Close
Nyitott szívvel járni a világban – Tombor Nelli-interjú

Nyitott szívvel járni a világban – Tombor Nelli-interjú

Itthon sikeres modellként megfordult a legnevesebb divatmagazinok címlapján, majd férjével, a fotográfusként dolgozó Tombor Zoltánnal öt évvel ezelőtt New Yorkba költöztek. 2015-ben felvételt nyert a város és a világ egyik legbefolyásosabb kulináris intézményébe, az Institute of Culinary Educationbe, ahol egyéves séfképzésen vett részt. Vezetett gasztroblogot, szenvedélyes utazó, aki szélesre tárt lélekkel közlekedik a világban, és akitől szerintünk nagyon sokat lehet tanulni arról, hogyan kell úgy néznünk a környezetünkre, a minket körülvevő színes és gyakran kaotikus szimfóniára, hogy felfedezzük benne az apró, rejtőzködő szépséget és a kiegyensúlyozott harmóniát.

–„Apprentice chef • retired model • ICE alumni • global citizen living in NYC.” Így néz ki hetvenhét karakterben a bemutatkozásod az Instagramon, ami a rövidsége ellenére remekül foglalja össze, mit kell tudni rólad, de természetesen ekkora terjedelemben nem lehet visszaadni egy teljes életet. Mi az az ars poetica vagy filozófia, ami alapján irányítod az életedet és meghozod a döntéseidet?

– A szívemre hallgatok. Altruista típus vagyok, sokszor mások kívánságait, kényelmét helyezem előtérbe. Ez néha megnehezíti a konyhai munkát, mivel nem tudok elég erélyes lenni és rövid, tömör utasításokat adni. A férjem folyamatosan treníroz, hogy miként érvényesíthetném jobban a saját akaratomat, hozzáteszem, Vele már egyre harciasabb vagyok.

– Aki figyelemmel kíséri az utadat, tudja, hogy évek óta fontos szerepet tölt be az életedben a kulinária. Nekem az a benyomásom, hogy a főzés számodra nem csak szűk értelemben vett konyhai tevékenység, hanem az ételekre emberek közötti kapocsként is tekintesz. Mit jelent neked a főzés, az evés, a gasztronómia? Tud egy étel inspiratív lenni?

– Nekem a főzés kikapcsolódás, ilyenkor megszűnik a külvilág, és elindul egy “flow” élmény. Szerintem lehet egy étel inspiratív, de nem kell ezt túlmisztifikálni.

A főzés remek kapcsolódási pont. Ültess le valakit a konyhádban és kezdj el főzni neki: rengeteg téma vetődik fel, a teaültetvényektől a nagyanyáink vasüstben főzött szilvalekvárjáig.

Ha pedig nem beszélünk közös nyelvet, akkor az ételek által betekintést nyerhetünk a másik kultúrájába.

– Azt lehetett olvasni rólad tavasszal, hogy receptkönyvet írsz. Hogyan áll, és mit lehet tudni róla?

– Egyelőre csak feltérképezem, hogy milyen könyvek vannak a piacon, mi érdekli igazán az embereket. A receptek listája már majdnem teljes, ezen dolgoztam az elmúlt hónapokban. Egy “Nelli kedvencei” gyűjteményt szeretnék, erős vizualitással és őszinte sztorikkal megtámogatva.

– Semmihez sem hasonlítható energiája miatt New York különleges hely, de nagyon kompetitív környezet, és sokat is követel az embertől. Miből merítesz energiát, hogyan töltődsz fel, ha merülnek az akkumulátorok?

– A művészetekből és a hosszú sétákból rengeteg energiát nyerek. Egy kiállítás, vagy a vízparton való bámészkodás nekem igazi kikapcsolódást nyújt. Nyitott szívvel járni és beszélgetésbe elegyedni a helyiekkel, újra és újra felfedezni a város sokszínűségét és az abban rejlő rengeteg apró csodát, egyaránt feltölt.

– Egy interjúban azt írtad, hogy az egyik célod az életben közelebb hozni egymáshoz az embereket. Ez nem könnyű feladat abban a városban, ahol élsz, New Yorkban közmondásosan felületesek a barátságok.

– Éppen ezért gondolom, hogy itt kifejezetten szükség van azokra a lehetőségekre, ahol érdekes emberek, jó társaságban tölthetnek el néhány órát, és a közös étkezés erre tökéletes apropó.

– Mik a kedvenc off the beat helyeid New Yorkban, amiket szívesen ajánlanál azoknak, akik nem csak a nagykönyvekben szereplő látványosságokra kíváncsiak?

– A Bryant Parknál lévő nagykönyvtár 300-as szobájában eltölteni egy órát, figyelni az embereket és belenézni egy szép művészeti kiadványba.

A Battery Parknál lévő kikötőben leülni egy Le District-es sajtos croissant-nal.

Elmenni a Columbia Egyetem egyik előadására, vagy a Lincoln Centerbe egy délelőtti komolyzenei próbára.

Dumbóban végig sétálni a vízparton, és elmenni a Burrow pékségbe (ez az egyik kedvenc helyem Brooklynban).

A Thai Uncle Boons étterem elképesztő kulináris élményt nyújt, csakúgy, mint a Cocoron nevű kifőzde, ahol a legfinomabb vegán soba leves kapható.

– Világpolgárként fontos szerepet tölt be az életedben az utazás. Mikor történt utoljára olyasmi, ami a városi sétáid, utazásaid során megállított, megfogott, elgondolkodtatott?

– A hétvégi György Ádám-koncert másfél órára elfeledtette velem a külvilágot. Mindenkinek ajánlom, hogy hallgassa meg, amit Keith Jarrett-tel közösen írt: Improvizációk Magyar Népdalokra. Tavasszal pedig kirándulásra (roadtripre) mentünk a férjemmel Kalifornia, Arizona, Utah, Nevada útvonalon.

Bárcsak szavakba önthetném, mennyire csodálatos volt. Azt hiszem, az a lényeg, hogy mindkét alkalommal “jelen voltam”.

Close