Az illatoknak már-már mágikus erejük van. Emlékeket idéznek, érzelmeket váltanak ki, vonzalmat vagy ellenszenvet ébresztenek – emberi kapcsolatok és hatalmas üzletek köttetnek vagy hullanak szét egy-egy illatnak köszönhetően. Bár a parfümipar mára óriási iparággá nőtt, a parfümgyártás gyökereit az ősi Egyiptomban kell keresnünk.
A parfümnek ekkor még kettős szerepe volt: egyrészt vallási szertartások részeként az odaadás kifejezőeszköze volt, másrészt a hétköznapokban a kellemetlen szagok elfedése mellett orvosi és kozmetikai célokat szolgált. A parfüm pontos eredetét tekintve nem teljes az egyetértés: egyesek szerint Egyiptomból eredeztethető, mások Mezopotámiához kötik,
ahol i.e. 1200 körül egy ékírásos írótábla először említi Tapputit, a királyi palota parfümkészítőjét, aki virágpárlatból, olajból, kálmosgyökérből és egyéb természetes aromákból készített különleges illatokat az uralkodó család számára.
A parfümkészítése mestersége hamar elterjedt a Perzsa Birodalomban, majd a római és görög kultúrában is – sőt, a rómaiak már akkor kifejlesztettek egy gyógynövényekből és fűszerekből álló főzetet, mely fertőzésgátló és érzéstelenítő tulajdonságainak köszönhetően a mai after shave előfutára volt.
A parfümkészítés mestersége a 14. században a közel-keleti parfümipar fejlesztésének hozományaként jutott el Európába: miután az iszlám kultúrában gőzdesztillációval tökéletesítették az illatok kivonását és új nyersanyagokat fedeztek fel, a parfümipar készen állt arra, hogy meghódítsa a nyugati világot.
Az első alkohol alapú kölni Magyarországról származik, ami a legenda szerint a 14. század végén Piast Erzsébet magyar királyné megbízásából készült, és a Magyar Víz (Eau de Hongrie) néven vált ismertté.
Az ezt követő századokban a parfümkészítés Európa-szerte elterjedt: a 16. században Medici Katalin parfümkészítője, florentinai Rene olaszországi műhelyéből szállították a parfümöket, és tették rövidesen Franciaországot Európa parfümközpontjává – az Eau de Toilette is egy régi, a tisztálkodásra használt francia kifejezésből származik, mely lényegében tisztító vizet jelent.
Ugyan az egyre szofisztikáltabb illatok akkor még mindig leginkább higiéniai célokat szolgáltak, az elit körében egyre inkább elterjedt illatosító funkciója is: I. Erzsébet angol királynő például utálta az utcák kellemetlen szagát, így parfümmel illatosíttatta a közterületeket; XV. Lajos francia király ruháit rózsavízzel, narancsvirággal és fűszerekkel illatosított vízben mosták, és kérésére parfümmestere minden napra más illatot készített; de a kemény hadvezér, Napóleon is az illatok nagy rajongója volt, havonta ötven üvegcse parfümöt rendelt mesterétől fürdés utáni használatra.
A nagy áttörést a parfüm történetében az ipari forradalom hozta el: a tudományos felfedezések aranykorával a parfümgyártásban megjelentek a mesterséges aromák és az új illatkivonási technikák, az előállítás olcsóbbá vált, és a tartósság problémája is megoldódott.
Ekkor jelent meg az első fougere illat, a Fougère Royal, a világon az első parfüm, amely kumarint, a tonkababból mesterséges eszközökkel kinyert összetevőt tartalmazta.
Hiába lett egyre nagyobb a választék az illatok terén, a parfümök nemek szerinti szétválasztása csak a 20. században következett be: 1934-ben Ernest Daltroff, a francia Caron Parfümház alapítója megalkotta a kifejezetten férfiaknak szánt illatát, Pour Un Homme néven, mellyel teljesen új dimenziót és piacot teremtett. Nem sokkal később, 1937 karácsonyán a Shulton vállalat az Early American Old Spice női parfümmel lépett be a parfümpiacra, majd 1938-ban bevezették a ma is az egyik legismertebb férfiillatszer-márkát, az Old Spice-t.
A második világháború után a fejlődés még inkább felgyorsult: a higiéniai körülmények fejlődéséve a parfüm lassan elvesztette szagelnyomó és fertőtlenítő funkcióját, így a gyártók egyre inkább az illatválaszték bővítése felé fordultak. Az 1950-es, 1960-as években számos híres parfümház jelent meg új márkákkal: az 1932-ben Barcelonában alapított House of Dana 1949-ben az English Dana illatot dobta piacra, 1955-ben a Chanel a Pour Monsieur-vel jelentkezett, 1959-ben pedig a 4711 eau de cologne által ismertté vált német Mäurer & Wirtz megalkotta a Tabac Originalt. De a versenyből a nagy francia gyártók, a Fabergé, a Lancome és Christian Dior sem maradtak ki, ahogy amerikai cégek is csatlakoztak – például az Estée Lauder.
A férfiparfümök piaca olyan mértékben fejlődött, hogy nem sokkal később az általános elnevezésben is elkezdték használni a cologne (kölni) kifejezést, megkülönböztetve ezt az ágazatot a nőiesebb hangzású parfüm elnevezéstől.
A Chanel és a Christian Dior után az hetvenes-nyolcvanas években egyre több dizájnermárka számára vált presztízsértékűvé, hogy saját férfiillattal jelentkezzenek: többek között a Paco Rabanne, a Gucci, a Ralph Lauren, a Calvin Klein, a Giorgio Armani és a Hugo Boss is ekkor vezette be saját gyártású parfümjeit, majd az 1990-es években a többi nagy divatház is csatlakozott. A márkaválasztékkal együtt a korábban a piacot uraló aromásabb, keleties fougère illatok mellett megjelentek a frissebb, vizesebb és fanyarabb irányzatok.
A folyamatosan bővülő és változó parfümpiac ma újra visszakacsint a régi időkre: egyre több uniszex illat jelenik meg a választékban a divatos "gender bender" jegyében, és a természetes alapanyagok szerepe is kezd újból előtérbe kerülni. A tömeggyártott kölnik mellett az igazi illatgourmand-ok a saját személyiségükhöz leginkább passzoló egyedi parfümöt is készíttethetnek – akár már itthon is.
Ez is érdekelhet:
2500 eurós öltönyök készülnek a Parlament mellett egy pincében. A Galamb szabóság alapítójával beszélgetünk, közben megismerjük Girolamót, aki az első öltönyét nyolcévesen készítette Nápolyban.
Egyiptom | hugo boss | cologne | mezopotámia | parfüm
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!