Close
Meghatódunk és nevetünk majd a Magyar Állami Népi Együttes adventi előadásán

Meghatódunk és nevetünk majd a Magyar Állami Népi Együttes adventi előadásán

Ha nem lesznek ásítozó és okostelefont nyomkodó gyerekek a Magyar Állami Népi Együttes nagyszabású előadása alatt és után, akkor nem csupán az együttes vezetője mondhatja majd magát elégedettnek. Mihályi Gábor elmeséli, hogyan és milyen ünnepi eseményre készülnek a Művészetek Palotájában.

Az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttest (MÁNE) három kar alkotja: a tánckar, az énekkar és a zenekar. Küldetéseként a magyar népdal-, tánc- és zenekincseinek hagyományait ápolja és fejleszti, előadásain historikus zenét és táncot, autentikus népzenét és néptáncot, hagyományos elemekből építkező világzenét és látványszínházat élhetünk át.

Az együttes története során fontos mérföldkőnek számított a hetvenes években kibontakozó, új látásmódot hozó táncházmozgalom. 1981-ben Tímár Sándort nevezték ki a MÁNE élére, aki feltételnek tekintette az eredeti néptánc társastáncként való elsajátítását. Az általa meghatározott korszak az autentikus néptánc szépségének felmutatását tartotta legfontosabbnak. A kilencvenes évtized végén a népszerű népzenész és zeneszerző, Sebő Ferenc irányította az együttest, ő kérte fel karigazgatónak Mihályi Gábort. Az arculatváltás és a friss impulzusok következtében az új műsorok változatos műfajokat képviseltek a régiók szerinti néptáncoktól kezdve egészen a világzene által inspirált tánckoncertekig. Az utóbbi években kiteljesedett Magyar Állami Népi Együttes nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi porondon is a műfaj meghatározó elemei közé sorolható.

– “A tradicionális néptáncok a mi szókincseink. Ezeket újra fel kell fedezni, hogy aztán utána szabadon formálhassuk.” Ennél jobban aligha lehet meghatározni azt a vezérfonalat, amelyet a Mihályi Gábor-vezette MÁNE sző már jó ideje.

– “Ha a szakmai és közönség általi visszajelzésekre gondolok, akkor azt mondom, egy újabb fénykorát” – így hangzik Mihályi válasza immáron arra a kérdésre, milyen időszakát éli mostanság az együttes. – “Sokkal egyszerűbb egynek lenni a tömegben, mint az élre állni, vagy járatlan úton elindulni, ami persze a nehézségek mellett a szépségét is jelenti. A felfedezőknek mindig megjegyzik a nevét, gondoljunk például az Antarktiszon vagy a Mount Everesten először jártakra, de természetesen, amikről én beszélek, nem ekkora horderejű dolgok. Mindenesetre megelégedéssel tölt el és szívesen cipeljük ennek a keresztjét. Azt gondolom, hogy a Magyar Állami Népi Együttesnek mindig is volt egy határozott és markáns helye a magyar kultúrában. Akadtak persze hullámvölgyek, alkotói válságok, útkeresések, nem beszélve bizonyos megfelelésekről. Napjainkra megerősítette a helyét a magyar kulturális életben, és egy fontos művészeti intézménynek tekinthető, amely nem csak itthon, hanem szerte a világban kitüntetett szerepet vállal.”

A fentebb említett nagy esemény Csodaváró betlehemes néven fut, és mindjárt két egymást követő előadást jelent: december 21-én és 22-én láthatóak majd a produkciók az elbűvölő MüPában.

Ahogy Mihályi Gábor elmondta, valamennyi táncszínházi előadásnál visszatér a gyökerekhez, miközben a tradíciót állítja a figyelem középpontjába, és igyekszik mindent bevetni, ami egy vérbeli 21. századi színházi előadáshoz szükséges.

– “Csapdahelyzetbe kerültünk, amikor a MüPa az évad együttesének választott minket, mert ebben az évben ez két bemutatóval jár, tehát párhuzamosan kellett két előadásra készülnünk. A karácsonyinak már májusban megkezdődtek az előkészületei: a nagy létszámú társulat egyik része a Liszt-előadást csinálta, akik pedig abban nem szerepeltek, afféle műhelymunkában elkezdtek foglalkozni a betlehemessel. A Liszt-bemutató után fordultunk a célegyenesbe: azóta minden nap, délelőtt és délután mennek a próbák, komoly feladatot kaptunk” – meséli Mihályi Gábor, aki azt is elárulta, mire számíthat a közönség az ünnepi előadásokon.

– “Izgalmas lesz, de főleg nekem, mert ilyen típusú családi, gyerekelőadáshoz még nem volt szerencsém. Nagy kihívást jelent. A legtöbb emberhez hasonlóan én sem szeretek az ismeretlenben tapogatózni, ezért segítséget hívtam; Kocsis Rozi, a Vaskakas bábszínház igazgatója és dramaturgja nagymestere az ehhez szükséges háttérmunkának, úgyhogy rá támaszkodom. Varázslatos, folyamatosan változó és átlényegülő előadás áll majd színpadra, ami egyaránt vonatkozik a zenére, a táncra, a tartalomra és a látványra.”

Az előadáson a MÁNE huszonkilenc táncosa lép a deszkákra, kiegészülve két táncos szólistával, Busai Borival és Farkas Regővel, valamint a Budapesti Énekes Iskola Kórusával. A próbákat egy ideig még a Hagyományok Házában tartják, aztán átköltözik a csapat a MüPába belakni a helyet, elvégre az impozáns Bartók teremben a díszlettől a vetítésig mindennek helyém kell lennie. Maga a produkció a szenteste várakozásának örömét, izgalmát és csodáját mutatja be valóságos, a népi hagyományból eredő játékokból, szokásokból.

Advent utolsó napjának kora hajnaltól késő estig megélt pillanatait élhetjük át a történeteken keresztül, miközben egyszerre meghatódunk és nevetünk, mert a hógolyócsaták vagy a párválasztó korcsolyatáncok a humort sem nélkülözik.

És hogy a társulat vezetője mivel lenne elégedett mondjuk december 22-én este? – “Azzal, ha egyetlen egy ásítozó vagy okostelefonját nyomkodó gyereket se látnék a nézőtéren, hanem inkább csillogó szemeket és ámuldozó arcokat, esetleg dalokat dúdoló vagy tánclépéseket utánzó gyermekeket.”

Hogy ez így lesz-e, azt nem tudjuk megmondani, de a MÁNE közeljövőjéről már birtokunkban vannak bizonyos információk. Az évente százhúsz előadást maga mögött hagyó csapat a MüPa-sorozat harmadik bemutatójára, a május 10-ei Ezerarcú Délvidék című előadásra kezdi el a felkészülést az új esztendőben (jegyek már kaphatóak), aztán februárban Szerbiát és Macedóniát érintő turnéra indul. Igyekeznek eleget tenni a vidéki és a határon túli magyar meghívásoknak is.

(Fotók: Müpa, Posztós János – a képek a Liszt-előadáson készültek)

Megjelent a legújabb Roadster magazin!
Ismét egy magazin azoknak, akik szerint nem arra születtünk, hogy a négy fal között üljünk, akik szerint az élet olyasmi, amit nagykanállal kell fogyasztani és amiből sosem lehet elég. 170 oldalnyi friss, színes és energiával teli kontent felfedezőknek, kalandoroknak, inspirációt keresőknek mindarról, ami miatt érdemes nekivágni a világnak. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom