Athénban az Akropoliszhoz mászunk, Mükénében az Oroszlánkaput látogatjuk meg, Delphoi az amfiteátrum miatt híres, Krétán a Knósszoszi Palotát rengetegen látogatják, hogy csak néhány varázslatos görög nevezetességet említsünk. A felsoroltak azonban mind az ókorból ittmaradt emlékek, ami Görögországra, minden kultúra bölcsőjére a leginkább jellemző. A Pindosz-hegység különös sziklái azonban középkori titkokat rejtenek, csúcsukra összesen huszonnégy bizánci kolostort építettek.
Gyakorlatilag a 19. századig rejtve maradtak a Meteorák – néhány utazó fedezte fel, hogy a különleges formájú és mintázatú sziklák égbe törő tetején épületek állnak. Ezek az épületek pedig még mai napig működő kolostorok. Az eredeti huszonnégyből számos intézmény elpusztult, a második világháború a görög ortodox vallási intézményeket sem kímélte.
Felfoghatatlan, vajon hogyan építették fel a korabéli infrastrukturális viszonyok között a nagyszabású egyházi épületeket, mindenesetre a célkitűzés sikerült: a szent helyek így közelebb kerültek az istenekhez, hiszen a több mint hatvanmillió év alatt formálódott roppant sziklatestek eleve a felhők hasát cirógatják.Jelenleg hat kolostorban élnek szerzetesek, az egyikben ráadásul apácák.
A teljes elvonulás biztosított, vannak olyan kolostorok, melyekhez a mai napig nagyon körülményes eljutni, és a nagyközönség számára bizonyos napokon megnyitott intézmények felfedezéséhez is rendesen neki kell veselkedni, hiszen van, ahová több száz lépcső vezet fel. Megéri a hegymenet, nemcsak vallásilag, de kulturálisan is lenyűgöző az élmény. A világ tetején állni, olyan helyen, ami hihetetlen, a fizikával dacoló áldozatok és törekvések nyomán jött létre.
Mindegyik kolostor önfenntartó, kerteket gondoznak, csak olyan szükséges dolgokat szereznek be a kinti világból, melyeket nem tudnak előteremteni. Még ma is látni, ahogy időnként a szerzetesek köteleken húznak fel-át különböző csomagokat.
A kolostorok a héten meghatározott napokon fogadnak látogatókat, csekély belépő megváltása ellenében.
Az öltözetünkre nagyon figyeljünk oda, fedett térdekkel és vállakkal lépjük be, de ha nincs nálunk ilyen holmi, a kapuban még magunkhoz vehetünk némi textilt, amit kifejezetten a látogatóknak készítenek oda. Rendezettség, csend fogad, amit természetes, hogy mi is megőrzünk.
Érdekes, hogy a kolostorokat más-más szentekhez ajánlották, egy közös mégis van bennük: az összes oltár kelet felé néz.
Annak ellenére, hogy a keresztény vallás nem tulajdonít különösebb mitikus erőt a napnak, úgy tartják, a múltban a kelő nap volt az egyetlen fizikai kapcsolódási pont a hegyekre épült kolostorok között.
A völgyben található Kalambaka városban érdemes megszállni, és legalább két napot szánni a csodálatos hegyekre. Tavaszi vagy őszi hónapokban, amikor a hőség nem elviselhetetlen, túrázni is izgalmas, s ha lehet egy tippünk, a Meteorák megérik a korán kelést: csodásak a napfelkelték, ahogy a magas sziklákat pillanatról pillanatra bevilágítják a nap sugarai.
Látványosak a napnyugták is, a levegő hirtelen hűl, a hegyvonulat környezete elsötétedik, és hamar megjelennek a csillagok is, melyek a csekély fényszennyezés miatt jól megfigyelhetőek. Valahol itt kezdődik a béke és a csend.
Ez is érdekelhet:
(Fotók: Getty Images, Pixabay, Unsplash)
zarándokhely | meteora | kirándulás | sziklák | hegyek | görögország
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Zseniális programokkal készül a Formula–1-es versenyhétvégére Budapest egyik legjobb szállodája
Ez történik, ha a repülőgép nem tud leszállni – És ezért ne pánikolj ebben az esetben
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!









