Szerintünk. Gárdos Péter, Nádas Péter és Térey János legutóbb megjelent köteteit véleményezzük.
Be kell vallanom, ha könyvekről volt szó, mindig is hamarabb találtak meg nemzetközi írók kötetei, mint a magyaroké. Nem tudom teljes bizonyossággal, miért lett ez így, de egy időben túl komolynak találtam a hazai felhozatalt. Nehezen emészthetőnek, idegennek.
Az utóbbi néhány évben állt be e tekintetben változás: most már bátrabban nyúlok itthoni kortárs szerzők felé. Legutóbb Gárdos Péter, Nádas Péter és a tavalyi évben tragikus hirtelenséggel elhunyt Térey János friss kötetét vettem a kezembe, és nem okoztak csalódást. Sőt!
Még véletlenül sem szeretném rangsorolni a könyveket, de azt kell mondjam, egyértelmű kedvencem lett Gárdos Péter Királyi játék című kötete. Hihetetlenül pörgős, izgalmas és szókimondó történet, ami a tizennyolcadik század végén játszódik, és a tudós Kempelen Farkasról, illetve az általa kifejlesztett sakkozógépről szól. A polihisztor Kempelen, akinek egész élete a feltalálásról, az innovációk bevezetéséről szólt – lásd például a beszélőgépet, amely a belenyomott levegőt emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakított át –, az 1700-as években furfangos trükkel próbálta megtéveszteni Európa akkori uralkodóit. Ebben segítségére volt a már említett sakkozógép és egy kis növésű ember is, aki profi szinten tudott sakkozni, és legalább annyira simlis alak volt, amennyire Kempelen át akarta verni a nemes urakat.
Annyira eleven és lendületes a történet, hogy én például egy éjszaka alatt kiolvastam a könyvet, mert képtelen voltam megfosztani magam az élménytől, hogy megtudjam, hogyan alakul a két szélhámos útja.
Gárdos Hajnali lázán és Hét mocskos napján is túl vagyok már, de ha választanom kéne, biztosan a Királyi játék-ot venném a kezembe újra és újra.
Sokkal filozofikusabb, több csendet és időt igénylő kötet Térey János Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című posztomusz kötete, amelyben verseken és kisprózákon keresztül követhetjük végig az író gondolatait a társadalomról, a történelmi múltról és saját emlékeiről, tapasztalatairól. Az írótól egyébként sem távol álló iróniából ebben a könyvben nincs hiány, ahogyan személyes történetekből sem, miközben bejárhatunk európai városokat, budapesti utcákat és épületeket, sőt még a Balatont is.
Amilyen cingárnak tűnik a százoldalas terjedelem, gondolatiságában legalább annyira sok és tömör, hogy napokra legyen szükség a feldolgozásához. Aki olvasott Térey-köteteket és szereti a stílusát, annak ez a könyv is felemelő lesz, de azok is találnak maguknak olyan idézeteket, versrészleteket, amelyek mélyen bevésődnek az emlékezetbe, akik eddig nem ismerték a szerző műveit.
Érdemes egy tollal és egy jegyzetfüzettel nekirugaszkodni a kötetnek, mert biztosan lesz benne olyan gondolat, amire később is szívesen pillantunk rá.
Aki még nem ismeri Térey műveit, azt ajánlom, ne ezzel kezdje, vegye inkább a kezébe először a Káli holtak-at vagy A legkisebb jégkorszak-ot, és csak utána ugorjon neki ennek a kalandnak.
Ugyanezt ajánlom Nádas Péter Leni sír című könyvével kapcsolatban is. Akinek ez lenne az első élménye az írótól, inkább válasszon előtte egy könnyedebb kötetet.
A Leni sír esetében egy közel ötszáz oldalas esszégyűjteményről van szó – ráadásul nagyon sűrűn írottak a lapok –, és az összegyűjtött témák többsége nem a könnyed tartalmak közé sorolható. Nádas elénk tárja a magyar társadalom zsákutcáit, történelmi, politikai és kulturális összefüggéseket elemez – természetesen ezeket is mind-mind Magyarországgal összefüggésben. Gondolkodik a művészetekről, nem tartózkodik a tabuk döntögetésétől és az erotikus témáktól sem, egyszóval nagyon összetett mű. Az író itt egyszerre pszichoanalitikus, antropológus, szociológus és művészettörténész, és nem utolsósorban az általa leírt helyzetek kritikusa.
Amikor elkezdtem, már késő este volt, és már akkor világossá vált előttem, hogy ennyire információdús írásokat csak éberen, teljes odafigyeléssel lehet olvasni. Nem érdemes elbóbiskolni egyetlen mondat fölött sem.
Ez is érdekelhet:
A tél komorságához és egy cseppet sem könnyed témához kapcsolódik Sigrid Nunez és Carolina Setterwall kötete.
térey jános | történelem | libri | gárdos péter | nádas péter | regény
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Gyászol a filmvilág: 78 éves korában meghalt Sam Neill
Egészen különleges kiállítás vonzza most mágnesként a műkedvelőket Barcelonába
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!