Close
Most ez a legjobb kreatív guide egy budapesti dizájntúrához

Most ez a legjobb kreatív guide egy budapesti dizájntúrához

A budapesti new craft dizájnereket és showroomokat bemutató hiánypótló Makers of Budapest kreatív guide készítésének és megjelenésének kulisszáiról beszélgettünk a könyv projektmenedzserével, szerkesztőjével, szövegírójával, Hoffmann Petra dizájnteoretikussal.

Ahogy arról korábban már írtunk, áprilisban jelent meg a külsőleg is progresszív guide. Lenyűgöző képes album és útikalauz-hibrid született kompakt leírásokkal a jelenlegi hazai dizájnélet reprezentánsairól. A new craft, studio craft piac ma meghatározó műhelyeiről és kortárs kézműveseiről szóló, széles merítésű, magyar–angol nyelvű, tartalmilag és formailag nagyon friss és izgalmas anyag olyan lett, amilyet még sosem láttunk, de mindig is vágytunk rá.

Szubjektív, de hiteles korlenyomat

A Makers of Budapest egy erős szakmai háttérrel válogatott szubjektív antológia, napjaink dizájnvilágának korlenyomata. Az alkotókat bemutató sűrű, de olvasmányos szövegek pontosan megrajzolják a lényeget, a fotók megfestik a hangulatot, és a benne lévő térképen a beszerzési pontok azonnal ki is kereshetők. A 38 tervezőt és 22 boltot összegyűjtő válogatás kivétel nélkül saját tervezésű, a 21. századi handmade szubkultúrában született, sokszor a több száz éves technológiát a modern digitális technológiákkal elegyítő történetekről szól. Olyan emberekről, akik mögött már van teljesítmény, és a jövőben is számíthatunk rájuk.

Ez a kötet túlmutat azon, mint hogy olyan tervezőket, manufaktúrákat mutat be, akik két kezükkel tolják a varrógépet, vagy agyagos a kötényük. Ez egyfajta életszemlélet is, ahol a hagyományok, az új technológiák, a slow design, a zero waste, a fenntarthatóság, a green gondolkodás, a fast fashionnel való szembehelyezkedés alappillérek.

“A dolgok, amikkel körülvesszük magunkat, értékesek, nem egyszer használatos, eldobható tárgyak.”

Petra két éve, a MOME dizájn és művészetelmélet alapképzése után dizájnelmélet mesterszakon végzett, korábban lakberendezést és művelődésszervezést tanult. A kezdetek kezdetén egy dizájnboltban dolgozott, és annyira rákattant a témára, hogy muszáj volt leírnia egy visszakereshető felületre minden felkutatott történetet, így jött létre az azóta is működő, de külsőleg folyamatosan megújuló, friss vizuális trendet követő, a tartalmilag magyardizájn-fókuszú Stilblog. Még a prebloggerkultusz időszakban indult tiszta lelkesedésből, a free blogok idejében, fél éven belül mindenki ismerte a szakmában.

“A Stilblog légüres térben jelent meg, nem a külföldi oldalakat másoltam. Akkor indult itthon a Facebook is, az első pillanattól komolyan vettük a közösségi médiát. Akkoriban elég volt jó tartalmakat megosztani a viszonylag gyors terjedéshez.”

Amikor a könyv kapcsán szubjektivitásról és szakmaiságról beszélünk, hozzá kell tenni, hogy Petra a legelső, majd az azt követő éveben is a Magyar Design Évkönyv projektmenedzsere volt a főszerkesztő, Halasi Rita dizájnszakértő, kurátor, a magyar dizájnszcéna meghatározó alakja mellett. Szakmai maximalizmussal és hiperérzékeny szenzorokkal talál rá a piaci résekre, kiváló szervező, kreatív, de azt is mondja, hogy bármilyen szuper ötlet vagy termék csak a siker tíz százalékához elég.

“Nem stratégiákban gondolkozom, hanem hogy mihez van kedvem, és akkor megyek, mint a rakéta.”

„Én már mindig csak ilyet akarok csinálni”

A Makers of Budapest gondolata öt évvel ezelőtt merült fel először. Akkor jelent meg egy brit gyűjteményes kötet nemzetközi kézművesekről. Ebben szerepelt a Bomo Art Budapest papírmanufaktúra alapítója, Boldizsár Károly is, aki jó barátja Petrának. Ő lett a mostani könyv kiadója. Eleinte csak egy albumos kiadványt terveztek, hasonlót ahhoz, mint amiben Károly szerepelt. De akkor jött a kreatív kanyar, hogy legyen inkább egy fotócentrikus guide, erős szövegtartalommal. A kiforrott koncepció aztán meghatározta a kiadvány fizikai paramétereit, így lett puha a borító és kisebb a méret, könnyű és egy nagyobb övtáskában is elfér.

Tavaly tavasszal kezdtek el rajta dolgozni, a projekt első kétharmada a layout megtervezése, és párhuzamosan a fotó- és szövegtartalom készítése volt. A nyomdába küldésnél gondolkodtak csak el rajta, hány óra munka van ebben a könyvben.

“Visszatekintve sokkal inkább tűnik egy szuper szabaddidős elfoglaltságnak, mint munkának, nekem legalább is.”

A fotókat Rácmolnár Milán készítette, a szövegeket Petra, egész nyáron a tervezőket, műhelyeket, showroomokat járták, átlagosan másfél órát töltöttek egy-egy helyszínen. Milán szintén a MOMÉ-n szerezte a mesterdiplomáját, otthonosan mozog a fotográfia alkalmazott és autonóm területein. A könyv képei hordoznak egyfajta analóg hangulatot, még inkább érzékeltetve a kézzel készített tárgyak világának rezdüléseit. A színek visszafogottak, pasztellesek és olyan gyönyörűek, hogy legszívesebben az örökkévalóságig nézegetnénk ezeket a fotókat.

A kézművességgel előállított termékek lassabb léptékű világát megidéző, klasszikusan szerkesztett tartalomhoz Bárdy Anna grafikus egy igazán kortárs layoutot tervezett. Anna a MOME mesterképzésén tervezőgrafikusként végzett, freelancer kiadvány- és arculattervező. Egyaránt dolgozik a kulturális és az üzleti szférából érkező ügyfelekkel.

Anna első verziója egy nagyon vagány, szuperszínes layout volt, aztán ahogy megszületett a borító terve és az apróbb részletek, úgy formálódott organikusan a layout is, míg a végén egy egészen letisztult verzió jött létre, amit mindannyian teljes egyetértésben elfogadtak, és nagyon megszerették.

“Nagyon fontos, hogy mi, akik együtt dolgozunk, bízzunk egymásban, egymás meglátásaiban, szakmai döntéseiben, és ebben nem volt hiány. Ettől volt fantasztikus ez a közös munka.”

A grafikai koncepció lényeges eleme a tipográfia. Katyi Ádám a legismertebb, legtermékenyebb kortárs fiatal hazai betűtervező, ezért elég egyértelmű volt, hogy vele akartak Petráék dolgozni.

Aki magyar dizájnkönyvet csinál, az szerintem – jó esetben – nem használ nem magyar betűt. Főleg, ha már ilyen jók vannak!”

Egy nemrégiben alkotott új betűcsaládot választottak, a Laslót. Tervezését egy berlini út során látott két világháború közti tapétamintakönyv borítóján lévő felirat ihlette. Ádám számára meghatározó a Bauhaus szellemisége, létrehozott egy talp nélküli, letisztult, felhasználóbarát, szerethető betűtípust.

Print guide csillagosötös dizájnnal, mégis minek?

“Szeretjük a könyveket. Az egész folyamat baráti közegben zajlott, ahol a kötöttségek nélküli szabad kreativitás, bizalom, profizmus, kísérletezés, tapasztalat, magas szintű ismeretek érvényesültek. Igaz, a dizájnpiac dinamikusan változik, így könnyen lehet, hogy fél év múlva már nem lesz helytálló egy-két adat, de majd frissítjük ezeket az újabb kiadásoknál” – teszi hozzá Petra.

Nem túlzás azt állítani, hogy a kiadványnak kultúrtörténeti jelentősége is van. Ezelőtt senki sem kötötte printbe egy bizonyos korszakban működő tervezői szcéna legjelentősebb szereplőit. Szintén jó belegondolni, hogy száz vagy kétszáz év múlva a könyv alapján fogják keresgélni a mostani tervezők állomásait. Mások is feltették már Petrának a kérdést, minek csinál nyomtatott könyvet? Meggyőzően egyszerű a válasza: Hát azért, mert könyvet akartunk csinálni.

Van egy jó hírünk.

Megjelent a Roadster magazin első nyomtatott kiadása, amelyben olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek minket is folyamatosan inspirálnak. Szerintünk szép lett, reméljük, neked is tetszeni fog.

Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazin első számát.

(Fotó: Rácmolnár Milán, Lakosi Krisztián)

Close