Close
Ez az a budai hely, ahol a közösség győzelmet arat minden felett, ami virtuális

Ez az a budai hely, ahol a közösség győzelmet arat minden felett, ami virtuális

A közel százéves budapesti Hadik 20. század eleji fénykorában pezsgő társasági életével, régimódi polgári modorával olyan írói hatalmasságok inspirációs közegeként szolgált, mint Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső vagy Móricz Zsigmond. Ezt a bohém életérzést igyekszik visszahozni a Juhász Anna által kitalált Hadik Irodalmi Szalon, melyben nem karót nyelt irodalmárok gyűlnek össze havonta egyszer a disztichon rímtelen sorairól vitatkozni, hanem élvezetes beszélgetésekkel hozzák közelebb az irodalom és a hozzá kapcsolódó művészeti ágazatok hazai legjobbjait.

Juhász Anna hét esztendővel ezelőtt benyitott a történelmi jelentőségű, (újra)éledező Hadik kávéházba a Bartók Béla úton. A közelmúltban elhunyt kétszeres Kossuth-díjas költő, Juhász Ferenc lánya megalapította a Hadik Irodalmi Szalont, hogy a szüleitől örökölt értékeket visszaadja a közösségnek, és minél többekkel szerettesse meg a műfajt. Alapítótársa a Szalonban a szintén művész családból származó építész, Bonta Gáspár lett.

Juhász Anna és Ott Anna a Hadikban

– Sikerült a küldetés? Kérdezzük az ötletgazdát, hol máshol, mint a tavaly nyáron ráncfelvarráson átesett Hadikban egy másik Anna, a Hadik művészeti vezetőjeként dolgozó Ott Anna társaságában. – “Úgy gondolom, igen. Épp a minap ültünk itt Bosznai Tiborral, a Hadik alapító-tulajdonosával, és azon elmélkedtünk, hogy már senki nincs abból a csapatból, akikkel annak idején elindultunk. Nagy út volt ez a hét év. 2010-ben az inkább a szakmának szóló Nyitott Műhelyen kívül nem nagyon akadt hasonló rendezvénysorozat Budapesten. Azokon az esteken inkább egy zárt közönség vett részt, nem nagyon láttam beesni az utca emberét vagy a fiatal generáció tagjait. Adta magát az ötlet, hogy az irodalom köré fűzve alakítsunk ki kapcsolatokat és barátságokat, ráadásul akkor nyitott újra a Hadik.

Azt szerettük volna elérni, hogy irodalom központú beszélgetős estekkel hatást gyakoroljunk az emberekre. Úgy érzem, sikerült: bebizonyosodott, hogy az irodalom működik, és nem csak itt, a Hadikban.

Napjainkra divat lett kávéházban, színpadon beszélgetni közönség előtt. Hogy egy példát mondjak: a hetedik születésnapi estünkre pár napja kétszáznál is többen jöttek el egy szimpla kedd este.”

A havi egy alkalommal jelentkező szalonban általában egy apropóhoz kötődik az est tematikája; ilyen egy író születésnapja, egy könyvbemutató, vagy az alkotócsaládokat bemutató Generációk Estje sorozat, melyre egy ismert művész leszármazottait hívják meg, de ült már egy asztalnál Kukorelly Endre és Peer Krisztián is, miközben Bächer Iván zongorázott. Beszélgetnek művekről, bár inkább történeteket, egymásra hatásokat mutatnak be.

Nehéz dolga van mostanság annak, aki napjaink felgyorsult tartalomfogyasztási szokásaival megy szembe, és a tíz másodperces videók meg a pillanatok alatt átgördíthető képmegosztó oldalak uralta világban olyan ráérős, minőségi időt igénylő műfajjal próbálkozik, mint az irodalom.

Az Irodalmi Brunch és minden egyéb más művészeti program szervezésével foglalkozó Ott Anna szerint a becsalogatás legjobb módja az a tény, hogy az általuk gründolt események nem száraz, szakmabelieket vonzó irodalomtörténeti beszélgetésekre épülnek, hanem igazi összművészeti programnak tekinthetők.

– “A Szalon estjeire Annáék hívtak már zenészeket, rendezőket, reklámszakembereket, de megjelentek a hazai irodalom nagyjai is Parti Nagy Lajostól Spiró Györgyig. Nem is nagyon tudok olyanról, aki ne járt volna a Hadik Irodalmi Szalonban az elmúlt hét évben.”

– “Nádas Péter, de többször egyeztettünk már vele is! Ősszel Németországban volt, de remélem, jövő tavasszal eljön hozzánk” – vág közbe Juhász Anna, kicsit meglebegtetve a következő esztendő várható lineupját.

– “Manapság annyira a virtuális térben mozgunk, hogy egyre kevesebb olyan hely létezik, amely igazi közösségi térként funkcionál. A nagy öregként aposztrofált Hadikban az elsődleges szempont az, hogy megpróbáljuk visszaadni a régi kávéházi hangulatot, de nem a selyemdrapériát és a bársonyfüggönyt értjük ez alatt, hanem a közösségi élményt: sok-sok esztendővel ezelőtt itt találkoztak az emberek a barátiakkal, itt alkottak, és beszélgettek közéletről, szerelemről. A rendezvényeinkkel – legyen a Irodalmi Brunch vagy jazzkoncert – ezeket próbáljuk visszahozni, de immáron fiatalosabb, modern környezetben” – mondja Ott Anna, utalva a bő egy évvel ezelőtt átesett belső változásokra. Az új enteriőr egyszerre tartja a lépést az aktuális trendekkel és őrzi meg a Hadik szellemiségét; dekorációja a csúcskorszakra reflektál, ugyanakkor bontott téglafalaival afféle loft-vintázs hangulatot is idéz.

Van valami a Hadik levegőjében, mert amit évtizedekkel ezelőtt Karinthy, Kosztolányi vagy Déry megérzett és anekdotáiban leírt, abból a mai napig csipegethetünk. Bármikor előfordulhat ugyanis, hogy ha bejövünk ebédelni ide, a szomszéd asztalnál mondjuk Dragomán György veti papírra gondolatait. A Hadik Irodalmi Szalon látogatóinak összetétele egyébként meglehetősen vegyes. Nagyjából adott egy több száz fős bázis, ami rendre kiegészül az aktuális vendég(ek) közönségével, de van egy huszonöt fős törzsvendégcsoport, közte Lexi nénivel, aki minden rendezvényre hozza magával a horgolni valóját. Otthon érzi magát ilyenkor, és ez nagy elismerés.

– “A mai világban a legtöbb impulzus a fiataloknak szól, sokszor ha nehézségekkel, vagy az idősek gondjaival találkozunk, inkább elfordítjuk a fejünket. Hiszem, hogy valamennyi korosztálynak fontos, hogy legyen egy olyan élménye, ami az adott helyzetén átsegít, nekem kicsit erről is szól a Szalon és maga az irodalom. Egy idős embernek például ünnep egy irodalmi est, amire rákészül, neki ez a program” – fejtegeti Juhász Anna.

 

Programból pedig akad bőven. A már említett Irodalmi Brunchon havonta egyszer, szombatonként lehet kötetlen módon étkezés közben beszélgetni a meghívott szerzővel, aki előtte kitalálja a menüt (legyen az a kedvence, vagy valamelyik művéhez, netán az életéhez kapcsolódó étel), a Hadik séfje aztán elkészíti. Előfordul, hogy két vendég érkezik ilyenkor, mert nagyon érdekes az egymásra hatásuk; Nádasdy Ádám és Závada Péter esetében is így történt.

A Hadikban “ott volt mindenki, aki fontos. Ott volt mindenki, aki számít. Ott volt általában mindenki. Ott volt Aranka, a királynő, udvarhölgyeivel, Devecseriné Guthi Erzsébettel, Kondor Líviával és Klug Bözsivel. Ott volt Karinthy, a főisten, az udvartartásával. Ott volt a sakk-kör elnöke, aki azonos volt Karinthyval, és az eszperantók magyarországi elnöke, aki szintén ő volt. Ott voltak a nőtlen férfiak (még vagy már) Buda más tájairól.”

A jövőt illetően komoly terveik vannak. – A Szalonnal közeledünk a századik esthez, most ünnepeljük a hetedik születésnapunkat, amit ugye vízválasztónak mondanak. Szeretném, ha eljutnánk a tízéves jubileumig, és az egy évtizednyi irodalmi estekről megjelentetni egy kiadványt, mert ilyet még senki más nem csinált” – zárja az egyébként novellákat is író Juhász Anna, illetve megtudtuk azt is, hogy ösztöndíjjal vagy irodalmi díjjal fiatal tehetségeket és írók támogatását tervezik, hogy fenntartsák az utókornak a Hadik által képviselt eszmeiséget.

(Fotók: Tóth István)

Close