Close
Sötétség a csillogás mögött – A gyémántipar titkai

Sötétség a csillogás mögött – A gyémántipar titkai

A gyémánt időtlen idők óta az elérhetetlen luxus és gazdagság szimbóluma. A drágakövek királynője több szempontból is különleges: egyrészt a legkeményebb, természetben előforduló ásvány a földön, másrészt az egyetlen drágakő, amely csak szénatomokból áll. A világ felső tízezre persze nem a különleges fizikai és kémiai tulajdonságaiba szeretett bele – sokkal inkább a csillogásába, fénytörésébe, színszórásába, és a csillagászati árába.

Marilyn Monroe óta tudjuk, hogy “a gyémánt a nő legjobb barátja”, de arról keveset hallani, hogy mi van a csillogás mögött. A gyémánt ékszerek tényleg megérik a pénzüket? Honnan jönnek? Ki szabja meg az árukat? Milyen eljárással tökéletesítik őket? Utánajártunk!

Amit a gyémántokról és a gyémántkereskedelemről nem szívesen mesélnek

A világ legértékesebb gyémántlelőhelyei Afrikában találhatók, a gyémántpiac pedig közel sem olyan idilli, mint ahogy azt a drágakő csillogása sugallja. A világ gyémántpiacát ugyanis finoman szólva manipulálják: több mint száz éven át néhány család, köztük a dél-afrikai Oppenheimer tartotta kézben a kereskedelmet, a forgalomba kerülő gyémántok 99%-a tőlük származott.

De ugorjunk egy kicsit vissza, egészen a dél-afrikai Kimberleyig, ahol ma is egy hatalmas gödör – a neve is Big Hole, azaz Nagy Lyuk – a legkeresettebb turistalátványosság. Itt kezdődött ugyanis a gyémánt újkori története, körülbelül 140 évvel ezelőtt, amikor két testvér, Johannes Nicholas de Beer és Diederik Arnoldus de Beer farmjáról kiderült, hogy értékes gyémántlelőhely. A testvérpárt ugyan nem érdekelte a gyémánt, és eladták a birtokot, de a területen rövidesen megkezdődött az értékes drágakő utáni hajsza.

A kezdetek kezdetén, a mai hatalmas lyuk helyén álló dombot parcellákra osztották, amelyeket gyémántásók bérelhettek ki a meggazdagodás reményében. 1872-ben már több mint 50 ezer ember ásott naphosszat gyémánt után kutatva – miközben folyamatosan sújtották őket bányászbalesetek, küzdöttek az ivóvízhiánnyal, és a mostoha időjárási viszonyokkal. A bányászat első éveiben gyakoriak voltak a lázadások is a kezdetleges bányásztársaságokká verbuválódott csapatok között, egészen addig, amíg 1888. március 13-án Cecile Rhodes, John Rhodes és Alfred Beit vezetésével megalapították a De Beers Consolidated Mines Limited vállalatot. A cég nem csak összefogta a munkásokat és stabilizálta a gyémántipart, hanem monopóliumot is szerzett a gyémántkereskedelemben – amit kis túlzással a mai napig élvez. 

Kimberleyben 1914-ig folyt a kitermelés: ez idő alatt 22 millió tonna földet fésültek át, és csak 3 tonna (14 504 566 karát) gyémántot találtak.

De ami ennél sokkal fontosabb a sztoriban, az maga Cecile Rhodes, aki rájött, hogy a forgalomba kerülő gyémántok mennyiségét erősen korlátozni kell, nehogy elértéktelenedjen a drágakő. Ez pedig egyetlen célt szolgált: hogy a gyémántkereskedők – köztük ő maga is – piszkosul meggazdagodhassanak.

Szomorú, de az, hogy a gyémánt egy igen ritka drágakő, csak mesterségesen fenntartott illúzió. És pontosan ennek az illúziónak fenntartására kezdte el anno Cecile Rhodes felvásárolni a gyémántásóktól a drágaköveket, és kizárólag annyit adott el belőle, amennyit muszáj volt. Ha valaki esetleg új gyémántbányát talált, azt azonnal megvette, nehogy túl sok gyémánt kerüljön a piacra.

Az 1888-ban megalapított De Beers még ma is óriási hatást gyakorol a világ gyémántüzletére, bár a vállalat a közel másfél évszázad során sokat változott: több mint 80 évig egyet jelentett az Oppenheimer családdal, mígnem 2011-ben eladták 40%-os tulajdonrészüket a bányászati ​​óriás, Anglo American plc-nek, potom 5,1 milliárd dollárért. Így már ez a vállalat a De Beers legnagyobb arányú tulajdonosa, mellettük mindössze a botswanai köztársaság birtokol 15%-ot. De nem csak a cégen belül ilyen hangzatosan a számok – a De Beers a világ gyémántkereskedelmének továbbra is kb. 40, egyes források szerint pedig 60-70%-át bonyolítja.

Az egészben a legszebb, hogy nemcsak a föld gyémántbányáinak jókora része tartozik a De Beershez, hanem a kövek rajtuk keresztül is kerülnek piacra.(Például a Magyarországon is kapható Forevermark gyémántok is a De Beerstől származnak.) Kizárólag a cég által elfogadott kereskedők vásárolhatnak, és hogy ki, miből és mennyit kap, azt a De Beers dönti el.

Csakúgy, mint az árakat, amit évtizedek óta úgy határoznak meg, hogy egy egyszerű eljegyzési gyémántgyűrű a mindenkori havi átlagbér kétszerese legyen (természetesen az amerikai bérekhez viszonyítva), bárhol a világon.

A De Beers huszonöt országban van jelen gyémántjaival, bányászattal pedig Botswanában, Namíbiában, Tanzániában, Dél-Afrikában és 2008 óta Kanadában foglalkozik. A munka ezekben a bányákban annyira szigorú, hogy több száz méter mélyen is minden mozzanatot kamerák figyelnek. A felszínre hozott és átmosott törmelékben naponta több ezer karát gyémántot találnak, amit komoly kiváltságot élvező, megbízható csiszolóműhelyekbe visznek.

Az egyik leghíresebb közülük a Rubinek csiszolóműhely Johannesburgban, de vannak műhelyek New Yorkban, Amszterdamban, Antwerpenben, Londonban, és Tel-Avivban is.

A bekerülő nyers gyémántoknak itt aztán a 90%-át először félbe vagy akár még több részre vágják, így két vagy több csiszoltat tudnak belőle elkészíteni. Csak a különleges darabokat csiszolják eredeti nagyságukban.

Hogy születik a gyémánt?

Alapvetően a gyémántok kialakulása négyféleképpen lehetséges:

  • aszteroidabecsapódással
  • meteorithullással (mindkét esetben a földre hullott kőzetek esetleges gyémánttartalma adja a bányászható drágakövet)
  • természetes képződéssel, nagy nyomáson (4500-6000 MPa), magas széntartalmú anyagokból, átlagosan 900-1300°C közötti hőmérséklet-tartományban, 150-300 km mélyen (a földkéreg kontinentális lemezei alatti litoszférikus köpenyrészben)
  • nem magas hőmérsékleten, az óceáni lemezek tektonikus mozgásának és az óceán nagyobb nyomásának hatására (ezek aztán vulkáni aktivitással kerülhetnek a felszín közelébe)

De ennél sokkal fontosabb a darabolás, és a csiszolás…

A gyémánt különleges, mert egyetlen elemből áll: szénből. Az átlátszósága, a csillogása, a fénytörése, a színszórása viszont mégis egyedülálló. A tökéletes gyémánthoz viszont rengeteg munka vezet. A gyémántok legtöbb esetben nem érik el az egy karátot. Néhány karátos kövek még elő-előfordulhatnak, de a 20 karáton felüliek már igazi ritkaságok, a 100 karátot meghaladók pedig világszenzációk.

A karát egyébként a gyémántok esetében a kövek súlyát jelenti (1 karát=200 mg), de a drágakőként felhasznált gyémánt értékét nem csak a súlya, hanem a 4C alapján határozzák meg: Colour (szín), Clarity (tisztaság), Carat (tömege karátban) és Cut (csiszolás).

Az 1109 karátos, botswanai bányából származó gyémánt, a “Lesedi La Rona” 53 millió dollárért kelt el a Sotheby’s árverésén, Londonban, 2016-ban (fotó: Reuters/Dylan Martinez)

A gyémánt keménysége miatt ugyan összetörhetetlen, de bizonyos irányokban már akár gyenge ütésre is darabokra esik, mivel az oktaéder sima lapjai könnyen elválnak egymástól, azaz a gyémánt kitűnően hasad. Ezt a tulajdonságot használják ki a kövek megmunkálásakor is.

A hasítás mellett – ami csak ritkán alkalmazható – a másik lehetséges mód a gyémántok darabolására a fűrészelés, kizárólag kisebb daraboknál. Korábban kézzel végezték ezt a munkát, és akár hónapokig eltartó folyamat volt, amelynek során több karátnyi olajos gyémántport használtak fel a fűrészlap bevonására. Ma már létezik gépi fűrészelés, de egy egykarátos kő átfűrészelése így is körülbelül nyolc-tíz órás művelet, a nagyobb kövek átvágása pedig sokszor napokat vesz igénybe.

A gyémántok csiszolása

A gyémánt a szerkezetéből adódóan csak fazetták, azaz síklapok kialakításával munkálható meg. Ezeknek a sílapoknak a célja, hogy a gyémánt a fényt több iránya visszaverje, vagy épp a kő belsejébe vezesse.

A leggyakoribb csiszolási formák:

  • briliáns (kerek),
  • smaragd (csapott sarkú téglalap),
  • princess (négyzet),
  • ovális,
  • Marquise (hegyes ovális),
  • körtealak,
  • és a szívalak,
    de még számos más csiszolási forma létezik.

Az összes közül viszont egyértelműen a briliáns a legismertebb és a leggyakrabban használt csiszolási mód.

A gyémánt keménysége egyébként valamennyi természetben is előforduló ásvány keménységét messze felülmúlja, ezért csak saját porával csiszolható. A Mohs-féle keménységi skála 10. fokán áll, és kilencvenszer keményebb, mint az előtte álló korund.

A gyémánt keménységét csak a kristályosodott bór és a mesterségesen előállított karborundum keménysége közelíti meg, amelyek a korundnál keményebbek. Az újabb kutatások szerint azonban keményebb a gyémántnál két természetesen előforduló ásvány, a wurtzit-bórnitrid és a lonsdaleit, de ezekről annyira kevés információ áll rendelkezésre egyszerű, földi halandók részére, hogy kár lenne megfosztani a gyémántot a címtől.

New York és Antwerpen, a gyémántvilág fővárosai

A gyémántkereskedelem minden más üzletnél jobban épít a bizalomra, az adott szó erejére. A gyémántkereskedelem egyik központja a belgiumi Antwerpen, ahol a világ gyémánttermelésének 80%-a megfordul, a másik pedig New York, ahol a drágakövek nagy részét értékesítik.

De itt, New Yorkban működik az egyik gyémánttőzsde is, ahova egyszerű, földi halandó nem léphet be – kizárólag meghívóval, szinte kihalásos alapon lesznek új tagjai. A tőzsde főépületében található a gyémántkereskedők klubja, kétezer taggal a soraiban, és van a tőzsdén belül elveszett gyémántok részlege is, amely olajozottan működik. De ugyanígy van saját rendőrsége, étterme és bankja is. Nem kellenek ügyvédek, egy kézfogás a garancia. Egyetlen hivatalos papír van csupán, amely a gyémántról minden fontos információt tartalmaz.

A gyémántkereskedelem szempontjából fontos helyszín London is, hiszen Johannesburg mellett ott található a De Beers székháza, ahol keresztülfolyik a világ gyémántkészletének legnagyobb része – ott válogatják szét a gyémántbányáikból ideszállított köveiket.

A mesterséges gyémántok

Az elmúlt időszakban a gyémántok iránti kereslet annyira megnövekedett, hogy azt bányászattal – és legfőképp a kibányászott drágakövek piacra bocsátásával – nem tudták és akarták követni. Így indult útnak egy újabb iparág, ami a gyémánthoz kapcsolódik, a mesterséges gyémántok előállítása. Az első szintetikus gyémántokat már az ötvenes években megjelentek, de napjainkban, köszönhetően a fejlődő technológiának, egyre csak nő a mesterséges gyémántok mennyisége és minősége.

A leggyakrabban az ún. High Pressure High Temperature – HPHT (nagy nyomás, magas hőmérséklet) technológiával előállított gyémántok ma már olyan kiváló minőséget képviselnek, hogy sokszor tapasztalt szakemberek is csak komoly laborvizsgálatokkal tudják eldönteni, természetes vagy mesterséges kővel van dolguk.

A világ piacvezető mesterséges gyémánt előállítója a Gemesis Corporation, egy magántulajdonban lévő cég Sarasotában, Floridában.

A Gemesis azontúl, hogy kiváló minőségű, színtelen és színes gyémántokat állít elő, jóval alacsonyabb áron kínálja őket, mint a De Beers a kibányászott természetes gyémántokat.

A cég a versenyelőnyt egyébként abban látja, hogy számos előnye van a mesterségesen előállított gyémántoknak a bányászott, és természetes folyamatok útján előállított gyémántokhoz képest, például:

  • alacsonyabb az áruk,
  • a bányászat negatív környezeti hatásai a mesterséges gyémántok esetében nem jelentkeznek,
  • nem tapad vér a gyémántokhoz, illetve nem egy mesterségesen manipulált piacról származnak,
  • a Gemesis által létrehozott gyémántokat lézergravírozású azonosítóval látják el (bár ez már a többi gyémántra is igaz)

Ha valahol, itt tényleg nem lenne közhelyes a “gyémántok világáról” írni, mert a gyémánt egy külön univerzum, egy szerteágazó, kusza érdekekkel teli luxuscikk, ami mindezek ellenére gyönyörű, és amíg világ a világ, biztos lesz kereslet, ahogy szabályozott, csillogó, már-már vakító kínálat is.

(Megj.: mivel a számadatok elérhetősége erősen korlátozott, bizonyos adatok pedig régebbi statisztikákon alapulnak, előfordulhatnak torzulások.)

FOLYTASD EZZEL
Ezekkel az okosruhákkal többé nem rejthetjük el az érzéseinket
Lüktető, izgalmas és fenntartható kollekciókat álmodtak meg a magyar tervezők 2022-re
Rendeld meg a Roadster magazin 6. számát!
Őszi-téli lapszámunkban ismét megnövelt terjedelemben, 224 oldalon a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Felsorolni is nehéz, mennyi izgalmas történetet meséltünk el az új számban, de ha szeretnél többet tudni, akkor kattints ide az alábbi linkre! Megnézem, mert érdekel!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Close
Négy különleges whisky a whiskykészítés bölcsőjéből, a hűvös Skóciából...
HELLO, EZ ITT A
ROADSTER
Kövess minket a Facebookon!
Történetek, amiket nem fogsz elfelejteni!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom