Mivel a koronavírus miatt a belföld lett az új külföld, egy ideig csak az ország határain belül tehetünk felfedezőtúrákat. A kényszerű helyzetnek azonban megvannak az előnyei is: teljesen új szemmel nézhetünk rá olyan vidékekre, városokra és városrészekre, amelyek mellett korábban nap mint nap elsétáltunk. Most újra felfedezünk egy ilyen részt, méghozzá a budapesti VIII. kerületben, és ráadásként három olyan helyet is ajánlunk, amelyet mindenképpen érdemes közelről is megnézni.
Mint minden nagyszerű város, Budapest is a folyamatos újjászületés állapotában leledzik, az energiák folyamatosan vándorolnak egyik pontjából a másikba, városrészek és sugárutak kelnek életre, míg mások elcsendesednek. A Ráday utca húsz éve izgalmasabb volt, mint manapság, a jelenlegi bulinegyed üres utcák négyzetrácsa volt harminc éve, a Bartók Béla körút viszont valószínűleg sosem volt olyan érdekes, mint mostanában. És van még egy városrész, ami úgy újul meg, mint talán egy másik fővárosi régió sem. Ez az apró és vadiúj negyed egy 2012-es fővárosi rendelet előtt még nem is létezett – ez a Corvin-negyed.
A városok mindig is az emberiség nagy máglyái voltak, ahonnan meleg és fény árad ki a sötétségbe.
Theodore Parker
A friss és ropogós környék az 1922-ben nyitott Corvin moziról kapta a nevét, akkoriban itt, egy kopott bérházaktól ölelt, relatíve üres telken állt a filmszínház, amelyet azzal a céllal építettek meg, hogy a város legjobb mozija legyen. És így is történt, a Corvin a mozgókép igazi palotája volt, amelyről nem győztek áradozni a korabeli újságok.
„A József-körút sarkán egy palánk, s a palánk hasadékain száz meg száz kíváncsi szem kandikál át a ragyogó palotára. Most még csak a teteje látszik az utcára, hatalmas, kupolaszerű tetőzet, de pár nap múlva lehull a deszkakerítés, s akkor fog csak igazán kibontakozni az épület a maga pompájában s akkor látszik majd meg, mit nyert a főváros szépségben ezzel a monumentális építkezéssel.”
Már ezekből a sorokból is érezhető, hogy a Corvin több volt, mint egy egyszerű mozi, karaktert, arcot adott a környéknek, egy viszonyítási pontot, amelyhez igazodni lehetett, amely rangot adott egy meglehetősen eseménytelen városrésznek.
„A kíváncsiak már a telken hemzsegnek, megcsodálják az oszlopokat, a kupolákat és a szobrokat, és ha benéznek egy-egy ablakon, akkor mindjárt melegszenek is, mert hiszen a színház fűtőkészüléke napok óta üzemben van, és kellemes meleget áraszt magából az épület a hideg utca felé. Mintha szimbóluma volna az a kisugárzó melegség annak a szeretetnek, előzékenységnek és gyöngéd figyelemnek, amellyel gazdái és vezetői úgy építették föl rengeteg pénz árán ezt az épületet, hogy benne a zaklatott nagyvárosi ember idegei megpihenjenek, és aki elfáradt, itt egy helyre sűritve sok mindenféle kellemeset, kedveset, szórakoztatót találjon. Itt a filmeket olyan elegáns miliőben, olyan előzékenyen, annyi pompával és kísérő effektussal szervirozzák, mint ahogyan egy világvárosi vendéglőben is sokat adnak arra, hogy az előkelő vendégek minél pompásabb környezetben, minél jobb kiszolgálásban, minél ízlésesebb asztalon minél ízletesebb falatokat kapjanak.”
A Corvin közt akkor még Kisfaludy köznek hívták, ez az utca fut a Práter és az Üllői út között. Érdekes egyébként, hogy az Üllői út és Ferenc körút találkozása közlekedési szempontból mennyire fontos, ugyanakkor városkép szempontjából mennyire jellegtelen, és azt is megkockáztatjuk, hogy a mozi megépüléséig az itt lakókon kívül nem sok más járt errefelé, hacsak nem volt muszáj. Szerb Antal magáról a Corvinról ugyan nem írt remek budapesti kalauzában, de a Józsefvárosról igen, mutatjuk is egy részletét:
„Az egész városrész albérletbe kiadó. Az albérlők a jövendő Magyarország. Orvostanhallgatók a klinikákról, fínomelméjű bölcsészek, a Városi Könyvtár tisztviselői. Esténkint borral locsolgatják meggyulladni készülő agyukat, az Adria Hajóban, ahol nagyobb és spontánabb a lárma, sűrűbb a füst és kedvesebb a készpénzért kapható szerelem, mint a Montparnasse-on.”
A Corvin köz aztán 1956-ban véste be magát kitörölhetetlenül a történelemkönyvekbe, az ott harcoló forradalmárok ugyanis észvesztő bátorsággal ugrottak neki az Üllői útról érkező szovjet harckocsioszlopnak. A környéket a megszálló oroszok kegyetlenül szét is lőtték, már bőven a hatvanas években jártunk, mire az Üllői és a körút találkozását arculatilag rendbe hozták.
Pest egyik legrégibb, legnépesebb lakótelepülésének ráncfelvarrását már 1963-ban tervezték. A rekonstrukció akkor csak a rendkívül zsúfolt VIII. kerületnek csupán kicsiny, néhány utcára kiterjedő részét érintette, a célja pedig az volt, hogy a Nagykörút-menti anakronisztikus, szoba-konyhás világ, a Tömő utca–Illés utca és vidékének egészségtelen, sötét bérkaszárnya-rengetegét felszámolja. Nagy terveket fogalmaztak meg, igaz, a szocializmus a nagy és javarészt beteljesületlen tervek évtizedeinek számítottak.
Az ötödik ötéves terv szerint olyan kommunális létesítményeket akartak felhúzni, mint egy 24+6 tantermes általános iskola, két újabb óvoda és két bölcsőde; orvosi rendelő és gyógyszertár 1054 négyzetméteren, ABC áruház, zöldségbolt, húsbolt, önkiszolgáló élelmiszerbolt és eszpresszó. Nyitott férfi-női fodrászat, kozmetikaszalon, cipőipari ktsz, ruhatisztító, Rávisz-bolt, totó-lottó kirendeltség és ifjúsági klub is. Az igazság az, hogy a VIII. kerület akkoriban kezdett „nyócker” lenni, azaz egy lecsúszott, és nem feltétlenül veszélytelen negyed, amelyet messze elkerült a napfény, a zöld és a prosperálás. Ez volt a kádári szocializmus görbe tükre, a sikertelenek és elfelejtettek leghírhedtebb gyűjtőhelye. Nézzük, mit írt a környékről a Magyar Hírlap 1974-ben:
„András a Nap utca és a Nagytemplom utca sarkán a kisegítő iskola előtt gyorsabban kezdi szedni a lábát. Nem csoda, hogy fél. Egy párszor már parázs verekedések szemtanúja és szenvedő alanya volt. Az előbbi verekedők ugyan most már nincsenek itt, de közeledve az Üllői úthoz találunk másokat. Két, pohár fenekére nézett ember állja el az utat a járdán. Nem jön most autó, nagy ívben kikerüljük őket.”
A VIII. kerület városfeljesztési szempontból nehéz feladat: az ingatlanok lerobbantak, de közben tagadhatatlan, hogy nagyon értékes területen fekszik: a város szívében. A rendszerváltás után évtizedekig senki sem mert hozzányúlni, holott egyértelmű volt, hogy a fekvése miatt igazi csiszolatlan gyémántnak számít. A kétezres években aztán a lepusztult bérlakásokat elkezdték lerombolni, és a helyükön modern lakótömbök emelkedtek ki a flaszterből.
Ha Marty Ruby szerint a városok költők álmaiból építkeznek, az új Corvin-negyed inkább az ingatlanfejlesztők álmaiból született újjá. A dzsentrifikáció iskolapéldája zajlik a környéken, teljes utcák alakulnak át úgy, hogy semmiben sem hasonlítanak harminc évvel ezelőtti énjükre. A kivitelezők szerint a Corvin-negyed átalakulása Közép-Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű transzformációja: egy korábban lepusztult, karcos negyed születik újjá, és lesz a 21. századi Budapest egyik legfeltörekvőbb, legtrendibb negyede.
Túra a Corvin-negyedben
Érdemes tehát felfedezni, hol tart most az újjáalakulásban a Corvin-negyed. Hogy megkönnyítsük a sétát, ajánlunk is három helyet, amelyekkel el lehet kezdeni az ismerkedést.
Bortársaság
Ha az ország legminőségibb borüzlete megnyit egy új egységet valahol, az egyfajta garanciapecsét a környékre nézve. Ez történt a Corvin-negyeddel is, ugyanis november elején a BT a Corvin-sétányon avatta fel legfrissebb üzletét. A Bortársaságban leginkább azt szeretjük, hogy csukott szemmel is bármilyen tételt levehetünk a polcról, az biztosan jó lesz. Legyen szó hazai borvidékekről, vagy külföldi pincészetekről, Szekszárdról vagy Új-Zélandról, meg fogjuk találni, amit keresünk. Vasárnap kivételével este hétig minden nap benézhetünk hozzájuk.
Madame Pho
Egy élhető és szerethető környék remek éttermekkel rendelkezik, és ez alól a Corvin-negyed sem kivétel. A nevéből már sejthető, hogy a Madame Pho vietnámi konyhát visz, annak is egy igen autentikus verzióját. Próbáljuk ki a névadó levest, amely ilyen hideg időben és test- és lélekmelegítő fogás, de nagyon ajánlott tesztelni az intenzív bun levest, a tavaszi tekercset és a wokos tésztákat is! A járványhelyzet miatt ugyan beülni most nem tudunk az éttermbe, de rendelhetünk, és az étteremben felvehetjük. Reméljük, nincs messze az sem, hogy megint belülről élvezhessük a Madame Pho extravagáns belső dizájnját és a remek konyhát.
Tükröződő szobrok
A Corvin-negyedben minden új, még a szobrok is. Szeptemberben állították ki Mikus Áron Triptichon, valamint Dual című tükröződő szobrait a Corvin Technology Park irodaház udvarán, a Nokia-központnál. A fiatal alkotó célja az volt, hogy "az alkotásai újra és újra olyan érzelmi impulzust adjanak a szemlélőnek, amit egy sosem látott idegen és izgalmas tárgy megpillantása okoz". Ezt a célt szerintünk sikerült teljesítenie!
(Fotók: Fortepan, Bortársaság, Madame Pho)
budapest | corvin negyed | bortársaság | ingatlanfejlesztés | corvin mozi
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!