Close
Minden idők leghíresebb ülőbútorai bizonyítják, hogy a stílus örök

Minden idők leghíresebb ülőbútorai bizonyítják, hogy a stílus örök

Ha ma belépünk egy bútorboltba, és tíz másodpercen belül nem ütközünk falábú műanyagszékbe, valószínűleg pont az üzletrendező utolsó munkanapján érkeztünk. A divatos stílusirányok – mint a skandináv, az indusztriális, vagy a századközepi modern – úgy szippantják be a dizájnbútorokat, mint fekete lyuk a csillagokat, miközben alig-alig van fogalmunk róla, milyen székekkel és fotelekkel rakjuk tele a lakásunkat.

Hiszen, ha egy kicsit is visszabontjuk a különleges anyagok, formák, kényelmi megoldások egyenletét, valahogy mindig a 20. században lyukadunk ki. Azoknál az egyedi, meghatározó, korszakalkotó székeknél, amelyek egykor híres tervezők kezei között születtek, ma pedig jobbra-balra pofozgatva, toldozva-foltozva, de sok esetben modern és olcsó kópiákként vannak jelen a piacon.

Mi most az alfáig mentünk vissza, és megkerestük azokat az ülőbútorokat, amelyeket bátran nevezhetünk a világ legmeghatározóbb székeinek és foteleinek, hiszen a mai napig bármilyen enteriőrben megállják a helyüket. Igazi egyéniségek, melyek magukon hordozzák a 20. század legnagyobb tervezőinek, trendjeinek karakterjegyeit, koruk leginnovatívabb darabjai voltak. Mutatjuk a tíz kedvencünket!

Michael Thonet – Thonet “209” (Ausztria – 1900)

A modern székek fejlődésében az egyik mérföldkövet a fa hajlítása jelentette, és a 20. század fordulóján Michael Thonetnek köszönhetően jelent meg a bútorgyártásban, az általa tervezett 209-es modellel.

A modernisták ikonikus széke olyannyira jól sikerült, hogy Le Corbusier szinte minden avantgárd épületébe a Thonet 209-es karosszéket választotta kiegészítőként. Egyszerűségével és elegáns formájával több mint egy évszázaddal később még mindig tartja helyét a legstílusosabb dizájnszékek sorában.

Le Corbusier – “Grand Confort” (Franciaország – 1928)

A francia-svájci Le Corbusier leginkább a modern építészet egyik úttörőjeként ismert, sok más építészhez hasonlóan azonban ő is belekóstolt a széktervezésbe. 1928-ban Charlotte Perriand és Pierre Jeanneret közreműködésével bemutatta a Grand Confortot, ami Corbusier párnázott kosaraként írta be magát a székek történelmébe.

A külső krómváz és a puha, bőrborítású belső a kényelem szimbólumaként igazi időtlen darab.

Ludwig Mies van der Rohe – Barcelona (Németország – 1929)

A 20. századi székek Rolexének is nevezett Barcelona valójában a véletlen szülötte: a széket ugyanis a híres német-amerikai Bauhaus-építész, Mies van der Rohe az 1929-ben Barcelonában megrendezett Nemzetközi Kiállítás német pavilonjának kiegészítőjeként tervezte, amelyben a látogatók megpihenhetnek és gyönyörködhetnek a német pavilonban.

A stílusos – és nem utolsósorban kényelmes – kiegészítőnek hamar híre ment, és megkezdődött a gyártás a pavilonon kívül is. A Barcelona azóta nemcsak a modern dizájn mérföldköve, de ma is épp annyira stílusos, mint közel száz évvel ezelőtt a német pavilonban.

Hans J. Wegner – Papa Bear (Dánia, 1954)

A PP Møbler számára 1954-ben tervezett szék a legkényelmesebb dizájnerszékek császára. Wegner sok más modelljéhez hasonlóan organikus formavilágával a Papa Bear is az állatvilágot idézi – nevét is a medve mancsaira emlékeztető karfáiról kapta.

A sokszor a székek mestereként is emlegetett Wegner az 1950-es, 1960-as években bútoraival a modern dán dizájn egyik nagy úttörője volt. A Papa Beart a tervező és a PP Møbler hosszú együttműködésének első szikrája, amit további izgalmas tervek és székek követtek – mégis mind közül a mai napig ez az 1954-es modell a legkülönlegesebb darab.

Eero Saarinen – Tulipán szék (USA – 1955)

Eero Saarinen amellett, hogy nagy hatással volt Charles Eamesre is karrierje kezdetén, 1955-ben elsőként jelent meg az egylábú, egyetlen anyagból és egy darabból készült székkel, a Tulipánnal.

Az újszerű megoldás hamar felforgatta a dizájnvilágot: a négy láb helyett egy lábon is stabilan álló szék nemcsak technikai megoldásával, hanem formavilágával is egyből a dizájn élvonalába került – szék- és karosszék-változatai pedig a mai napig tuningolnak stílusos enteriőröket.

Verner Panton – Panton szék (Dánia, 1960-as évek)

Szintén a modern dán dizájn szülötte Verner Panton Vitra számára tervezett ikonikus széke, a Panton, ami a hatvanas évek igazi úttörőjeként komoly dizájndíjakat zsebelt be.

Az egy darab öntött műanyagból készült időtlen darab, mely magán hordozza Panton munkásságának jellegzetességeit, nem mellesleg Saarinen után újból bizonyította, hogy a stabilitáshoz bizony egy láb is elég.

Arne Jacobsen – Tojás szék (Dánia – 1958)

A modern dizájn nagyapjaként is emlegetett Arne Jacobsen munkásságát korábban már bemutattuk, minden idők legikonikusabb székeinek listájából pedig valószínűleg jó pár munkája kihagyhatatlan – a különleges formavilágú tojás szék legalábbis biztosan.

Az eredetileg a koppenhágai SAS Royal Hotel számára tervezett modell hamar kitört a szálloda falai közül, és mára számos otthonban, irodában és közösségi térben találkozhatunk vele. Ívek, puha felület és egy kis privát szféra – a tojás mindez és ennél sokkal több. Egy igazi ikon, ami számos filmben, magazinban és luxusotthonban varázsol egyedi hangulatot a belső térbe.

Charles and Ray Eames – A Lounge Chair (USA – 1956) és az ikonikus műanyag karosszékek (USA – 1950)

Az Eames duóról már írtunk korábban, ahogy az általuk tervezett legendás Lounge Chairről, és a hozzá tartozó puffról is. A több évnyi kísérletezgetés után megszületett modell a 20. századi dizájn iskolapéldája, melyben a kényelem, a stílusos formavilág és a gondosan válogatott anyagok tökéletes harmóniában állnak össze.

Ha már a székekről van szó, a többféle verzióban, és egyre több helyen felbukkanó Eames műanyag székek is említést érdemelnek: a Vitra számára tervezett, 1950-ben bemutatott modell nemcsak az első sorozatgyártott műanyag bútorként írta be magát a bútorgyártás történetébe, de formavilágával annyira meghódították a közönséget, hogy ma is az egyik legkeresettebb modellként őrzi helyét a legikonikusabb székek listáján.

Tom Dixon – S szék (Anglia – 1980-as évek)

Ugyan Tom Dixon S széke még fiatal a mezőny többi szereplőjéhez képest, az 1980-ban bemutatott modell is esélyes jelöltje lehet a legendás székek listájának. És nemcsak azért, mert már most olyan múzeumok állandó gyűjteményében szerepel, mint a Victorai & Albert Museum vagy a MoMA – hanem amiért az S szék a dizájnszékek között az egyik legkortalanabb formára épít, ami a Panton székek stílusát modern testbe öntve idézi meg.

Néhány szék is tökéletesen mutatja, hogy a stílus tényleg örök, és a legnagyobbaknak minden korban sikerülhet időtálló, kortalan darabokat tervezni.

A kaland folytatódik

Megjelent a Roadster magazin második nyomtatott kiadása, amelyben ismét olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek minket is folyamatosan inspirálnak. Szerintünk szebb lett, mint az első szám, reméljük, neked is tetszeni fog.

Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: a tervezők oldalai)

Close