Öt európai kerület, ami majd kirobban a kreatív energiától

Vajon mi az az erő, ami meghatározza, hogy egy adott korszakban egy metropolisz melyik része számít a legenergikusabb pontjának, annak a helynek, ahol kreatív, inspiráló impulzusok cikáznak a levegőben, és ami mágnesként vonzza a teremteni vágyó alkotókat, és azokat, akik szeretik magukba szívni az ilyen hullámokat? Bekapcsoltuk a radart, és felkutattunk öt nagyon felfelé törő kerületet Európából.

Egyenletekkel leírni lehetetlen, az viszont biztos, hogy ezek az energiamezők változnak, költöznek egyik negyedről a másikra, a trendérzékeny alkotóhordák majd a közvetlen közegük követik őket, kávézók, galériák, éttermek, könyvesboltok pattannak elő a semmiből, aztán jönnek az újságírók, akik hírét viszik, és már meg is van az új kedvenc, a kor legdivatosabb környéke.

San Isidro & Opanel, Madrid

A városközponttól délnyugatra fekvő kerületek San Isidro és Opanel rendszerint túl messzire van a centrumtól, túl a lélektani határnak számító folyón ahhoz, hogy népszerű legyen a turisták körében. Az elmúlt években azonban fiatal kreatív tömegei költöztek ki ebbe a kerületbe, továbbá egy halom cool intézmény is ott vert tanyát. Ilyen például az Istitutio Europeo di Design Fab Lab nevű 3D nyomdája/innovációs laborja, amely egy egykori textilgyár épületébe költözött be. De említhetnénk az Alvaró Catalan de Ocón dizájnstúdiót, a kreatív ügynökségként és artizán shopként is működő Fikera & Quiche-t vagy az Urgel 3-t, egy kortárs galériát. Enni-inni az Astral Cafeteriában vagy a Restaurente Melgarban érdemes, de a környék egyébként is tele van stílusos helyekkel.

Pigneto, Róma

Róma válasza Bushwickre – írta a kerületről a The New York Times, ami megbocsátható módon szereti a New York-i analógiákat. De milyen is ez a kelet-római negyed? A központtól huszonöt percnyi metrózásra fekvő Pigneto főként bárjairól, éttermeiről és éjszakai életéről nevezetes, artisztikus, nyers, tele bringásokkal, street arttal, galériákkal, művészmozikkal, utóbbiban nagy szerepe lehet a kerülethez erősen kötődő egykori olasz rendezőnek, Pier Paolo Pasolininek. Az egyik legmenőbb hely a Kino, ami független filmeket vetítő arthub, mondhatjuk, a római Toldi, hogy mi is bedobjunk egy hazai analógiát.

Valaha kifejezetten rossz hírű területe volt ez a városnak, komoly probléma volt a drog és a bűnözés, de mindez már a múlté, Pignetót elfoglalta az élet és a fiatalos lendület. Ha ennénk, márpedig Olaszország bármelyik pontján nagyon ajánlott enni, és nem csak az alapvető létszükségletek kielégítése miatt, akkor keressük fel a Rostit, ami egy egykori szerelőműhelyben tanyát vert hangulatos bisztró.

Nørrebro, Koppenhága

Hadd legyünk valami irgalmatlanul felületesek: Nørrebro az Koppenhágának, ami Kreuzberg Berlinnek. A kerület, ahol egy város egybegyűjti az indie-ket, neonomádokat és hipszereket, ahol száz kilométeres körzetben legmagasabb az négyzetméterre eső szakállas férfiak, baristák és tetovált karú lányok száma. Mit szeretnek a hipszterek? Lazulni – legyen az kávézó, park vagy bármi, és trendi, különutas tevékenységekben részt venni. Kávézóknak ajánljuk a Mirabelle-t vagy a Møller Kaffe og Køkken-t, vagy a Laundromat Cafe-t, ahol az ember a szennyes kimosása közben el is fogyaszthat egy remek cortadót.

Az egykoron munkásnegyednek számító kerület egyik különlegessége két hatalmas indián sátor, vagyis tipi, ahol társasjátékozni, inni és beszélgetni lehet, de ne hagyjuk ki a Jærgersborggade, Elmegade és a Ravnsborggade utcákat sem.

Dalston, London

Ha bárki azt gondolta, hogy Camden, esetleg Shoreditch London legmenőbb figuráinak gyűjtőhelye, akkor tévedett, ugyanis az elmúlt években a helyi hip erőcentruma a kelet-londoni Dalston. A centrumtól mindössze öt-hat kilométerre lévő környék a go to hely, ha határokat feszegető művészekről, vintázs-shopokról, bakelitlemez-boltokról, és teljesen fura üzletekről van szó. A Farm például egy városi kertészkedős vállalkozás hq-ja, ami egyben kávézó, coworking iroda és rendezvényhelyszín. A Cafe Otót nemrégiben nevezte az olasz Vogue Anglia legcoolabb helyének, és akkor még nem beszéltünk a zéró hulladékot termelő piacairól, galériákról, és az olyan, a The Guardian által is ajánlott bárokról, mint a Shacklewell Arms, a High Water, a Viva vagy a Dalston Curve Garden.

Gracia, Barcelona

Ugyan egy spanyol – konkrétan madridi – célponttal indítottunk, ismét az Ibériai-félszigetről ajánlunk egy helyet. Ha Barcelonáról van szó, az ember manapság úgyis nehezen dönti el, hogy egy független államról van-e szó, vagy egy spanyol tartományról. A történet végét senki sem tudja, jelenleg inkább az utóbbi forgatókönyv tűnik valószínűleg, de szerencsére vannak ebben a képletben stabil tények is. Ez pedig az, hogy Barcelona fantasztikus hely, hibáival együtt is az emberi civilizáció egyik legnagyszerűbb metropolisza. Kerület legyen a talpán, amelyik ki tud tűnni olyan negyedek közül, mint a Barceloneta, a Barri Gotic, a Ciutadella vagy az El Born közül, de a Gracia egyre többek coolradarján jelenik meg villogó piros pontként. Minek is köszönhető ez a teljesítmény? Gracia turisztikai csodacsatára a Park Güell, Antoni Gaudí mesterműve, amely mágnesként vonzza a turistákat, de emellett is ezernyi dolgok várja a felfedezőket.

A negyed főutcája, a Carrer de Verdi tele van éttermekkel, bárokkal és kis galériákkal, olyanokkal, mint a Galeria Miquel Alzueta és a Galeria Paspartu. Az utcában egymást érik a független dizájnerek és divattervezők boltjai, a különböző nemzetek konyháit képviselő streed food spotok, de a kevésbé forgalmas utcákban is bőven lehet érdekességeket találni. Ez a kerület csak a 19. században lett Barcelona része, a helyiek öntudata mégis olyan erős, hogy nem is tartják magukat barcelonainak: ők bizony garciaiak! Nagyon úgy tűnik, hogy arrafelé a levegővel szívják magukba a függetlenség utáni vágyat.

róma | garcia | barcelona | norrebro | san isidro