A kvarc, a vízálló és a világháborús tankról mintázott – Tíz óra, ami megváltoztatta az óratörténelmet

Miközben felsorolni is nehéz lenne, hányféleképp tudjuk kategorizálni a kedvenc óráinkat, létezik néhány stílusos darab, amely nem az árcédulájával, hanem egyediségével, korszakalkotó technológiájával, rendhagyó dizájnjával hívta fel magára a figyelmet.

Maga az időutazás, ahogy visszaemlékszünk az első digitális óráinkra, amelyek élénkzöld világításukkal merő utópiának tűntek. Vagy egy-egy végtelenül egyszerű, mégis strapabíró időmérőre, amit le se lehetett imádkozni a csuklónkról esténként. Nem voltak különösebben szépek, de mindig tartogattak meglepetést, újítást, ahogy a technológia fejlődött.

Ilyen órákat gyűjtöttünk most össze, a teljesség igénye nélkül, és meg kell hagyni, nosztalgikus hangulatba kerültünk.

#1. Rolex Submariner

Nem kérdés: a Rolex 1953-ban megalkotta a világ legkomolyabb búváróráját. A "Sub" – ahogy előszeretettel nevezik – egymaga definiálta nemcsak a mechanikus búvárórát, hanem a modern sportórát is. Az egyszerű, de masszív dizájn meglepő sokoldalúsággal és jó megjelenéssel párosult – nem csoda, hogy amikor először jelent meg 1953-ban Sean Connery alias James Bond csuklóján, egyből sokakat lenyűgözött.

Bár a vízállóságát tekintve ma már vannak keményebb versenyzők – a Deepsea 3900 méterig vízálló – ez a népszerű Rolex maradt az egyik legikonikusabb óra.

#2. Cartier Tank

A Submariner mellett a Cartier Tank talán a másik olyan óra, amit a megjelenése óta legtöbbet másolnak. Pedig a Tank egykor a világ egyik legkülönlegesebb, limitált kiadású, exkluzív órája volt. Az 1918-ban bemutatott óra formáját állítólag az első világháború tankjainak felülnézeti képe inspirálta.

1919-ben még csak hat darab készült belőle, és a gyártás a későbbiekben sem haladta meg a száz darabot. Ma már könnyebben elérhető, és az évtizedek során több tucat változat készült, de az alap Tank továbbra is az egyik legnépszerűbb időmérő a világon.

#3. Audemars Piguet Royal Oak

Az Audemars Piguet órák napjaink talán legizgalmasabb darabjai, ha tartózkodnánk a mainsteamtől.

1972-es debütálásakor a Royal Oak megtestesített mindent, amit a többi luxusóra nem: bár nem ez volt a legnagyobb innovációk időszaka, a Royal Oak elsőként állt elő olyan rozsdamentes acélszíjjal, amely egyenesen a nyolcszögű acéltokba csatlakozott. Ráadásul élenjáró volt a felületkezelést illetően is, hiszen az acéltok itt arany- vagy platinabevonatot kapott.

A felhasznált anyagok ellenére az óra ára luxusórákhoz méltó maradt – de a dizájn akkora siker volt, hogy még a legnagyobb háborgókat is elcsitította.

#4. Ulysse Nardin Freak

Tizenöt évvel ezelőtt megjelent egy óra, ami a feje tetejére állított mindent, amit előtte az órákról gondoltak.

Az Ulysse Nardin Freak hű volt a nevéhez: a nagy szörnyeteg sokkolta az óraszerető közönséget azzal, hogy tulajdonképpen a mozgó óramű mutatta a pontos időt. De a furcsa működés és az egyedi dizájn mellett a tok és a gátszerkezet is egyedülálló volt.

A Freak új korszakot nyitott, és bár sok utánzó követője volt, még mindig egyedülálló a maga kategóriájában.

#5. Swatch

Az évszázadok során az órásipar általános tendenciája az volt, hogy egyre kevésbé költséges, egyre megbízhatóbb órákat gyártsanak, minél nagyobb mennyiségben. A modern, svájci luxusóragyártásnak úgy kellett egy olcsó, megbízható, tömeggyártott óra, amit Swatchnak hívtak, mint egy falat kenyér...

A megfizethető, élénk színű, 1983-as megjelenését követően azonnal órási kedvenccé vált óra tönkre vágta pénzügyileg az addig megbízhatóan működő svájci óragyártókat. A Swatch bizonyította, hogy van új a nap alatt, és egy totálisan más piacot nyitott az óragyártásban.

#6. Seiko Astron

1969-et írunk. A tokiói Seiko dobása hatalmasat szól karácsonykor. Az Astron volt ugyanis az első kvarcóra, ami a nagyközönség elé került.

Óriási változást nem jelentett ugyan az Astron abból a szempontból, hogy a svájci óragyártók tarsolyában is bőven akadtak kvarc prototípusok. De az Astron mutatta meg, hogy a prototípusból lehet szériát készíteni, és még a legnagyobb márkákat is megijesztette, milyen gyorsan változó világban kell felvenniük a lépést a keleti gyártókkal.

#7. Breguet No. 169 – Az első tourbillon

Hogy mi is pontosan a tourbillon? Az a gátszerkezetet és a billegőkereket magába foglaló egység, amely a saját tengelye körül is forog. A franciául forgószelet jelentő kifejezés mögött is egyetlen fő cél volt az órakészítésben: a lehető legnagyobb pontosság elérése.

Eredetileg a járáseltérés kiküszöbölésére alkotta meg a 18. század végén a Franciaországból száműzött és Svájcban letelepedett órakészítő mester, Abraham-Louis Breguet, de ma már inkább csak esztétikai célokat szolgál.

Az első változatot viszont John Arnold zsebórájába tette Breguet, ezt a különleges darabot pedig egy ideje a British Museumban őrzik.

#8. Zenith El Primero Chronograph

A legellentmondásosabb karóra mind közül. Az El Primerót ugyanis a Zenith úgy emlegeti, mint az első automata kronográf. Az igazság viszont, hogy még ugyanabban az évben, 1969-ben két másik gyártó is – köztük egy svájci, amelyhez a Breitling és a TAG Heuer is tartozik, valamint a japán Seiko – előrukkolt a saját automata órájával.

Már történészek között is többször szült éles vitát a téma, de egy valami tény: az El Primero az egyetlen óra, amit a három közül mind a mai napig gyártanak.

#9. Omega DeVille Co-axial

Képzeljük el, hogy minden autót ugyanolyan motor hajt. Egy olyan motor, amit még az 1750-es években találtak fel, Angliában és azóta is az egyik legelterjedtebb. Ha a hasonlatot átültetjük az óratörténelembe, akkor a legelterjedtebb, mechanikus óráknál használt horgony gátszerkezetről van szó.

Aztán jött a kivétel, az Omega, amely elsőként használta a koaxiális gátszerkezetet, a híres angol ékszerésznek, Dr. George Danielsnek köszönhetően.

Hogy miért is jelentett ez óriási áttörést? Mindössze azért, mert a segítségével már nagyobb mennyiségben is gyárthatók kronométer pontosságú szerkezetek. A pontosságon túl ráadásul a kisebb surlódásnak hála a szerkezetek élettartama is jelentősen megnőtt.

#10. Casio G-Shock

Ez a Casio nem az az óra, ami az elképesztő pontosságával és műszaki hátterével véste be magát a mechanikuskaróra-rajongók tudatába.

A Casio őrült mérnöke, Kikuo Ibe által tervezett G-Shocknak egy nagyon fontos feladata volt: a törékeny kvarcóráknak megmutatni, mi is az az ütésállóság. A célj az volt, hogy képes legyen túlélni egy tízméteres zuhanást, tíz bar nyomást (százméteres vízállósággal), és tíz évet elemcsere nélkül.

Ibének és csapatának három évébe, és több mint kétszáz prototípusba került, mire megalkották a G-Shock végleges verzióját. Ma már nem nagy kunszt egy brusztos, apokalipszist is túlélő sportórát találni, de anno az 1983-as, eredeti G-Shock DW-5000-nél nem volt ellenállóbb karóra a világon.

omega | időmérő | Casio | Breguet | Ulysse | Cartier