Egy igazi ikontól búcsúzunk.
Kilencvenhárom éves korában, szeptember 23-án elhunyt Juliette Gréco, a francia sanzonok madame-ja, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója. Az énekesnő szerettei körében tért végső nyugalomra a délkelet-franciaországi Ramatuelle-ben lévő otthonában.
Gréco első dalszövegét Jean-Paul Sartre írta, az ötvenes és hatvanas években pedig a L'accordeon, a La Javanaise és a Deshabillez-moi című sanzonok tették világhírűvé. Juliette Gréco 1927-ben született Montpellier-ben, viszontagságokkal teli gyermekkor, elvált szülők és egy abúzív anyuka jutott a francia kislánynak, majd a háborúban csak kiskora miatt nem deportálták. A háború után színikurzusokra járt, volt néhány színpadi szerepe és rádiós előadása is.
Hamarosan megismerkedett a vad ifjúság Saint-German negyedi bohémjaival; olyan barátai voltak, mint Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre, aki az első dalszövegét is írta.
Barátai biztatására kezdett énekelni: dalainak a zene mellett a szöveg is erőssége volt, ezeket többek között Raymond Queneau, Boris Vian és Jacques Prevert jegyezte, és közülük többet Joseph Kosma zenésített meg. 1951-ben megjelent első albuma, amelynek legnagyobb slágere a Je suis comme je suis (Vagyok, aki vagyok) és a Je hais les dimanches (Gyűlölöm a vasárnapokat) lett.
Grécóra Hollywood is felfigyelt, olyan filmes nagyágyúkkal dolgozott együtt, mint John Huston és Orson Welles. Welles-szel például a Richard Fleischer által rendezett Crack in the Mirror (1960) filmben látható.
A hatvanas évek elején hazatért, pályáján ettől kezdve a sanzon élvezett elsőbbséget, bár 1965-ben nagy sikert aratott a Belphégor című, akkor induló televíziós sorozatban, amelyet Magyarországon is bemutattak. Ezután Serge Gainsbourggel kezdett együtt dolgozni, a közös munkának rengeteg sláger lett az eredménye, ezek közül is kiemelkedett az 1963-ban felvett La Javanaise.
A siker ellenére a színésznő egyre mélyülő depresszióval küzdött, 1965-ben öngyilkosságot is megkísérelt. A hatvanas évek végén ismét teltházas koncerteket adott, világkörüli turnékra indult, majd megszületett egyik legnagyobb slágere, a Deshabillez-moi (Vetkőztess le) című dal.
Az örökifjú énekesnő 2004-ben legendás koncertet adott a párizsi Olympiában, és még a nyolcvanhoz közel is vállalkozott világ körüli turnékra. Új műfajokban is kipróbálta magát, készített dzsesszlemezt, és brazil zenészekkel is dolgozott együtt, Budapesten pedig majdnem fellépett 2016-ban, a Müpában, csak sajnos egészségügyi okokból le kellett mondania.
Juliette Gréco hazájában konkrétan intézménynek számít: kitüntetéseinek se szeri, se száma, a Becsületrendet 1984-ben vehette át, öröksége pedig óriási.
Nyugodjon békében!
Ez is érdekelhet:
dalszöveg | sanzon | greco | elhunyt | dal | francia
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!