Mi őszintén megkedveltük ezt a helyet.
Valaha nyüzsgő kikötőváros volt, később a francia hajóépítés egyik fellegvára, ám miután az utolsó hajógyárat is bezárták 1987-ben, a városnak új identitás után kellett néznie. Nantes új lelkének kialakításában hatalmas szerep jutott Jean Blaise színházi rendezőnek, az ő vezérletével ugyanis Nantes ma már egészen más, mint negyven évvel ezelőtt volt.
A 300 ezres bretange-i gyöngyszemet ma a kortárs képzőművészettel, a felsőoktatással és az innovatív szektorral lehet azonosítani: majd kirobban a kreatívenergiától, tulajdonképpen egy olyan városról beszélünk, amely outdoor kiállítótérként működik, mintha folyamatosan egy izgalmas kortárs performanszban sétálnánk.
Tökéletes példa erre az a zöld csík, amely végigfut a város utcáin. A Traversée Moderne d’un Vieux Pays (Modern utazás egy régi vidéken) nevű túraútvonal Bretagne legszebb pontjain halad végig, csak Nantes-ban huszonnégy állomása van, egyik kreatívabb, mint a másik.
Nantes kétségtelenül egyik legemblematikusabb pontja, és az arculatváltás szimbóluma A Les Machines de l’île nevű hely, amely egy egykori, gigantikus hajógyárban kapott helyet. Leginkább egy steampunk Disneylandhez tudnánk hasonlítani, hatalmas, archaikus gépszörnyetegek várják a gyerekeket és szüleiket.
Látványos, grandiózus, és profi. Ennyivel azonban nem érik be, pár év múlva megnyit egy másik projekt, amely a Város az égben nevet viseli.
Nantes Franciaország megapoliszaihoz képest kellemesen élhetőnek tűnik, a Time magazin nem véletlenül választotta meg Európa legélhetőbb városának 2004-ben. Azóta hátrébb csúszott a listákon, pedig nagyon úgy fest, hogy itt minden megvan, ami kényelmessé teszi az életet, és ami egy komolyan vehető nagyváros ismertetőjegyeinek számítanak: nemzetközi repülőtér (most már közvetlen járat is van Budapest és Nantes között), gazdag történelem, jó infrastruktúra, pezsgő kulturális élet. A legjobb francia építészek munkái találhatók meg: az Igazságügyi Palotát például Jean Nouvel építette.
Nantes határozottan jó periódusában van, tele energiával, de nem úgy, mint a közeli Rennes, hanem sokkal barátságosabban. A helyiek nagyon tudnak élni, már tavasztól megtöltik az óváros szűk utcácskáin egymás mellett sorakozó bisztrók, bárok teraszait. Nantes kúl hely, ha valakinek Párizs vagy Marseille, vagy akár Nizza túl hangos és sok, biztosan otthonosan fogja érezni magát.
A művészet túlnyúlik a város határain, ha követjük a Traversée Moderne d’un Vieux Pays útvonalat, a közeli Saint Nazaire-ban találjuk magunkat. Útközben érdemes megállni, és megnézni a Loire-folyó mentén található művészi installációkat.
Saint Nazaire szintén a hajógyártásáról volt ismert, és ugyanazt próbálja megcsinálni kicsiben, amit Nantes nagyban. Az egykori hajógyárak ma művészeti projekteknek adnak helyszínt, az egyik ilyen az Escal'Atlantic, egy hajózási múzeum: kipróbálhatjuk, milyen lehetett egy száz évvel ezelőtti óceánjáró fedélzetén. Ha tudni szeretnénk, milyen volt a Titanic utasának lenni, itt a remek alkalom. Jégheggyel nem fogunk találkozni – szerencsére.
Saint Nazaire-t a második világháborúban elfoglalták a németek, és tengeralattjárókat építettek ott, ezért a szövetséges erők szinte porig bombázták. A kevés megmaradt eredeti utca egyike a 19. századot idéző Havanna negyed. Ami nagyon tetszett Saint Nazare-ban, hogy az ember sirályokat hall akkor is, amikor nem látja a tengert.
Kötelező célpont a rue Villebois-Mareuil utca.
Érdemes megállni a tetején, és visszanézni: az ember nem sok olyan utcában fordulhat meg, amelynek egy óceán van a végében.
Vissza Nantes-ba
Hogy kicsit az élvezetekről is beszéljünk, Nantes bora a muscadet, érdemes kipróbálni. Éttermekből a trendi Le Cambronne Bistrot Chic-et és a Rozát ajánlanánk, a dizájnboltok között kiemelkedik a L’Atelier du Petit Parc és a Mira.
Nantesban júliustól 6-tól szeptember 1-ig zajlik a monstre La Voyage a Nantes fesztivál, amely során Franciaország és a világ minden tájáról érkező zenészek, művészek, séfek, kertépítő művészek színesítik a város életét. De az se zavartassa magát, aki még előtte megérkezik oda, Nantes-ban, meg úgy általában Bretange-ban nem nagyon lehet unatkozni.
(Fotók: Nantes Tourisme)
saint nazaire | art | franciaország | nantes | bretange | művészet
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!