Bár a Getting Things Done (GTD) módszer viszonylag ismertnek számít üzleti és vállalkozói környezetben, a lényege és az alappillérei már viszonylag kevesek számára ismerősek. Holott a sikeres kivitelezésének egészen komoly hozadéka lehet.
Éppen ezért szentelünk most dedikált bejegyzést a részletezésének. Végig fogunk menni rajta, hogy mit is jelent maga a fogalom, melyek a leginkább sarkalatos pontjai, és hogyan tudja bárki megvalósítani a mindennapi munkájában.
Mi a Getting Things Done (GTD) módszer lényege?
Maga a metódus David Allen nevéhez köthető, aki az általa publikált bestseller könyvben fektette le az alapjait. Olyan magas fokú produktivitást képes elősegíteni egyéni szinten, mint egy MiniCRM féle projektmenedzsment szoftver céges viszonylatban.
Lényege, hogy a prioritásainkat és a teendőlistáinkat rendszerbe tegyük. Ennek célja, hogy transzparensen és könnyen át tudjuk látni, mikor milyen feladatokon kell munkálkodnunk. Ennek köszönhetően nem kell mindig fejben tartani, hogy mikor mi lesz a következő lépés.
A módszertan eredményeként koncentráltabban, hatékonyabban lehet dolgozni a mindennapok során. Függetlenül attól, hogy az ember milyen iparágban tevékenykedik és milyen pozíciót tölt be.
A Getting Things Done (GTD) alappillérei
A módszer kivitelezésének egyik alappillére, hogy mindent le kell írni. Legyen szó ötletekről, teendőkről, rendszeresen előforduló feladatokról. Az írás lényege, hogy segít elhárítani a termelékenység útjában álló mentális akadályokat.
Ezután le kell tisztázni, hogy milyen feladatok várnak ránk. Ezt a lehető legjobban fel kell bontani lépésekre. Vagyis nem szabad elnagyolni a feladatok meghatározását, minden lépést tisztázni kell.
Harmadik pillérként kategória és sürgősség szerint be kell osztani a feladatokat. Még jobb, ha mindegyik mellé határidőt társítunk, egyúttal emlékeztetőt is küldünk saját magunknak. Így biztosan nem merül feledésbe az adott teendő.
Ami szintén elengedhetetlen a Getting Things Done (GTD) megvalósításához
Van az a pont, amikor a tervezést és rendszerezést cselekvésnek kell felváltania. Vagyis bele kell vágni, miután tisztáztuk, hogy mik a feladatok, és optimális esetben mikorra kell végezni a teljesítésükkel.
Ahhoz, hogy a dolog fenntartható legyen, rendszeresen át is kell nézni a teendőlistát. Ennek az egyik, ha nem a legjobb időpontja mindig a hét eleje. Néhány perc alatt célszerű végigmenni rajta, hogy mik lesznek a kivitelezésre váró feladatok.
Nagyjából ezekre a pillérekre épül tehát maga a módszertan. Érdemes türelmesnek lenni a megvalósítást illetően, mert egyéni szinten időbe telhet, mire az ember a régi megszokott metódus helyett átáll egy újra.
Ellenben megéri a befektetett energia, hiszen a produktivitás javulásával több eredményt, illetve szabadságot lehet elérni.
(Szponzorált tartalom)
prRáleltünk Budapest és a BMW legszorosabb párhuzamára
Őszinte, szórakoztató és sorsfordító – Így lett a Körvonal az ország kedvenc játéka
Beköszöntött az ősz, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 13. száma. Mit találunk benne? Bejárjuk Japán izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik legszínesebb és leghíresebb dizájnerével, Karim Rashiddal, Nápolyban megkóstoljuk Olaszország negyedik legjobb pizzáját, és benézünk az Attolini szabódinasztia műhelyébe is. A Napa-völgyben teszteljük, milyen az új, elektromos Rolls-Royce, és elbeszélgetünk a W luxushotelben megnyitott Nightingale by Beefbar alapítójával, Riccardo Giraudival is. Elmegyünk egészen Dél-Koreáig, hogy megnézzük közelről, milyen a világ egyik leghangulatosabb kávézója, a Mudzsige panzió, ezen kívül pedig találkozunk még párizsi keramikusművésszel, Japánban dolgozó magyar építésszel, vitorlázógép pilótával, egy római napszemüveg brand alapítójával, és a születésnapját ünneplő Babel Budapest megálmodójával is. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!