Kényszeres fogadalomgyártók vagyunk. Olyannyira, hogy néha még mi magunk is elhisszük, holnaptól megváltozik a világ, velünk együtt. Mindennap szédülésig rójuk majd a köröket a futópályán, hajnalban kelünk, csirkét eszünk zöldséggel, napi ötször, elfelejtjük az alkoholt, letesszük a cigit, és a tökéletes időbeosztásunknak köszönhetően a túlóra is ismeretlen fogalom lesz. Tényleg remekül hangzik, a bökkenő csak annyi, hogy statisztikák szerint az emberek nyolcvan százaléka már az első hónapban elbukik.
Még ha nem is plakátoljuk ki vele a várost, legtöbben teszünk fogadalmakat. Novemberben évek óta több millióan próbálnak "szárazak" maradni világszerte, január elsejétől (vagy másodikától, attól függ, milyen erős a másnap) pedig az edzőtermek megtelnek vért reggeliző, elszánt titánokkal, akik MOST TÉNYLEG odapakolnak mindent egy lapra.
Aztán jön az első kísértés, és elkezdünk apró kis hazugságokat gyártani, kompromisszumokat kötni – elsősorban saját magunkkal: "egy kocka csoki még belefér", "edzés után még jót is tesz a sör", "ezen a héten dolgozom pár órával többet, aztán a jövő héten lazíthatok", és így tovább...
A kitartás hamar elfogy, a lelkesedés alábbhagy, jön a csalódás, az egó győz.
A jó hír viszont az, hogy a tudomány szerint a kitartás nem egy fixált tulajdonság, hanem egy összetett jelenség, amely számos körülménytől – korábbi tapasztalatoktól, élethelyzettől, motivációtól – függ, és bizonyos stratégiákkal jól fejleszthető.
Erre a legjobb példát talán Walter Mischel, a Columbia Egyetem pszichológia tanszékének professzora szállítja, aki több évtizeden keresztül kutatta a kitartás pszichológiáját és az akaraterő fejlesztésének lehetőségeit.
Az összegzésre érdemes kézbe venni a professzor Pillecukorteszt – Hogyan fejlesszük önuralmunkat? című könyvét, de mi is összegyűjtöttük, mik a legalapvetőbb hibák és hiányosság, amelyek rövid időn belül képesek partra sodorni kitartásunk bombabiztosnak tűnő csatahajóját.
Mielőtt azonban belevágnánk, elmagyarázzuk, miről is szól a pillecukorteszt, és mi a konklúziója a kísérletnek.
A teszt nem újkeletű, Mischel már 1960-ban elvégezte a Stanford Egyetem Bing óvodájában. A kísérlet során gyerekeknek adott egy-egy darab pillecukrot azzal a két lehetőséggel, hogy vagy megeszik azt az egyet, amit kaptak, vagy megtartják, és hamarosan kapnak mellé még egyet. A teszt nem ért itt véget, a kutatócsoport tovább követte a gyerekek fejlődését, egészen felnőtt korukig. Végül arra jutottak, hogy akik képesek voltak önfegyelmet gyakorolni, és kivárni a második pillecukrot, azok sokkal jobban teljesítettek az iskolában, majd később a munkában.
Összességében egészségesebbek, sikeresebbek lettek, és jobban kezelték a stresszes helyzeteket is.
A teszt üzenete mégsem az, hogy ha gyerekként nem volt kellő akaraterőnk, lehúzhatjuk a rolót, és elbúcsúzhatunk a sikeres élettől. Sőt! Mischelék – hosszú kutatómunkát, és a szakirodalom alapos tanulmányozását követően – pont azt vonták le konklúzióként, hogy a kitartás, az önfegyelem fejleszthető gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.
„Nem egy sor rögzült személyiségvonással jövünk a világra, amelyek egyszer és mindenkorra meghatározzák, hogy mi lesz belőlünk. (…) Gondolkodásmódunk alakításával megváltoztathatjuk érzéseinket, tetteinket és egész személyiségfejlődésünket."
Akkor mégis mit kell tennünk, hogy ne fulladjon minden olyan kísérletünk kudarcba, amelyet egy jobb, egészségesebb élet reményében teszünk?
#1. Ne tűzzünk ki elérhetetlen célokat, gondolkodjunk kicsiben!
A legrosszabb, amit tehetünk, hogy a mindent azonnal filozófiát követjük. Még ha sok rossz szokásunk van, amin szeretnénk változtatni, akkor is érdemes kisebb lépésekkel haladni.
Ha eddig a villamos után futás volt az egyetlen sport az életünkben, és hamburgeren meg pizzán éltünk, teljesen irreális elvárás magunkkal szemben, hogy holnaptól csak csirkét eszünk rizzsel, és minden nap két órát sportolunk.
Ha fogyni szeretnénk – és bizony a fogadalmak több mint fele erről szól –, kezdjük a tervet könnyen betartható fogadalmakkal. Mondjuk például, hogy az első héten több vizet iszunk, mint korábban. Második héten együnk legalább napi kétszer gyümölcsöt. A harmadik héttől iktassunk be egy fix napot, amikor mindenképp sportolunk.
#2. Építsük az önbizalmunkat!
Az önbizalomépítés elég fontos, ha nem a legfontosabb kulcs a sikerhez. Ennek az alapja pedig az, ha mindaz, amit megfogadunk, összhangban van azzal, amit cselekszünk. Annak érdekében, hogy garantáljuk a sikert, ne áltassuk magunkat olyan ígérettel, amit nem tudunk betartani!
A kis célok apró sikerélményeket eredményeznek, és további fejlődésre sarkallnak, míg a túl nagy tervek kudarcot, csalódottságot szülnek, ha végül nem vagyunk képesek megvalósítani őket.
#3. Kövessük a fejlődésünket!
A toll és papír legyen az egyik legjobb barátunk a kezdeti időszakban, és amellett, hogy optimális esetben például előre tervezett edzést végzünk vagy összegyűjtjük a másnapi teendőinket, jó, ha utólag is számot vetünk arról, amit elértünk.
Mi a cél? Hogy legközelebb csak egy kicsit jobbak legyünk a korábbi önmagunknál.
#4. Keressünk egy társat, akinek hasonlóak a céljai!
Nincs nagyobb húzóerő annál, mintha keresünk egy társat a célok eléréséhez. Ha egy haverunkkal megyünk futni, sokkal könnyebben indulunk el, még akár kora reggel is, amikor lehet, hogy simán rányomnánk újra a szundira az ágyban fekve.
Egészségesebben akarunk étkezni? Elég nehéz lesz, ha a velünk egy háztartásban élők két pofára zabálják a chipset a tévé előtt esténként.
#5. Ne csak azt tudjuk, hogy mit, hanem az is, hogy miért!
Le akarok fogyni, egészségesebben akarok táplálkozni, több pénzt akarok keresni. Még, ha tudjuk is a hogyanokat, határozzuk meg azt is, miért tesszük mindezt!
Aligha kell jobb érv a sportolásra, minthogy:
- példát akarunk mutatni a gyerekeinknek
- vonzóbbnak és magabiztosabbnak szeretnénk érezni magunkat
- sokáig akarunk élni
Egyszerű érveknek tűnnek, de előfordul, hogy magunknak sem fogalmazzuk meg – és ha nincs igazi cél, akkor könnyen oda a kitartásunk.
Minél pontosabban megfogalmazzuk a célunkat, minél kisebb célokkal haladunk előre, minél több biztatást kapunk magunktól és a környezetünktől, annál valószínűbb a siker. A legfontosabb csak annyi, hogy legalább magunkat ne csapjuk be.
Walter Mischel | teszt | kitartás | személyiség | futás
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!