Vannak olyan dallamok, amelyek észrevétlenül elraktározódnak az agyunkban. Általában akkor kerülnek elő, amikor nem számítunk rájuk, és nem ritkán hatalmas örömet szereznek, amikor rájövünk, hogy tulajdonképpen ismerjük, csak nem tudtuk mihez kapcsolni őket. Június 21-én jó néhány ilyen örömteli pillanatunk lehet a Müpában.
Ezen a napon a világ egyik legismertebb zeneszerzőjének univerzumába léphetünk be, a „kapuban” pedig olyasvalaki felel a „beengedésért”, akinél autentikusabb személy nem vihetne el az operatörténet egyik legmeghatározóbb alakjának világába. A halhatatlan komponista, akinek művei a középpontba kerülnek, nem más, mint Richard Wagner, kalauzunk a kalandozás során pedig a Kossuth-díjas Fischer Ádám, akinek neve mára egybeforrt a Budapesti Wagner-napok elsöprő sikerű operaelőadásaival.
Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a zseniális német zeneszerző művei és újításai alapjaiban változtatták meg a zene történetét. Hatása a mai napig érezhető, és itt most nem csupán a legismertebb operaházakban megdörrenő, szimfonikus zenekarok által életre keltett klasszikusokra gondolunk, hanem a jóval szélesebb körhöz is eljutó kulturális hullámokig, legyenek azok videójátékok, vagy a mozikban vetített blockbuster filmek elementáris erejű zenéi.
Nem túlzás azt állítani, hogy ha bő százötven évvel ezelőtt Richard Wagner nem ül le komponálni, a mai hollywoodi filmzene biztosan másképp hangzana, és elképzelhető, hogy mondjuk a Call of Duty játék sem ütne ekkorát.
Wagner munkássága nemcsak a soundtrackekért felelős művészeket ihlette meg, hanem az aktuális sztárzeneszerzők is merítettek belőle Hans Zimmertől John Williamsig. A filmrendezők közül Francis Ford Coppola (a klasszikus háborús drámában, az Apokalipszis mostban), David Fincher (Benjamin Button különös életében) és Ridley Scott (a 2017-es tudományos-fantasztikus horrorban, az Alien: Covenantban) használta fel a dallamait, ahogyan a Marvel-univerzumban is csendült már fel Wagner-motívum – ebből is látszik, mennyire képes befolyásolni még napjaink popkultúráját is, és mennyire jelen van a hétköznapjainkban.
Többek között a dalszerző-énekes Patty Smith és a néhai világhírű krimiíró, Agatha Christie is a nem hivatalos Wagner rajongói klub tagjának mondhatja, mondhatta magát, de június 21-e után alighanem a magyarországi lista is bővülni fog a Budapesti Wagner-napokon.
Istenek és hősök címmel ugyanis érkezik egy afféle „Best of Wagner” a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közreműködésével, amelyet az a Fischer Ádám vezényel, aki tényleg mindent tud a lipcsei sztárkomponistáról és örökségéről.
Nyolc részlet lesz hallható – hét műből. Ahány zenekari darab, annyiféle hangulat járja majd be a Müpa falait. A bolygó hollandi nyitányát hallgatva magával ragad a monda titokzatossága és a háborgó őselem, a tenger ereje, a Tannhäuser bevezető zenéjében átéljük a földi és égi szerelem egymással vívott küzdelmét, a Lohengrin részleteiből a titokzatos Grál-lovagot övező nemes tisztaság és elementáris öröm sugárzik, a Nászinduló pedig talán a legismertebb Wagner-zenemű.
A Trisztán két híres, összekapcsolt zenekari szakasza a szenvedély izzásával hat ránk, A mesterdalnokok nyitánya méltón közvetíti egy középkori német város polgárainak büszke tartását. Az istenek alkonya Gyászindulója minden idők legnagyobb drámai erejű halotti zenéinek egyike, a zárószám, A walkürök lovaglása pedig olyan elszántságot és energiát sűrít magába, amilyennel csak mítoszi csodalények rendelkezhetnek.
Aki még nem járt a Wagner-napokon, annak ennél jobb alkalma aligha lesz közelebbről megismerkedni a legnépszerűbb dallamokkal, Fischer Ádám stílusismerete és elkötelezettsége pedig együtt valódi garancia a felsőfokú élményre.
istenek és hősök | nemzeti filharmonikus zenekar | fischer ádám | wagner-napok | koncert | filmzene
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!