Close
Bemutatjuk a következő főnöködet: egy algoritmust

Bemutatjuk a következő főnöködet: egy algoritmust

Egyre többször alkalmazzák a mesterséges intelligenciát munkaerő menedzselésére, a jövő szakmája pedig a jogász lehet, mert a robotok jogaival lassan tényleg kezdeni kell valamit.

„Szép pillanat lesz, amikor egy szoftver rúg majd ki a cégtől” – így kommentálta egy blogger a Wall Street Journal cikkét, amelyben az óriáscégek legújabb lépését mutatják be.

A multik tanultak a megosztásos gazdaság hamar hatalmasra nőtt szereplőitől. Az Uber és társai appok és algoritmusok használatával kiszervezték a feladatokat önfoglalkoztatóknak, most pedig többek között a Shell és a General Electric használja fel a modell egyes elemeit a saját főállású dolgozóin.

Hatékonyabb, és a dolgozók számára is kedvezőbb munkafeltételeket remélnek a cégek az új szoftverektől, amelyek ugyanakkor már olyan hr-es feladatokat is átvesznek, mint a beosztás készítése vagy a stratégiai feladatok kiosztása. A kutatók máris figyelmeztetnek, hogy szigorúbb szabályokhoz és elbocsátásokhoz vezethet ez a folyamat.

AI a menedzsmentben

A Shell idén év elején kezdte tesztelni az Opportunity Hub (OH) rendszert a nyolcezer embert foglalkoztató B2B marketingrészlegén. Az OH a bostoni Catalant cég által fejlesztett gépi tanulási program, amely a különböző projektekhez rendeli hozzá az arra alkalmas munkaerőt, és a karbantartási szektorban már használták is. Alapvetően a cégnél dolgozó „sokszínű tehetség” hatékonyabb mozgatása a cél, mondta Caroline Missen, a projekt felelőse.

Korántsem egy-egy cég óvatos próbálkozásáról beszélünk: az elmúlt két évben 23 százalékkal, 11,5 milliárd dollárosra nőtt a munkaerőmenedzsment-szoftverek piaca, és további 25 százalékkal bővül majd 2020-ig – állítja a Gartner kutatócég.

Kutatások bizonyítják, hogy egyes menedzseri funkciókban jobbak a számítógépek az embernél. „A menedzserek főként felmérik a képességeket, csapatot építenek, feladatokat osztanak ki és visszajelzéseket adnak – magyarázza Tomas Chamorro-Premuzic, a University College London üzleti pszichológia tanszékének professzora.

– “Általánosságban mondhatjuk, hogy nem túl jók ebben az emberek. Egy napon talán nem is lesz többé szükség menedzserekre.”

Nem játszik szegény menedzserek kezére a bigdata-korszak sem, mert az üzleti életben is egyre több döntés születik nagy adatmennyiség feldolgozása után – márpedig ez a gépek igazi terepe.

Ironikus módon a fenti egyetem egy másik kutatója, Michael Veale megvédte a menedzsereket, mivel „a mesterséges intelligencia is tévedhet. Gyakran programozzák historikus adatokon alapuló döntéshozatalra, ami a váratlan helyzeteknél nem megfelelő, például amikor egy munkavállalót feladatkörben próbálnak ki.

Aki idén kiváló üzletkötő, nem biztos, hogy jövőre is az lesz.”

A fenti hiányosságokat a hr-szoftverek gyártói is elismerik, de azt állítják, nem a személyes kapcsolatok vagy az emberi értékelés kiváltása a cél, hanem az adminisztráció felgyorsítása és a menedzserek segítése adatokkal olyan területeken, ahol korábban csak a tapasztalatukra és a megérzéseikre hagyatkozhattak.

Mit tud a gépi hr-es?

  • A Kronos szoftvere a szabadságkéréseket értékeli, és feladatokat oszt ki egy-egy dolgozó képesítése és preferenciái alapján.
  • Számos program segít a menedzsereknek jóval több embert (és jóval hatékonyabban) irányítani.
  • Vannak eleve speciális esetek, ahol a dolgozók beosztásakor az időn kívül számos mást is figyelembe kell venni, így például a brit Insiris szoftvere száz hajóskapitányt irányít egy nagy európai kikötőben, a feladat leosztásakor több tucatnyi változót – köztük a hajók méretét, a kapitányok korábbi teljesítményét – figyelembe véve.
  • A chicagói Nexus AI algoritmusa a profiljuk és a hátterük alapján gyűjti csoportba az alkalmazottakat egy-egy projekthez, és monitorozza a teljesítményüket.
  • A New York-i B12 rendszere, az Orchestra a teljes állású és szabadúszó kollégák munkáját hangolja össze.

Ezeket a folyamatokat nem feltétlenül az AI-cégek indították. Legalábbis a Catalant esetében a General Electric (GE) és a többi ügyfél szorgalmazta a munkaerő alaposabb feltérképezését, hogy divízióról divízióra mozgathassák, ezzel sokoldalúbbá képezzék az embereiket.

Sue Siegel, a GE innovációs vezetője nem tartja kizártnak, hogy egy napon egy gép legyen a főnöke,

„ha a robotnak van személyisége, humorérzéke, és megérti az emberi helyzeteket.”

Erkölcsöt, jogokat a robotnak!

A mesterséges intelligencia előretörése számtalan kérdést felvet, kezdve azzal, hogy az algoritmusokba, szoftverekbe valamiféle etikai érzéket is kell programozni, mert alapvető társadalmi folyamatokba avatkozik be a kereskedelemtől a munkaerőpiacon és az egészségügyön át a közlekedésig.

Szaúd-Arábiában a világon elsőként kapott állampolgárságot egy robot, amelynek a rosszmájú kommentárok szerint több joga lesz az országban, mint a nőknek, ugyanakkor önmagában azt a kérdést, hogy a fejlett robotoknak járjanak bizonyos jogok, világszerte kezdik feszegetni.

A Dubaji Filmfesztivál elnöke, Abdulhamid Dzsuma egy Star Wars-rohamosztagossal beszélget

De maradjunk csak a hr-es algoritmusoknál: nyilvánvalóan még csak a fejlődés kezdeti szakaszában járunk, tehát a most felmerülő problémák nagyságrendekkel nagyobbak lesznek, például tömegével szűnhetnek meg állások, miközben a rátermettek robotokat bérelnek, ezzel jóval nagyobb egyenlőtlenséget teremtenek a jelenleginél. Részben ennek ellensúlyozására kezdődtek kísérletek a feltétel nélküli alapjövedelemmel.

A GQ szakírója, Jack Moore meglehetősen sivár jövőképet vázolt fel, ahol „android LeBron Jamest nézünk egy andorid Michael Jordan ellen, miután megnéztük a múzeumban az androidok festményeit, végül pedig hazamegyünk az android partnerünkhöz.”

Hát, legalább láthatnánk újra játszani Jordant. A csúcsformájában.

Ez is érdekelhet:

szoftver | munka | technika | menedzselés | mesterséges intelligencia

FOLYTASD EZZEL

A luxus új szintje a Balatonnál – Ilyen a LUA Resort télen

Fantasztikus őszi ízek és otthonos hangulat – Így varázsolt el minket a Macesz Bisztró

Rendeld meg a Roadster magazin 10. számát!
Izgalmas, színes és gazdag. Ha három szóval kellene jellemeznünk legújabb, jubileumi kiadásunkat, akkor ezeket a szavakat választanánk. Miért mondjuk ezt? Mert megjártuk Kappadókiát, Valenciát és Kelet-Tirolt. Találkoztunk a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal, a világ egyik legérdekesebb újságírójával, Malcolm Gladwell-lel, a provokatív, magyar származású fotóssal, Pol Kuruczzal, plusz összehoztunk az eddigi legvidámabb borítónkat, amivel Budapestet ünnepeljük. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Instagram