vannak.

Kikkel fogsz fellépni? Mire számítson az, aki jegyet vesz erre az eseményre?

Ez egy Mmamt koncert lesz, ami a két nagylemez anyagát öleli fel, emellett néhány érdekesség is szerepelni fog, amik nem fértek fel a lemezekre. A hatfős alapfelállásban szerepel két dobos, Boros Levente, aki többek között a Qualitonsban játszott és Jancsovics Máté, aki a Kistehén, a Punnany Massif meg a Rájátszás dobosa is volt.

Örményi Ákos a basszusgitáros, akivel már ’99 óta együtt játszom különböző formációkban, és az Óriásban is ő a basszusgitáros. Hegyi Áron a billentyűs, aki a Jazzékielben és más formációkban billentyűzik, és Lee Olivér gitározik, aki az ék zenekar vezetője és a Trillionban is játszik. Ez a felállás bővül ki a koncerten három fúvóssal, három vonóssal, és még vki is csatlakozik a csapathoz, így összesen tizenhárom fő áll majd színpadra.

A koncentről bővebb információk a Müpa oldalán találhatók.

Mmamt | koncert | Rock | müpa | Egyedi Péter | zene

Rendeld meg a Roadster magazin 18. számát!

Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.

Megnézem, mert érdekel!