Az 1945-ben alapított Sennheiser története egy istállóból átépített farmházban kezdődött a Hannover melletti Wedemarkban.
Arra kérdésre nem ismerjük a választ, hogy Fritz Sennheiser sejtette-e, hogy évtizedek múlva az apró farmház hatalmas gyárközponttá fejlődik, és hogy a cége ezenkívül még három másik gyárat is fog működtetni: egyet Írországban, egyet Romániában, egy harmadikat pedig az Egyesült Államokban. Annyi viszont biztos, hogy szerény megbízásokkal, de a későbbi időkre jellemző aprólékos precizitással – amely Fritz Sennheiser tudományos múltjában gyökeredzett – indult a vállalat, akkor még Laboratorium Wennebostel (röviden: Labor W vagy Lab W) néven.
Út az MD 2-höz, az első saját termékhez
Az ifjú vállalat első termékei a Siemens számára gyártott mérőeszközök voltak. A második világháború után azonban a cég elvesztette az addigi eredményei nagy részét, és közel kilátástalan helyzetbe került. Szerencsére a Siemens olyan elégedett volt a Lab W-vel, hogy még 1945-ben azzal bízta meg, hogy újraépítsenek egy osztrák beszállítótól érkezett mikrofont. Ez a termék 1946-ban került a polcokra MD 1 néven, a bérgyártás révén pedig sikerült a vállalatnak túlélnie a nehéz időket.
Sőt,nem csak egyszerűen túlélnie.
Az MD 1 újragyártása során ugyanis Sennheiser úr vállalata által felfedezett és kijavított hibák végül fontos munkatapasztalatként kulminálódtak, így 1947-ben immár a saját termékükkel rukkoltak elő: az MD 2 mikrofonnal. A többi innentől történelem: a Sennheiser név megkerülhetetlenné vált, ha minőségi hangtechnológiáról beszélünk.
Az első nyílt fejhallgató
1956-ban a Lab W előállt az MD 82-vel, az első puskamikrofonnal, 1958-ban pedig Sennheiser electronicra változtatták a nevüket. Az 1968-as év pedig nemcsak a vállalat, de a világ egyik legsikeresebb termékének a piacra kerülését jelöli. Akkor került kereskedelmi forgalomba a HD 414, a föld első nyitott, otthoni felhasználásra tervezett fejhallgatója. Addig a hasonló termékeknek csak professzionális alkalmazásuk volt ismert, például hangtechnikusok vagy pilóták használták őket.
A HD 414 a korban kissé furcsán hathatott, hiszen sokkal inkább hasonlított egy mai, modern fejhallgatóra: színes volt, és jellemzően műanyagból készült. A HD 414 tehát már egy fél évszázaddal ezelőtt is egy jövőbe mutató termék volt: maga szabta ki a fejhallgatók jövőjét. Ez a darab épp azért nem tűnne fel 2020-ban, ha szembejönne az utcán, mert innentől mindenki a Sennheisernél lerakott alapokra építkezett.
A HD 414 végül minden idők legkelendőbb teljes fejhallgatója lett, és a Sennheisernél a mai napig raktároznak hozzá cserealkatrészeket.
Műfajteremtő fejlesztés
1957-ben a Lab W a német NDR médiavállalattal együttműködésben kifejlesztette a professzionális televíziózáshoz használt, vezeték nélküli mikrofonrendszerét, amelyet 1958-ben a Telefunken céggel közösen hozott forgalomba Microport néven. Érdekesség, hogy napjainkban az összes gyártó – és televíziózásban dolgozó szakember – a vezeték nélküli (elsősorban csíptetős) mikrofonrendszerekre a "microport" nevet használja.
A Sennheiser nemzetközi vizekre evez
1982-ben Dr. Fritz Sennheisertől a fia, Dr. Jörg Sennheiser vette át a cég irányítását, ez pedig a Sennheiser számára a nemzetközi vállalattá válás időszakát jelentette: először Franciaországban fogtak terjeszkedésbe.
A termékkínálat gazdagodása szempontjából 1988 volt jelentős évszám, akkor jelent meg ugyanis a HD 25 fejhallgató. A kezdetben professzionális felhasználásra szánt eszköz a szupergyors Concorde repülő luxus fedélzetére készült. A Concorde érdekes kihívást jelentett a Sennheiser számára: maga a gép olyan utasszállító volt, amely a hangsebességnél gyorsabban repült, a hangsebesség átlépése azonban zajjal, hangrobbanással jár.
A Sennheisernek tehát olyan fülhallgatót kellett fejlesztenie, amely ilyen körülmények között nemcsak helyt áll, de hozza a megszokott hangminőséget.
Talán felesleges mondani, a HD 25 parádésan birkózott meg a feladattal. Olyannyira, hogy idővel probléma lett, hogy többen elkezdték ezeket ellopkodni a gépek fedélzetéről – nemcsak a pilóták és a stewardessek, de akár a fedélzeten utazó milliárdosok is.
Nem csoda, hogy idővel az olyan hangsommelier, mint például egy magára valamit is adó dj, el sem tudott e nélkül képzelni egy keverőpultot. 2013-ban a huszonöt éves évfordulót a vállalat a csúcskategóriás változata, a HD 25 Aluminium fülhallgatónak a piacra dobásával ünnepelte.
Evolúció
Az Evolution mikrofonok 1998-ban kerültek a boltok polcaira, és már a következő évben követték a termékcsalád drót nélküli változatai. Ezeket az eszközöket a mai napig a legnagyobb sztárok használják, akik számára a kiváló hangminőség létszükséglet.
Az Evolution remek példa arra, hogy a Sennheiser miként képes alkalmazkodni az új helyzetekhez anélkül, hogy a minőséget tekintve kompromisszumot kötne. A gond ugyanis a kezdeti darabokkal az áruk volt: jóval többe kerültek, mint amennyiért a versenytársak kínálták a saját termékeiket. Költségcsökkentésre volt tehát szükség.
A cég azonban nem szeretett volna silányabb alapanyagokat felhasználni, és bár akadt pár kísérlet próbagyártásra Kínában, de nem voltak elégedettek a végeredménnyel. Az egyetlen megoldás a költségek lefaragására tehát a gyártás teljes automatizálása maradt. Ezt egy saját gyártósorral érték el végül.
A gyártósort ugyan külső beszállítók készítették, de a Sennheiser tervei alapján – azóta is párját ritkítja a világon.
Az Evolution sorozat 2018-ban ünnepelte húszéves évfordulóját, az akkor összerakott automaták a mai napig hibátlanul teszik a dolguk. Az akkori befektetés iszonyatosan költséges volt, ám azóta bőséggel megtérült.
Az Evolution története tehát – nomen est omen – nemcsak néhány mikrofon és hangzástechnikai eszköz piacra kerülése, de tanmese arról, hogy miért éppen a Sennheiser található ezen piaci szegmens evolúciós létrájának a csúcsán.
Gyár? Inkább manufaktúra
Félreértés ne essék, a Sennheiser leginkább a precíz, emberi munkában hisz. Az Evolution termékek dinamikus mikrofonok, és mint ilyenek, alkalmasak a tömeggyártásra. A kondenzátoros mikrofonok esetén azonban ez nem jön szóba, és itt ütközik ki, hogy a Sennheiser bár a hangzástechnológia útmutató óriása, ha magát a termelést nézzük, az a leginkább ahhoz hasonlítható, ahogy svájci óramesterek illesztik egymás mellé a fogaskereket nagy műgonddal.
Az MKE 440 mikrofont például az elejétől a végéig kézzel szerelik össze, de az egész folyamat nem tart tovább tíz percnél. Az egészet ugyanaz a személy végzi, és végül ő is teszteli a már összerakott eszközt. A Sennheisernél minden elkészült terméket bevizsgálnak – erre egy tökéletes néma szobát használnak –, és csak azok kerülnek forgalomba, amelyek minden frekvenciatartományban kiválóan funkcionálnak.
A hangtechnológia magányos sziklaorma
Az 1991-ben kifejlesztett Orpheus nemcsak egy újabb fejhallgató, hanem minden, amit a Sennheiser az eltelt évtizedek alatt a hangtechnológiáról megtanult.
Az Orpheust a létező legjobb fejhallgatónak tartották, és 2015-ben megszületett a legendás eszköz méltó utóda, a HE 1. A HE 1 elektronikáját Olaszországból származó, a Michelangelo által is előszeretettel használt carrarai márványba süllyesztik, és aki vásárol egyet, akár az elejétől a végéig követheti a Sennheiser gyárában, ahogy az egészet egyetlen szakember aprólékos munkával szereli össze hatezer, gondosan válogatott alkatrészből. Ez utóbbiak között arannyal bevont kerámiaelektródák, valamint platinával bevont membránok is akadnak.
Csak az összehasonlítás kedvéért: az említett mikrofonok összeszerelése tehát nagyjából tíz percet vesz igénybe, a HE 1 azonban két hét alatt készül el, és kizárólag kézzel történik az összeszerelés.
A végeredmény? Mind az erősítő, mind a fejhallgató olyan exkluzív kinézetű, amely bármely otthon büszke díszévé avatja őket. A hangzás pedig vetekszik a leghíresebb koncerttermekével. Talán elég, ha csak annyit említünk meg, hogy a frekvenciamenet messze túlmutat akár az emberi hallástartományon is.
Ráadásul minden egyes HE 1 önálló műalkotás abban az értelemben, hogy a csalóka felületes pillantás ellenére nem létezik két egyforma készülék. A márvány ugyanis külső beszállítóktól érkezik, és a márványtömbök ritkán teljesen egyformák, és ezért az alkatrészek beillesztésére nincs bevált recept vagy kizárólagos módszer. Kreatívnak kell lenni, és ami működik az egyik készüléknél, az a márvány eltérő vastagsága miatt talán máshol már nem válik be.
A hasonló kinézet ellenére tehát a HE 1 olyan, akár egy nagyzenekari mű előadása: rettentően precíz, elmondhatatlan tudás és gyakorlat áll mögötte, ám kétszer nem lesz pontosan ugyanolyan – ahogy maga a művészet, maga az örökkön változó élet sem.
Az új évezred
2013 óta Dr. Andreas Sennheiser és Daniel Sennheiser együtt vezetik a céget, ami a 21. században is a hangtechnológia élvonalát képviseli, olyan produktumokkal, mint a 2009-ben megjelent HD 800, ez az új jelátalakító technológiával és innovatív fülrész-kialakítással felszerelt csúcskategóriás fejhallgató. Vagy akár 2012-ben piacra dobott, a nemes alapanyagokat minimalista stílussal ötvöző, a megjelenés és a hangzás szempontjából egyaránt összetéveszthetetlen Momentum fejhallgató is nyugodtan említhető e helyt.
A 2016-ban útjára indított, Ambeo 3D hangtechnológiai program pedig maga a megtestesült jövő. A program első mérföldköve az ugyanabban az évben piacra került, a térhatású hang rögzítésére párját ritkítóan alkalmas Ambeo VR Mic nevű mikrofon, melyet a 2017-től megvásárolható Ambeo Smart Headset fejhallgató és a 2019-ben forgalomba hozott Ambeo Soundbar követtek. Ez utóbbi az 5.1.4-es hangzásnak köszönhetően már-már hátborzongatóan megtévesztő hitelességgel helyezi el a hangzástérben a felhasználót.
A régi farmház ma is áll: ez a Wedemarkban működő gyár és főhadiszállás egyik része. A cég minden bővüléskor felvásárolták a környékbeli földeket, és azokon húzták fel az egyre újabb egységeket. A vezetőség a gyár központi részén egy üvegirodában kapott helyet, és minden dolgozó láthatja őket.
Mindez jól mutatja a Sennheiser hozzáállását: a cég roppant átláthatóan, történelmét sem feledve, az elmúlt évtizedekben felgyűlt tudás és tapasztalat birtokában lép folyamatosan előre, és kínál legendás, a megalkuvást hírből sem ismerő technológiát a vásárlói számára.
A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a Sennheiser.
Németország | szponzorált tartalom | Sennheiser | nagy sztori | hangtechnika
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!