Close
Ezt az intim történetet eddig még nem láthattuk színpadon

Ezt az intim történetet eddig még nem láthattuk színpadon

Olyan művet visznek hamarosan színpadra a Müpában, melyhez korábban senki sem mert hozzányúlni. Horváth Csaba rendezésében és Vajda Gergely vezénylésével Esterházy Péter Fuharosok című regényének adaptációja kel életre a Liszt Ünnepen a Müpában október 21-én. Az intézményben egyébként kettős bemutatót ünnepelnek, hiszen a világhírű brit zeneszerző, George Benjamin Into the Little Hill című egyfelvonásosa is az este része. Az operában egy szoprán és egy mezzoszoprán több szerepet játszva jeleníti meg az ismert, 1200-as évekből származó, a gyermekeket elragadó halál metaforájaként is felfogható példázatot. A Fuharosok rendező-koreográfusával, Horváth Csabával beszélgettünk.

Utóbbi története nem mondható könnyen emészthetőnek, miközben pedig roppant inspiráló és nagyon szép, szellemes szövegű, ahogyan egy Esterházy-műtől elvárható.

“A Vajda Gergely által írt zene nagyon dramatikus, a szó legnemesebb értelmében szolgálja a történetet – tulajdonképpen a történetmesélést dramatikus módon támasztja alá. Innentől kezdve pedig a rendezés, illetve egészen pontosan az, hogy mi történik a történetmesélés alatt, igen komoly kihívás. Elkerülendő ugyanis az illusztráció, mivel maga a forma egyes szám első személyben történik” – vág mindjárt a közepébe Horváth Csaba, hogy aztán dióhéjban a regényt is összefoglalja. A Zsófi nevű főszereplő visszaemlékszik rá, amikor tizenhat évesen – elég brutális módon – elvesztette a szüzességét; felidézi azokat a víziókat, amiket akkor megélt.

Ezek viszont nem minden esetben azonosak a realitással, sőt, inkább szürreálisak.

“A történetmesélést alátámasztó zene gyakorlatilag végig a legdominánsabb elemként van jelen, innentől kezdve pedig nem minden helyzetben szükséges, hogy ezt egy másik nyelven is megtegyük. A színészi jelenlétre és a mozgás nyelvére gondolok, utóbbit négy Forte Társulat-tag, Földeáki Nóra, Pallag Márton, Widder Kristóf és Horkay Barnabás adja elő” – mondja a rendező-koreográfus, akinek az előadás mozgásszínházi jellegének megteremtését köszönhetjük.

Horváth Csaba

Tényleg nem egy könnyed történet, a zenével és a szöveggel egyetemben viszont meglehetősen inspiratív. De mennyire nehéz feladat egyáltalán színpadra állítani?

“Nekem arra kell figyelnem, hogy kiszolgáljam a szöveg dramaturgiáját, megerősítsem, vagy adott esetben aláhúzzam, főleg akkor, amikor kiemelten hangsúlyozandó pontok vannak benne. Arról nem is beszélve, hogy a zenei folyamatot is kottáznia kell a színpadi cselekménynek. Egyébként egy borzasztó izgalmas munka. Szellemileg ugyan megterhelő, de nagyon élvezetes játék. Élvezem és bízom benne, hogy a színpadon történő akciók elősegítik a történet megértését, illetve dramatizálását. Azon munkálkodunk, hogy kiemeljük az egyszerre lírai és közben pedig szellemes, sok ponton humoros drámaiságot, amit ez a sztori hordoz magában.”

Vajda Gergely karmester

Egyszerű a magyarázata, miért nem láthattuk még ilyen körülmények között a Fuharosok-at: mert nem egy színpadra termett műről van szó. A regényadaptációt Vajda Gergely szellemesen és ügyesen dramatizálta ehhez a kamaraoperához, a szöveg pedig nagyon muzikális, ezért aztán teljesen egyértelmű, hogy zenei ihletésű történetről beszélhetünk.

Horváth Csaba elárulta még, leginkább arra törekednek, hogy az ábrázolásmódban groteszk elemek is megjelenjenek, már csak azért is, mert Zsófi víziói a fuharosokról – akik brutális férfiak – sokszor nem egyeznek a valósággal. Szépnek látja azt, ami csúnya és brutális, ezek a motívumok pedig lehetőséget adnak a groteszk játékra.

Molnár Anna, a darab főszereplője

Érdekesség, hogy az előadáson egy igazi zenei szereplő lesz. Molnár Anna énekli Zsófi sorait, valamint narrálja is a saját a történetét, elmeséli múltjának drámai eseményeit. Többször is jelen idejű interakcióba, illetve dialógusba kerül a szereplőkkel, köztük az anyával, a lovaggal, azaz a bolondkával, aki szeretne segíteni rajta, vagy konkrétan a fuharosokkal. Horváth Csaba szerint meghatározó és bonyolult szituáció ez, mert nem lineáris a történet, hanem folyamatosan ugrál az időben a jelenből a múltba. Nagy valószínűséggel feliratozzák is majd, mert a szöveg megértéséhez és a mű követéséhez olvasni is kell.

“Egy rendkívül intim történetet adunk át, és bízom benne, hogy meg tudjuk teremteni azt a fajta intimitást ezen az alapvetően nagy színpadon, ami a befogadásához szükséges” – zárta Horváth Csaba.

Jegyek itt vásárolhatók.

tánc | előadás | esterházy | zene | Fuharosok

FOLYTASD EZZEL

Bulizz kortárs művészettel hajnalig! – Ötéves a Lavor Collective

Itt a magazin, amit a karácsonyfa alá is érdemes betenni

Rendeld meg a Roadster magazin 10. számát!
Izgalmas, színes és gazdag. Ha három szóval kellene jellemeznünk legújabb, jubileumi kiadásunkat, akkor ezeket a szavakat választanánk. Miért mondjuk ezt? Mert megjártuk Kappadókiát, Valenciát és Kelet-Tirolt. Találkoztunk a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal, a világ egyik legérdekesebb újságírójával, Malcolm Gladwell-lel, a provokatív, magyar származású fotóssal, Pol Kuruczzal, plusz összehoztunk az eddigi legvidámabb borítónkat, amivel Budapestet ünnepeljük. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Instagram