Teljesen új szemléletű magánmúzeum-hibrid nyílt az óbudai textilgyárban

Sáfár Zoltán Safi, a budapesti kulturális szféra egyik legaktívabb katalizátora, a magyar kortárs képzőművészeti piac kiemelkedő menedzsere, a stand up műfaj hazai kötőeleme, a Godot Galéria és a Dumaszínház alapítója. Most meg itt van egy ipari épületben.

Safi a projektjeit komplex körültekintéssel, hosszas mérlegeléssel, de laza eleganciával állítja pályára. A különböző tematikájú, léptékű, digitális és offline kultprojektek összerakása és beindítása számára a flow. Legújabb nagy ívű vállalkozása egy független, kortárs, fine art profilú élménycentrum létrehozása, működtetése és felvirágoztatása. Arról beszélgettünk, hogyan fogják azt megcsinálni, ami eddig senkinek sem sikerült.

A szárnyat bontó art hub, a Godot Kortárs Művészeti Intézet helyszíne rendhagyó, de ha az európai nagyvárosok példáit nézzük, azt is mondhatnánk: végre. Urbanisták, várostervezők gyakran hangoztatják a rozsdaövezetek újrahasznosítási lehetőségeit, mégsem történik elég pozitív változás a régi ipari épületek tartalmi megtöltésében. Ez a kulturális megaprojekt is civil kezdeményezés, az ezredfordulón a Madách téren alakult, mostanra a Bartók Béla úton működő Godot Galéria szintet ugró bevállalása.

Kultikus ipari helyszín

Hét éven át húzódó kitartó keresés után találtak otthont a már megérlelt koncepciónak. Mindezek előtt többféle konstrukcióban gondolkoztak, megkerestek önkormányzatokat, kulturális játszótereket, romkocsmákat különböző együttműködési lehetőségek kérdésében, szinte minden követ megmozgattak, de valahogy nem állt össze a történet. Aztán egy szép napon az omladozó, legendás óbudai Goldberger textilgyár épületének falára tűzött telefonszám mindent megváltoztatott.

"Az elmúlt évek során többször visszajöttem ide, de a tulajdoni viszonyokkal kapcsolatban sosem tudtam, mi a helyzet."

A bérlés sosem volt opció, mivel egy ekkora tér havi kétmillió forintba kerül átlagosan. Kisebb sakkozás után sikeresen a Godot Galéria birtokába került az épületrész. A megvásárolt terület az egész ipartelepnek körülbelül egy százaléka, megközelítőleg ezerszáz négyzetméter. A régi tulajdonos bútorrestaurátor-műhelyként használta, majd később próbatermekkel üzemeltetett klubhelyiségként adta ki. Az ingatlan állaga lepusztult, teljes felújításra szorul. A rekonstrukció első ütemében bontással, építéssel, speciális falakkal alakították ki a csarnokot összesen hétszáz négyzetméteres alapterületen. Októbertől három teremmel, raktárral, irodatérrel működik a hely. A próbaüzem december végéig tart, aztán jön egy újabb építkezési szakasz. Van még négyszintnyi jelenleg lakatlan rész, itt lesznek a projektszobák és a műteremlakások kiállítótérrel kombinálva. Sok feladat vár még megoldásra, ami közösségileg is támogatható.

"A működési koncepció finanszírozási háttere három fő pilléren alapszik, ezekkel számolunk: látogatói jegybevételek, pályázati erőforrások és befogadott külsős rendezvények."

Független kortárs képzőművészeti kultiplex, de hogyan?

Volt már hasonló próbálkozás. Kudarc lett a vége. A MEO (2001–2004) egy extravagáns, de hamar kihunyt kortárs magánmúzeumként tűnt fel a direkt erre a célra átalakított és hozzáépített újpesti bőrgyár tereiben. A lelkesedés és a komoly szakmai háttér ellenére az intézmény működési konstrukciója mégsem tudta profitra váltani az ígéreteket. A képzőművészeti helyszínt WAX (Winkler Art Xperience) néven élesztették újra két évvel később. Akadtak jó pillanatai, de már inkább galéria és rendezvénytérként üzemelt, míg végül ezt a vállalkozást is felzabálta a bizniszmérleg, multicéges partihelyszínné vált.

"Tömegek számára kell vonzóvá tenni a jó kiállításokat. Események kellenek, amikre kíváncsi a közönség, és el is jön. Ha bővül a látogatószám, arányosan nő az eladások száma is."

Elég egyszerűnek tűnik a képlet, de mi a kulcs hozzá? Miért nem sikerült ez a tömegmozgatás eddig senkinek? Több összetevős a történet. A Godot Galéria sosem tartozott a divatos galériák közé, húsz éve viszont stabilan ott van a piaci térképen. Safi, Kaucsek Bálint és Kozák Gábor triója szinte a kezdetektől jó egységet alkot, kialakult folyamatokkal dolgoznak, mindenki profivá vált a szakterületén. Sikeresen behúztak magukhoz egy érdeklődői kört, és ezzel egy vásárlóréteget. Fokozatos, következetes, szisztematikus döntések apró lépéseiből áll össze az ívük.

Safi mindig fontosnak tartotta a képzőművészeti élet lappangó közönségének aktivzálását, ehhez azonban a galériás kereteket egy idő után túl szűknek találta. Laczkovich Borbálával –  feleségével – közösen elindították a Godot Young Generation Art Fair nevű gerillaáras programot, ami már négy éve sikeresen működik. Kezdeményezésük legfőbb célja egyfajta tehetséggondozás. Létrehozták a Mezőszemerei Művésztelepet, valamint a társadalmi felelősségvállalás jegyében felkarolták és befogadták a Heti Betevő támogatói, online licites sorozatát. Mindez hívta életre a GICÁ-t, aminek még sok kihívással kell szembenéznie, kiderül, állja-e az idő próbáját.

"Fontos, hogy a kortárs művészet elérhető és szerethető legyen. Hogy az itthoni fizetésekhez képest magasnak tűnő árak ne okozzanak gátat a fejekben. Nem közelebb akarjuk vinni a kortárst, hanem úgy akarunk kommunikálni, hogy az érthetőbbé tegye az egészet."

Ez nem egy múzeum, mert az túl merev, nem egy galéria, mert az modoros, hanem egyszerűen egy kulturális tér, ahol a képzőművészet az élmény. Műhelymunkák, nemzetközi projektek, happening jellegű, vonzó kiállítások, klubtagság, tárlatvezetés, árverés, vásár, digitális kultúra, fúziós munkák, pályázati kiírások. A fokozatos épületátalakítás a működési költségkeretet helyezi előtérbe, és tervek szerint automatizálni fognak szinte mindent, amit csak lehet: beléptetőrendszer, takarítás, világítástechnika, saját fejlesztésű mobil app guide, önkiszolgáló büfé stb. A nyugati minták ezen a területen itthon nem működnek. Nem shopra van szükség harmincezer forintos albumokkal, meg büfére kétezer forintos forró csokival, hanem olyan élményekre, ami miatt szívesen jönnek és töltenek időt az emberek egy képzőművészeti helyszínen.

A 2020 márciusában induló új évad programtervének egyik legizgalmasabb pontja a napokban záródó nemzetközi pályázat anyagából áll majd össze. A nyertes fiatal művészek és kurátorok munkáiból két-három hónapon keresztül látogatható kiállítás alatt kapcsolódó eseményeken is ismerkedhetünk a kortárssal. Az Intézetnek van egy edukációs szerepe is, ami az egész kortárs képzőművész szcénára minimum pozitívan hat. Egyrészt cél, hogy a fiatal alkotók hatékonyan tudják képviselni a művészetüket, másrészt fontos, hogy a közönség megtanulja felismerni az értéket a kortárs munkákban.

(Fotó: Kőrösi Tamás és Godot Kortárs Művészeti Intézet)

művészet | art | gica | Godot Galéria | Sáfár Zoltán