Close
A jövő bora a sör – First Craft Beer Co.

A jövő bora a sör – First Craft Beer Co.

Helyszín: Külső Váci út, az egykori Hungária Papírgyár épülete. Elsétálok több raklapnyi térkő mellett, kikerülök egy sóderhalmot, átugrálok egy halom sitten, és elmegyek egy dombméretű kőrakás mellett. A sóderhalom látványával együtt a maláta jótékony, békességet és nyugalmat árasztó illata terít be. A kocsmát még nem látom, de már tudom, hogy megérkeztem.

A First Craft anyahajójának tap roomjában az egyik tulajdonos, Kurucz Dániel öt másodperccel a kézfogásunk után már sört csapol, és pakolja elém az italokat. Még nincs dél, nem reggeliztem, de valakinek ezt a munkát is el kell végeznie. Egy pilsenivel kezdek („jó pilsenit csinálni a legnehezebb dolog a világon!”, tudom meg), majd jönnek a sörfőzde egyéb zászlóshajói: India Pale Ale, American Pale Ale, Sour Cherry, belga witbier, tropical Session Ipa. Miután öt perc alatt betermeltem egy korsónyi sört, kicsit fel kellett függesztenem az italozást – ki szeretne úgy járni, mint az egyszeri MTVA-s riporter a bajai halászléfőző versenyen?

Egy Ipa, ami nem is az

Kurucz Gergő és Kurucz Dániel főként eseményszervezéssel foglalkoznak, hozzájuk fűződik a belvárosi sörfesztivál, innen ered a malátás ital iránti heves érdeklődésük. A sörfőzde megalapításának gondolata négy éve fogalmazódott meg bennük, ekkor kezdték tanulmányutak keretében bejárni a világ leghaladóbb főzdéit: Brewdog Skóciában, Brooklyn Brewery New Yorkban, Mikeller Koppenhágában, Cantillon Belgiumban, és még sorolhatnánk – vagyis elvégezték a házi feladatot, és még szorgalmit is írtak. Mivel a hordó másik feléről érkeztek a sörös világba (értsd nem főztek, hanem megpróbálták eladni), teljesen más szemlélettel fogtak bele saját vállalkozásukba.

– 2011-ben kezdtük el a budavári sörfesztivált, abban az évben, amikor az első Főzdefesztet is megrendezték – mondja Kurucz Dániel. – Rá kellett döbbennünk, hogy a hazai sörfőzdék java része nem képes elegendő mennyiséget előállítani, ráadásul a söreik minősége főzésről főzésre változott. A szervezés során szembesültünk azzal, hogy vannak sörfőzdék, amelyeknek se telefonszámuk, se e-mail címük nem volt. A tulajok tíz százaléka még Budapesten sem járt, és nem is akart részt venni a fesztiválon, mondván „ez neki nem éri meg”. Itt tartottunk hat éve. Szerencsére ma már megfogalmazódik az igény a vásárlókban, hogy csúcsminőségű söröket fogyasszanak, de sokan még mindig a nagyüzemi sörfőzdék szortimentjében keresik azokat.

Kurucz Gergő és Kurucz Dániel. Magasan kezdték és még magasabban folytatnák

Ott volt előttük a kérdés

Magukat mikrosörfőzdeként definiálják, bár kapacitásban a hazai kisüzemek közül nagynak számítanak. A First Craft olyan tőkefröccsel indult, ami a hazai kisüzemi univerzumban példátlannak számít. Nemzetközi mércével mérve valóban kicsik, de az üzem, a kommunikáció, a jövőkép, röviden a „big picture” miatt az embernek az az érzése, hogy a First nem a hazai piachoz akarja mérni magát, hanem a nemzetközihez.

– Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy a Brewdog ellátogatott a sörfőzdénkbe, ami nagyon tetszett nekik. Nagy álmunk, hogy egyszer a jövőben valamilyen formában együttműködjünk a szakma csúcsának számító főzdével – jelenti ki Kurucz Gergely.

– Mi nem akartunk ekkora méretekben indítani, de a nemzetközi piaci szereplők azt mondták nekünk, ha kicsiben indulunk, először a minőséggel lesz bajunk, aztán a kapacitással. És amikor bővítenünk kell, akkor nem tudunk majd odafigyelni a minőségre. És itt bukik el a főzdék nagy része, ugyanis nem lehetséges egyszerre kapacitást növelni, céget fejleszteni és megtartani a korábbi minőséget. A nagyobb külföldi kézműves főzdékhez hasonlóan mi sem akartunk pasztőrözni, ennél sokkal profibb technológiával kell megvédenünk a sörünk minőségét. Elhatároztuk,hogy a minőségben nem kötünk kompromisszumot, nem számít mennyi időt kell még tanulással vagy munkával tölteni, mindent megteszünk a jó sör érdekében.

„Nálunk van Magyarországon egyedüliként steril levegőszűrés, mert nem akarjuk, hogy baktériumok bejussanak a sörfőzde légterébe”
Eddig éveken át szinte mindent házon belül oldottak meg, a dizájnt is belső grafikusokkal rakták össze, de a teljes arculat kialakítását túl nagy feladatnak tartották. Unger Zsoltot bízták meg, aki olyan márkákkal dolgozott eddig, mint a Gerbaud, a Bortársaság, a Sauska vagy a Kreinbacher
Egy érzékeny hangszer az egész. Mindent megvettünk, hitelt és befektetőt vontunk be, hogy minden eszközünk meglegyen, ami prémium sörgyártáshoz kell”

A kézműves-gyilkos sör színre lép

2017 tavaszán a Soproni előrukkolt saját ipájával, ami egyértelműen azért készült, hogy vérbe fojtsa a kézműves sörforradalmat. Egy ár-érték arányát tekintve verhetetlen termékről van szó, ami 250 forintos árával nagyjából harmad-negyed annyiba kerül, mint a hazai kis főzdék dédelgetett büszkeségei. A becslések szerint 200 millió forintot költöttek csak marketingre, vagyis konkrétan bombát dobtak a magyar kisüzemi sörfőzésre. A Soproni óriás termékpalettájába így már belga meggyes sör, búzasör és egy Ipa is van, vagyis simán el tudják látni azokat a kocsmákat, amelyek sörkülönlegességekkel akarják kiszolgálni a vendégeiket. Kuruczék nem tudják eldönteni, hogy egyértelműen a kis főzdék megtorpedózása lett volna a cél, és igyekeznek a Soproni Ipa megjelenésének jó oldalát nézni. Szerintük a Soproni öntudatlanul egy kapudrogot gyártott, és olyanok is megszerették, akik korábban soha nem hallottak witbierekről, felsőerjesztésről, american pale ale-ről és hasonló úri huncutságokról. Kuruczék terve az, hogy az újdonságok felé nyitottá vált fogyasztókat megnyerjék maguknak, hiszen az ő termékük jobb minőségű (és ebben igazuk is van).

– Ha kimész Amerikába és elmész a Hill Farmsteadhez vagy Skóciában a Brewdoghoz, elképesztően pozitív a hangulat! – folytatja Gergely. – A sörfőzők megosztják egymással a tapasztalataikat, és alázattal viseltetnek a sörfőzés irányában. Mi ilyen hangulatban szeretnénk bebizonyítani a többi újhullámos főzdével együtt, hogy itt Budapesten is tudunk olyan jó minőségű sört készíteni, mint például Svédországban. Miért? Mert megvan hozzá a vizünk, be tudjuk állítani a legprofibb visszasózással, ráadásul a legjobb sörfőző berendezésekkel és a legjobb alapanyagokkal dolgozunk: Amerikából rendeljük a komlót és a malátát, azért, hogy csúcsminőséget tudjunk képviselni. Messze az út addig, amíg a sör eljut oda, ahová a bor, de külföldön sok helyen már megtörtént ez.

Nomen est omen

A First Craft több dologban próbál úttörő lenni. A hazai kisüzemi sörös piacon elsőként rukkoltak elő félliteres dobozos sörrel – ekkora mennyiséget üvegben is kevesen adnak. Mivel abban hisznek, hogy a volumennel fog megjönni a profit, a sört a piac átlagárához mérten meglepően kedvező áron fogják kitenni a polcokra.

– Próbálunk minél több embert megtéríteni, meggyőzni, ez a mi ügyünk – mondja Kurucz Dániel. – Most mindent a gépparkba öltünk bele, ezért per pillanat nem állnak rendelkezésre gigantikus összegek marketingre. Így organikus módon, a sajtón, közösségi médián, szájhagyomány útján igyekszünk eljutni minél több emberhez. A Taproom rendkívül fontos egy főzde életében. Ez a fogyasztókkal való találkozásról szól. Itt közvetlenül nekünk tehetnek fel kérdéseket, láthatják kik vagyunk valójában és milyen körülmények között készülnek a söreink. Nincs rejtegetni valónk. Ezerötszáz embert már végigtúráztattunk itt az elmúlt hónapokban, elmeséltük nekik, mit hogyan csinálunk, elmondtuk nekik a sztorinkat, és remélhetőleg ők továbbadják majd.

A pilsenijük behangolásához Jan Suranyt keresték fel, aki az egyik legkomolyabb cseh sörfőző, és a Kisüzemi Sörök Szövetségének elnöke. Suranynak szimpatikus volt a csapat, megjelent Pesten az élesztőjével, és szinte ingyen és bérmentve átadott egy receptet. A malátát együtt választották ki, a vizet pedig olyanra hangolták, amilyen Plzeňben is van. És jó pilsenit szerintük a legnehezebb készíteni, mivel a kis hibák is hangsúlyosan jelennek meg benne.

– Mi mindenkivel jóban vagyunk, de bizonyos kérdésekben másképpen gondolkodunk – jelenti ki Kurucz Gergely. – Amikor olyan véleményeket hallunk másoktól, hogy „nagyon telítődik a kisüzemi sörös piac”, akkor nem értjük, mi van. Merthogy Magyarországon a kisüzemi sör a teljes sörfogyasztás mindössze egy százalékát teszi ki, közben Amerikában ez húsz, Angliában tíz százalék.

Hiába hisszük mi azt, hogy tömegeket érdekel a kisüzemi sör, de nem ez a helyzet. Még mindig csak pár ezer ember magánügye, ami valahol jó, mert van tér a növekedésre.

“Nagyon fontos lenne megértetni a fogyasztóval, hogy a craft beer az nem sör, hanem egy kategória”

Lökd ide a sört

Kuruczék céltudatosak, megfontoltak és érett gondolkodással alakították ki a stratégiájukat. Ha egy kocsmavendéghez kellene hasonlítani őket, akkor ők az a fickó, aki nem három perc alatt hajtja le a sörét, hanem szép lassan, két három-kortyonként végzi ki. Rengeteg pozitív visszajelzés érkezett a Taproommal kapcsolatban, de a legtöbben azt szerették volna, ha a belvárosban is nyitnánk egy helyet. Ez október közepén egy Dob utcai egség képében meg is történik. Ha vállalkozásként nézzük, a First még az első lépéseknél tart. A Váci úti tap roomon és a belvárosi pubon kívül egyelőre csak pár tucatnyi helyen találhatók meg a söreik, de a terv az, hogy két-három éven belül a régió egyik meghatározó sörfőzdéjévé váljanak, és a söreiket ne csak a hétdanos sör-aficionadók, hanem olyanok is igyák majd, akik jelen pillanatban még nem ismerik azt a szót, hogy Ipa.

(Fotó: Tóth István)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Close