Furcsa, paradox világban élünk: miközben mindenki egyediségre, megkülönböztetett figyelemre, személyre szabott életre vágyik, mindent letarol az itt és most, a fast fashion, az olcsó, a tömeggyártott, a tucat. De vannak tárgyak, ruhák, autók, vagy épp épületek, amelyek kiemelkednek a tömegből. Kevesek kiváltságai, amiket a különleges, minőségi anyagaikon túl egyedi dizájnjuk tesz unikálissá. De kik a dizájn világának úttörői az elmúlt évtizedekben? Kik azok, akik munkássága nemcsak a jelen, hanem a jövő generációi számára is biztosan nyomot hagynak? Zaha Hadid és különleges épületei kétségkívül.
Ha három szóval kéne jellemezni Zaha Hadidot, akkor talán azt mondanánk: merész, magabiztos, kitartó. Mégis sokkal több volt ennél: nem csak az építészet világában, hanem az őt követő női generáció számára is egyedülállót alkotott.
Az 1950-ben, Bagdadban született Zaha Mohammad Hadid apja befolyásos üzletember és politikus, anyja művész volt – e két különböző, de egymást mégis jól kiegészítő világ pedig már kiskorától inspirálóan hatott Hadidra, amit sikeres és karizmatikus apjának nevelése végleg megpecsételt: ’
Sosem voltak kétségeim afelől, hogy egyszer majd profi leszek.
Tanulmányait egy progresszív katolikus iskolában kezdte, ahol muszlim, zsidó és francia diákokkal tanult együtt, majd a bejrúti Amerikai Egyetemen tanult matematikát. 1972-ben költözött Londonba, hogy végre azt tanulhassa, ami igazán érdekli: építészetet. A magabiztos és tehetséges Hadid karrierje itt kezdődött. Számos professzorral és diákkal találkozott, tanítani kezdett, majd 1977-ben csatlakozott az Office for Metropolitan Architecture építészirodához. A mindig új utakat kereső építész azonban hamar önálló útra tért: 1980-ban megalapította saját cégét, a Zaha Hadid Architectset, amely ma háromszázötven embert foglalkoztat.
Innentől kezdve Európában és azon túl is egyre több megbízást kapott. Hadid olyan egyéni látásmóddal közelítette meg az építészetet, mellyel egy teljesen új fejezetet nyitott az épített környezetünk formálásában. Az ívek királynőjeként is emlegetett építész ikonikus formáival és anyaghasználatával mára szinte a világ minden táján otthagyta ujjlenyomatát. Innovatív látásmódja azonban nem csupán az anyag és terek megformálására korlátozódott, sokkal inkább a forma és a fény, illetve az épület és környezete kölcsönhatásait figyelembe véve alkotta meg munkáit.
Az építészethez való hozzáállását két mondata tökéletesen tükrözi:
Az építészet feladata nem csupán az, hogy menedéket nyújtson vagy egy zárt teret alkosson. Képesnek kell lennie arra, hogy izgalomba hozzon, megnyugtasson, és gondolkodásra késztessen.
Az első sikeres megbízása a németországi Vitra tűzoltóbázis megtervezése volt, az igazi áttörést azonban az első amerikai projektje hozta el számára 1998-ban, a Rosenthal Center for Contemporary Art, melyet két kitüntetés koronázott: 2004-ben elnyerte a Royal Institute of Architects díját, majd 2005-ben a The Chicago Athenaeum neki ítélte az American Architecture Arwardot.
Hadid nemcsak építészként, nőként – sőt muszlim nőként – is úttörő volt, aki kitartásával és tehetségével új utakat nyitott meg az őt követő női generációk számára. Hadidot az első’ építészének is nevezhetnénk: ő volt az első női építész, aki múzeumot tervezett Amerikában (Lois & Richard Rosenthal Center for Contemporary Art); és az első nő, aki elnyerte az építészet világában legmagasabb elismerésnek számító Pritzker-díjat, illetve a Royal Institute of British Architects (RIBA) arany medálját.
Hogy ne csak őt magát, hanem munkái sokszínűségét is megmutassuk, következzen négy épülete, a legizgalmasabbak közül:
Kuangcsou Operaház – Kína
Kína Kuangcsou városában a Gyöngy-folyó partján fekvő operaház formavilága az azt körülvevő környezetre reflektál – Hadid szerint olyan, „mint a folyóban lévő kavicsok, melyeket az erózió simára csiszolt”. A világ egyik legvonzóbb operaházának tartott épület az üveg háromszögek végtelen hálójának köszönhetően úszik a fényben.
Bridge Pavilion – Zaragoza, Spanyolország
Hadid első hídját, mely a 2008-as Zaragoza Expo alkalmából épült, a hullámok és a kardvirág formavilága ihlette. Az Ebro folyó fölé épített interaktív, több emeletes zárt gyalogoshíd egyben kiállítási tér is, mely a folyó egyik partján fekvő La Almazora környéket kötötte össze az Expóval. Az üveggyapotból és betonból épült dinamikus dizájn a fény és a víz játékára épít, ezzel is reflektálva az Expo "Víz és fenntartható fejlődés’" tematikájára. Az Expónak ugyan már vége, de a híd azóta is áll: ma a helyi bank, az Ibercaja kiállítótereként működik.
London Aquatics Centre
A Guardian által "a világ legelképesztőbb városi uszodája"-ként fémjelzett vízi központ a 2012-es Londoni Olimpiára épült. A belül katedrálisra, kívül leginkább egy óriási bálnára emlékeztető uszodába lépve olyan, mintha egy űrhajóban úsznánk – vagy néznénk a versenyt a lelátóról. A Hadidra jellemző áramvonalas formát itt is a mozgásban lévő víz dinamikája ihlette, melyet az óriási üvegfelületnek köszönhetően a fény játéka tovább erősít.
Heydar Aliyev kulturális központ – Baku, Azerbajdzsán
Váratlan ívek és lebegő terek jellemzik a 619 ezer négyzetméteres komplexumot, melyet Zaha Hadid Azerbajdzsán fővárosába, Bakuba álmodott meg. Az álomból pedig valóság lett, ráadásul az épület 2014-ben elnyerte a London Design Museum díját. A díjat elbíráló bizottság egyik tagja úgy jellemezte az épületet, hogy „olyan tiszta és szexi, mint Marilyn Monroe fellibbenő szoknyája”. Elképesztő kinézete mellett a kulturális központ egyébként egy múzeumnak, egy auditóriumnak és egy óriási csarnoknak ad otthont.
Az építész 2016-ban tragikus hirtelenséggel elhunyt, de munkássága és szellemisége azóta is meghatározza az építészet világának alakulását.
Nem csak magadban kell hinned, hanem abban is, hogy a világ megéri az érte hozott áldozatokat.
Az pedig különösen jó hír, hogy ha testközelből akarjuk látni Hadid egyik zseniális épületét, nem kell tovább mennünk Bécsnél – ő tervezte ugyanis a Közgazdasági Egyetem könyvtárát és tanulmányi központját is!
Irk | építész | Bagdad | építészet | Office for Metropolitan Architecture
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!