A francia riviéra és vele együtt Nizza az egyik legáhítottabb úti cél volt hosszú időn keresztül, ha európai nyaralásról volt szó. A városon nem fog az idő, és nyoma sincs a franciás hanyagságnak – itt az elegancia már-már németes precizitással, a penge gasztronómiai rengeteg kulturális programmal, a tengerparti pihenés az aktív kikapcsolódás lehetőségével párosul. Minden bevethető erény ellenére a 2016-os terrortámadás egy időre rendesen földre teperte a várost. Most, másfél évvel később Nizza "fölkél és újra lépked". Megnéztük hová tart.
Franciaország ötödik legnépesebb városában valahogy mindent emelkedettnek, jó ízlésűnek, rendezettnek érezni – és ez az összhatás a legnagyobb vonzereje. Nizza nincs teletömve látnivalókkal, ráadásul azok is meglehetősen szétszórva helyezkednek el egymástól. Itt mindenből kapunk egy kicsit, ami egy hosszú hétvége alatt pont jólesően telít el.
Vannak azonban olyan kihagyhatatlan, erősen ajánlott vagy éppenséggel általunk is felfedezett helyek, amiket most kategorizálva összegyűjtöttünk.
A tökéletes napindító – Cours Saleya (Virágpiac)
Nizzában az egyik legzseniálisabb, hogy egyes részein tökéletesen hozza a francia kisvárosok macskaköves utcáinak barátságos hangulatát. A legjobb hely a reggeli nyüzsgés szempontjából talán a Cours Saleya, azaz a virágpiac, ahol közel sem csak virágot lehet kapni: igazából minden beszerezhető a friss haltól az olívákon, gyümölcsök át egészen a húsokig és sajtokig.
Ha nagyon megéhezünk, friss quiche lorraine, socca és francia fánk, azaz beignet vár ránk a szűk sorok között – és a felismerés, hogy a franciák tényleg zseniálisak, ha gasztronómiáról van szó.
A Cours Saleyán egyedül hétfőn lassul le az élet, erre az egy napra ugyanis régiségkereskedők veszik át a terepet.
A piac környéke legalább annyira izgalmas, mint a piac maga: csupán néhány lépésre van a plázs, ahol sok remek kávézó és étterem közül választhatunk, de itt találjuk Nizza egyik legszebb és legismertebb parfümériáját is, a Fragonard-t, ahol az illatok totálisan képesek bárkit beszippantani.
Rendkívüli szálloda, a kortárs művészet rajongóinak – Hotel Windsor
Bárhova utazunk, a szálloda kulcskérdés: legyen olcsó, átlagos, kicsit távolabb a központtól – úgyis csak alvásra kell? Vagy inkább legyen különleges, kényelmes, emlékezetes – ha már áldozunk a nyaralásra, ezen kár spórolni?
Mi inkább az utóbbiban hiszünk, és egyúttal abban, hogy maga a szálloda is lehet maradandó élmény. A Hotel Windsor legalábbis biztosan.
Az 1895-ben épített ház a 20. század eleje óta működik szállodaként, és 1942 óta családi vállalkozásként, generációról generációra száll. Kezdetben csak egy kis tradicionális hotel volt, ahol előszeretettel töltötték a téli időszakot brit turisták. Nem sokkal később aztán – számos utazásnak, inspirációnak köszönhetően – teljesen új arcot kapott a szálloda. Ázsiai és latin-amerikai hatásra kezdték el átalakítani tereket, egyúttal a kertet is, ami ma kétségkívül az egyik legszebb, legegzotikusabb kert Nizzában.
A kétcsillagos hotel szép lassan, a 2000-es évek elejére lett négycsillagos, de ennél sokkal nagyobb hatást gyakorol a helyre a kortárs művészet, ami azóta meghatározó része lett a szállodának.
A Windsor nem egy hagyományos luxushotel, mindent kicsit másképp csinálnak, mint ahogy egy átlagos szállodában szokás.
"Art is our signature" – ahogy ők mondják, azaz a művészet a védjegyük, és ezt le se tagadhatnák.
A szállodában harmincegy szoba nemzetközileg elismert, főként francia kortárs művészek kezei között született. Így lehetséges, hogy a szobák ajtaja mellett megtaláljuk Cécile Bart, Olivier Mosset, Félice Varini és Ben – azaz Ben Vautier – nevét is.
Mindez azonban csak néhány évtizede kezdődött, korábban – egész pontosan 1977-től – egyetlen művész, Antoine Baudoin festett freskókat a szobák falára – huszonöt szobát még ma is az ő alkotásai töltenek meg élettel.
A Windsor egyediségét a folyamatosan változó, élő, fejlődő közeg adja. Nemcsak a szobák, hanem a lobbi, a bár, az étterem és az udvar is tele van installációkkal – a fűtött kültéri medence mellett például JonOne-graffitik láthatók a falon, úgy huszonöt évvel ezelőttről. A fickónak ma egy kisebb képe is tízezer dollárt ér...
A tradíció és a művészet valahogy egybefonódik itt, és csak ízlés kérdése, mit látunk benne. Mi leginkább izgalmat, rengeteg munkát és lehetőséget, amivel a szálloda jelenlegi generációja rendszeresen él is. Most már negyedik éve rendeznek kiállítást Nizza számos galériájával, művészeti intézményével közösen. Ebben az évben például egy vásárra és kiállításra készülnek. Az installációk ráadásul nem tűnnek el egy-egy kiállítás végével. Számos darab – fotó, plasztika, installáció – marad például a lobbiban vagy a lépcsőház falain.
Ha valaki szereti a kortárs művészetet, és élvezi, hogy a szeme minden percben felfedez egy új részletet, annak a Windsor egyenesen telitalálat.
Megér egy nagyobb sétát – a Castle Hill
Nizza központja kényelmesen bejárható néhány óra alatt, beleértve a Promenade des Anglais végén fekvő hegyet, a Castle Hillt. A város fölé magasodó sziklára kacskaringós labirintus vezet fel – már ha nem vagyunk lusták, és választjuk inkább a liftet –, akárcsak a budai Gellért-hegyre.
Amellett, hogy a hegy számos pontjáról ötcsillagos a panoráma, valahogy itt is folyton apró mozaikokba, izgalmas képekbe, falrészletekbe és várromokba ütközünk – a művészet a levegőbe is kódolva van.
A tágas, rendezett parkok a klímának köszönhetően egész évben buják és zöldek – még úgy is, hogy 2010 után idén fordult elő először, hogy havazott Nizzában.
Akik egy nagyobb túrára is vállalkoznak, akár körbejárhatják az egész hegyet, beleértve a temetőkertet és a vízesést is – mindegyik tartogat érdekes részleteket.
A hegyről lenézve a nizzai kikötő a lábunk alatt hever, legalább akkora kényeztetést nyújtva a szemnek, mint a többi, gyakran több száz éves látnivaló.
A kisebb motorcsónakok és visszafogott jachtok mellett néha felbukkan egy-egy ikonikus hajó is. Mi például a Quantum Blue-ba ütköztünk: a 104 méter hosszú, 250 millió dolláros – azaz 63 milliárd forintos – szuperjacht az orosz milliárdos, Szergej Galickij tulajdona, és egyike a legpazarabb jachtoknak a világon.
A jachton állítólag negyvenfős személyzet gondoskodik Oroszország legnagyobb szupermarket-hálózatának tulajdonosáról – mindezt úgy, hogy a hajó értéke a vagyonának töredékét teszi ki.
Ahol a legjobb édességeket kóstolhatjuk – Patisserie LAC
A jó kávézók, pékségek és cukrászdák szó szerint egymást érik Nizza belvárosában. Ha csak egy életmentő kávéra vagy egy gyors reggelire van szükségünk, aligha van jobb választás Emilie and the cool kids kávézójánál, ha pedig a MAMAC (Musée d'art moderne et d'art contemporain) környékén járunk, a Workhouse caféban lelhetünk rá az újhullámos, co-working kávézók nizzai Mekkájára.
Ha viszont a legjobb csokikat és süteményeket keressük, a város három különböző pontján – sőt, még a reptéren is – megtalálható LAC a legjobb hely. Egyedüli hátránya, hogy csak elvitelre lehet kérni, de minden egyes alkotás megéri ezt az áldozatot.
Ami a művészetet illeti – Le Negresco és néhány unalommentes múzeum
A Hotel Negresco – a két Michelin-csillagos Le Chantecler étteremmel együtt – a Promenade des Anglais egyik legelegánsabb, leglátványosabb épülete. Henri Negresco építtette kastélyszállóvá 1912-ben, és azóta is az egyik legnívósabb szálloda a városban – megér egy kávét, vagy akár egy komolyabb ebédet is.
Ami a magasművészetet illeti, Nizzában bőven lehet szemezgetni a múzeumokból. Ha fel vagyunk készülve egy nagyobb dózisra, tíz euróért akár hét-nyolc múzeumba is benézhetünk. Közülük a legizgalmasabb egyértelműen a már említett MAMAC, illetve a Chagall- és a Matisse-múzeum
Ha marad időnk, megéri útba ejteni a Saint-Nicolas ortodox orosz katedrálist vagy a Sainte-Réparate-katedrálist a város közepén, de talán még jobban tesszük, ha néhány euróért buszra szállunk, és felfedezzük a környéket: St. Tropez, Monaco és Cannes klassz program bárkinek, aki kicsit is meg akarja ízlelni a luxust.
Sokáig tudnánk még sorolni, miért érdemes megnézni Nizzát, és ha itt nem kapunk rá a francia életélvezetre, valószínűleg menthetetlenek vagyunk...
Ez is érdekelhet:
Látni kell a várost, ami tökéletes híd Európa és az arab világ között.
(Fotók: Gyana Dániel)
utazás | tengerpart | Provence | Nizza | riviéra
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!