5 alapvető tudnivaló a PLC vezérlés és szabályozásról

A PLC vezérlésről egyre többet hallunk manapság, ami nem véletlen, hiszen az egyik legelterjedtebb vezérlési megoldásról van szó, amely már messze nem csak a gyártóiparban használatos. Alábbi cikkünkben bemutatunk 5 alapvető információt a PLC vezérlésről és szabályozásról. Ha érdekel a téma bizonyára találsz majd benne hasznos tudnivalót.Vágjunk is bele!

1. Mi az a PLC vezérlés és szabályozás?

A PLC az angol Programmable Logic Controller rövidítése. Magyarul programozható logikai vezérlőt jelent, de gyakran találkozhatsz vele PLC vezérlés néven is. A PLC-t az összeszerelő sorok, gyártóberendezések és roboteszközök automatizálásának igénye hívta életre. Ma már szinte minden olyan rendszer vezérlésére használják, amely nagy megbízhatóságot, egyszerű programozást és folyamathiba-diagnosztikát igényel.

2. A PLC-k felépítése

A PLC vezérlés funkcionális felépítése nagyon hasonló kompakt felépítésű és moduláris szerkezetű rendszer esetén is. Leginkább a sínrendszeres megoldás jellemző rá.

A PLC legfontosabb egységei:

• CPU (Central Processor Unit) - központi logikai egység
• memóriaegység:
  • RAM - adatmemória
  • EPROM, EEPROM, FlashROM - programmemória
• Input Unit - bemeneti illesztő egység
• Output Unit - kimeneti illesztő egység
• tápegység
• kommunikációs egység
• számláló és időzítő egység

3. PLC vezérlés alkalmazása

A PLC paramétereinek és típusának megválasztása rendkívül fontos eleme az adott vezérlési feladat megtervezésének. El kell dönteni, hogy hány darab és milyen típusú bemeneti illetve kimeneti vezérlési elemre lesz szükség. Azt is figyelembe kell venned, hogy a kialakítás alatt álló PLC vezérlés kapcsolódik-e majd más vezérlésekhez, vagy folyamatirányító rendszerhez. Ha olyan helyre keresel PLC vezérlési megoldást, ahol az alkalmazott technológia gyakran módosul, érdemes olyan megoldást választani, amelynél a felhasználói program cseréje, nem okoz jelentősebb leállást. És végül, de nem utolsó sorban fontos szempont az üzembiztos működés, és ahol szükséges a redundancia megvalósítása a folyamatos rendelkezésre állás érdekében.

4. PLC vezérlés a mindennapokban

Sokan gondolják azt, hogy a PLC vezérlés a gyártóipar sajátossága. Valóban a gyártósorok automatizálásának igénye segítette elő fejlődését, de ma már a hétköznapokban is szinte mindenhol találkozhatsz vele.

Íme néhány rendszer, amely PLC vezérléssel működik:

• Víztartály szintszabályzó rendszer
• Autómosó és parkoló rendszer
• Villogó fényvezérlő rendszer
• Automatikus ajtónyitó/záró rendszer
• Távfelügyeleti alkalmazás, például légkompresszor (AC)
• I/O kapcsoló alkalmazások, mint például a villany vagy a motor

5. Hogy kommunikál a PLC?

A PLC-k beépített portokat használnak, mint például az USB, Ethernet, RS-232, RS-485 vagy RS-422 a külső eszközökkel és rendszerekkel való kommunikációhoz. A kommunikáció különféle ipari hálózati protokollokon, például Modbuson vagy EtherNet/IP-n keresztül történik.

A nagyobb I/O rendszerekben használt PLC-k peer-to-peer (P2P) kommunikációval rendelkezhetnek a processzorok között.

Előfordulhat, hogy a PLC vezérlés megkívánja az emberekkel való kommunikációt is. Erre a célra egy ember-gép interfészt (HMI) alkalmaznak. Az egyszerűbb PLC rendszerek gombokat és lámpákat használnak a felhasználóval való interakcióhoz. A bonyolultabb rendszerek számítógépre telepített programozó és felügyeleti szoftvert használnak, amelyekhez a PLC kommunikációs interfészen keresztül kapcsolódik.

Összefoglalás

A PLC vezérlés hatalmas utat járt be amióta Dick Morley, a PLC atyjának nevezett feltaláló 1968-ban megalkotta az első rendszert, a Modicon 084-et a General Motors számára. A kezdetben csak ipari gyártósorokon használt programozható logikai vezérlők ma már autóinkban és háztartásainkban is számtalan rendszerben megtalálhatóak.

Bízunk benne, hogy cikkünkkel tudtunk hasznos információval szolgálni számodra, ha most ismerkedsz a rendszer működésének alapjaival, a vezérléssel és a szabályozással.

(Szponzorált tartalom)

pr