Close
Amikor belenézünk egy tűzhányó fortyogó kráterébe, mintha csak a bolygónk szívébe látnánk

Amikor belenézünk egy tűzhányó fortyogó kráterébe, mintha csak a bolygónk szívébe látnánk

Az igazi kalandorok élnek-halnak azért, hogy felfedezzék maguknak  világunk különböző térségeit.

Mások az izgalmas, veszélyes történetekre képtelenek nemet mondani. És van, akiben mindkét ördögcsakra ott munkálkodik. Felfedeznének, méghozzá veszélyes helyeket.

A vulkánturizmus az ilyen karakterek energiáiból és ambícióiból táplálkozik.

Az ecuadori Tungurahua mintha csak kaput nyitna egy másik világba

Azt hihetnénk, hogy ez még holmi felfedezetlen terep; a közösségi médián csüngő, információzajban megrészegült halandó posztmodern hóbortja, aki áhítozik arra, hogy a techközpontú, home office-ba szűkülő valóságából néha kiverekedje magát, és újra eleven lehessen. De ez csak a féligazság, mondhatni az érem egyik oldala. A vulkánok ugyanis sokkal régebb óta hívogatnak minket, mint azt talán sokan gondolnánk.

A lávavadászok felemelkedése

Az elmúlt évtizedben vitathatatlanul megélénkült a vulkánturizmus, ebben az izgalmas, globális, többismeretlenes egyenletben pedig a fő katalizátorok szerepét a közösségi média és a turisztikai irodák játsszák.

Ez nem a Mars, hanem Izland a Fagradalsfjall idei tombolása után

A lávavadászok  többnyire szervezett vagy magányos gyalogtúrákon vesznek részt, mások helikopteres kirándulásra indulnak vagy elsétálnak egy lávató szélére, az igazán vakmerők pedig a vulkánszörföt is kipróbálhatják, vagy átrepülhetnek egy aktív vulkán krátere fölött egy egyszerű szárnyasruhában.

A vulkánturizmus igazi erejét az adja, hogy valódi téttel bír.

Egész iparágak épülnek arra, hogy megmutassák az irodába zárt modern embernek az anyatermészet foga fehérjét. Az extrém vidámparkok, a horrorfilmek, a túlélőszobák, a zombiapokalipszises videojátékok a világ könyörtelen, rideg mivoltából ragadnak ki fejezeteket nekünk, de úgy, hogy közben a biztonságban, többnyire a komfortzónában tartanak minket. A vulkánturisták viszont nem érik be ennyivel, és hajlandók tizenkilencre is lapot húzni.

Az észak-amerikai Szent Ilona-hegy kitörés közben

Vissza a kezdetekhez

A Vezúv az elmúlt évszázadok során a félreismerhetetlen alakjának, valamint egykor füstölgő kúpjának köszönhetően igazi zarándokhely volt.

Számos ókori római tudós és művész megfordult lejtőin, akiknek a feljegyzéseikből a hegy iránti csodálat sugárzik.

A Vezúv Campania régiójában, Nápolytól kilenc kilométerre található

A vulkán iránti érdeklődés a reneszánsz ideje alatt lobbant lángra, az emberközpontú világban ugyanis a természettudósok előszeretettel vizsgálták a tűzhányók működését. Az első tudományos jellegű feljegyzések Senecától, Sztrabóntól valamint a két Pliniustól származik, de ne feledkezzünk el Vergiliusról sem, aki fő művében, az Aeneisben költőibb leírását adja a tűzhányónak. A korabeli feljegyzésekből az is világossá válik,

hogy a rómaiak utat építettek a Vezúvra, ugyanis a vulkán megmászása mindennapi esemény volt számukra.

Lávavadászok az izlandi Geldingadalur lábánál

Lakatlan vulkánsziget Óceánia szívében

Egy dolog azonban biztosan megváltozott a középkorhoz képest: a 21. századi átlagember sokkal kevesebb időt tölt a természetben, és dacára az újabb és újabb természettudományos áttöréseknek, egyszerűen nem ismeri elég jól ezt a nyers, vad világot, nem boldogul benne olyan jól. Pedig a lelkünk mélyén a legtöbben visszavágyunk olykor ebbe a megzabolázatlan világba.

A szicíliai Gangi, háttérben pedig az épp szunnyadó Etna

Részben ennek tudható be az, hogy az utóbbi időben számos turista vesztette életét egy-egy vulkán felkutatása során. A szemet gyönyörködtető tájakkal megáldott Fehér-sziget például igen népszerű célpont a természetjárók és a lávavadászok körében is:

a kis, lakatlan földrész Új-Zéland egyetlen olyan szigete, amelyen aktív vulkán honol,

a rajta gyökeret verő tűzhányók több mint kétharmada tengerfenéki. A Whakaari a kétezer-tízes évek közepén háromszor is kitört, ugyanakkor 2019-ig több mint száz éven át nem volt halálos áldozata az itteni vulkánkitöréseknek.

Az új-zélandi Fehér-sziget

Két éve a Whakaari ismét aktívvá vált, ekkor mintegy ötven turista tartózkodott a szigeten – közülük harmincan a Royal Caribean hajótársaság sétahajójáról szálltak le kirándulni.

 

A szigeten tartózkodók egy részét sikeresen kimentették, azonban a legtöbben égési sérüléseket szenvedtek, huszonöten pedig életüket vesztették. A túlélési esélyeiket rontotta, hogy a turisták egy része épp a kráterben tartózkodott, amikor a tűzhányó kitört.

Túrázó turistacsoport a Fehér-szigeten

2019-ben a Stromboli kitörése során vesztette életét egy turista, és kevesen múlt, hogy nem lett több halálos áldozat – a vulkán ugyanis egy turistacsoport beszervezett hegyi túrája előtt tört ki nem sokkal. Az elmúlt évtized legnagyobb, vulkánkitöréshez köthető tragédiájához  2014-ig kell visszamennünk: kétszáz kalandor tartózkodott az Ontake közelében, amikor a japán tűzhányó kitört – hatvanan életüket vesztették.

A hawaii Kilauea

Bár már nem boldogulunk olyan jól az anyatermészetben, mint az évszázadokkal ezelőtt élő őseink, a modern technika segít a helyzetünkön. A vulkánok kitörése egyre hatékonyabban előre jelezhető a nagy érzékenységű műszereink révén, azonban az aktív vulkánok mintegy fele nem áll folyamatos megfigyelés alatt. A két éve kitört új-zélandi vulkán a megfigyelt tűzhányók közé tartozott, mégis megtörtént a tragédia – a szakemberek szerint csekély volt a valószínűsége annak, hogy aznap kitör a Whakaari.

Az indonéziai Bromo és Semeru

Néha a vulkáni kitörések olyan gyorsan következnek be, hogy csak túl későn tudunk reagálni rájuk. Az ilyen vulkáni működések során magma sem jut a felszínre: a kőzetfolyadék a mélységben megakad, közben pokoli hőmérsékletre melegíti maga körül a talajvizet, a hidrotermális oldatokat, a tengervizet, majd amikor a rendszer megbomlik, a túlhevített, felforrt víz – az izzó törmelékekkel, lávával együtt – egyszer csak kirobban magából. Biokémiai értelemben valami olyasmi történik, mint amikor az égő olajra vizet öntünk. Egy ilyen kitörés során a közelben tartózkodók számára nincs menekvés.

Tudatosság és felkészültség

Bár tízezrek életét mentették meg az elmúlt évek során a profibb és pontosabb előrejelzések, a tragédiák elkerüléséhez mindez nem elég. A kalandvágyók többségét az izgalom és a csodálat járja át, amikor bolygónk szinte hús-vér pórusai után kutakodnak, az ilyen fennkölt pillanatokban viszont a tudatosság és a észszerűség  könnyen a háttérbe szorul.

Az Bárðarbunga a 2014 augusztusi kitörése után átfestette a környéket

Plusz a turisták többsége felkészületlen: egyszerűen nincsenek tisztában azzal, hogy milyen veszélynek vannak ilyenkor kitéve, és mire érdemes figyelniük. A Volcano Adventure Guide szerzője és szakértője, Dr. Rosaly Lopes bolygógeológiai és vulkanológiai szakember szerint

minden egyes lávavadászat előtt létfontosságú tudni, hogy milyen típusú vulkánt keresünk fel.

A Bárðarbunga hatalmas méreteit csak 1973-ban ismerték fel egy műholdas felvételen

Egyes vulkánok vékony és folyós lávája lassan áramlik ki a vulkánból, míg a sűrűbb, viszkózusabb láva megnehezíti a gáz folyamatos kiáramlását, ami hatalmas kitöréseket eredményezhet – ez történt az új-zélandi Fehér-szigeten is.

A Semeru az egyik legnépszerűbb indonéziai turistacélpont

És ha egy ilyen kitörést túl is élünk, a robbanás következtében olyan mérgező gázok szabadulhatnak fel, amelyek nagyban károsíthatják a légzőrendszerünket.

Felébredt nyolcszáz éves álmából

Az izlandi Fagradalsfjall mintegy nyolcszáz év után tört ki 2021 márciusában. A vulkán igazi turistaszenzációvá vált rövid időn belül, főleg, hogy egészen őszig folyamatosan aktív maradt. A vulkán kráteréből kiömlő tüzes láva elárasztotta a környéket, és miközben a fehér hamufelhők beterítették az izzó, olvadt sziklákat, a turisták egy része aktívan fényképezgetett, mások pedig megrendülve, csendes áhítattal figyelték az eseményeket.

A Fagradalsfjall idén márciusban feléledt hosszú álmából

A kitörés helyszínére a National Geographic munkatársa, Chris Burkard is megérkezett:

„Lenyűgöző volt. Soha nem gondoltam volna, hogy valami olyan egyszerű dolog, mint az olvadt kő, ennyire izgatottá tesz.”

Csak úgy özönlöttek a turisták az idén kitört izlandi Fagradalsfjall környékére

A vulkán legutóbb szeptember 18-án adott életjelet magáról, amikor nagy mennyiségű olvadt kőzetanyag ömlött a Geldingadalur völgyébe. A kitörés könnyen megközelíthető volt, így heteken belül mintegy négyszázezer ember kereste fel a környéket az Izlandi Turisztikai Hivatal szerint – ez több, mint Izland teljes lakossága.

Mint egy démoni kéz, amely festővászonként tekint az anyaföldre

A Fagradalsfjall azóta elcsendesedett. Az Izlandi Meteorológiai Intézet természeti veszélyekkel foglalkozó szakértője, Bryndís Ýr Gísladóttir szerint bár a márciusi kitörés már lezártnak tekinthető, további kitörések várhatók a környéken. Így az izlandi hatóságok figyelmeztetik a turistákat: legyenek nagyon óvatosak és körültekintők, amikor a tűz és jég birodalmába látogatnak, hogy Reykjanesskagi  félszigetét felfedezzék maguknak.

Benjamin Hayes, a Hawaii Vulkánok Nemzeti Park munkatársa szerint az aktív vulkánokból kiáradó gőznek, lávának, valamint a sziklákat magába olvasztó sodródó kőzetolvadéknak nemcsak a látványvilága, de a hangzása is felejthetetlen.

„Ezek a természet legősibb erői, amelyeket megfigyelhetünk.”

Sokan érzünk elemi vágyat a vulkánok felfedezéséhez.

Amikor egy tűzhányó fortyogó kráterébe belenézünk, mintha csak a bolygónk szívébe látnánk,

amikor egy lávafolyamban gyönyörködünk, mintha a világ érrendszere terülne el előttünk. Hallatlanul őszinte és veszélyes, már-már eszményi pillanatok ezek. Az aktív vulkánok felkeresése így lehet egy életre szóló élmény, vagy végzetes tragédia is.

Jó hír viszont, hogy Rosaly Lopes szerint amennyiben ismerjük az alapokat, és végig fegyelmezettek, óvatosak maradunk, meglehetősen biztonságosan megfigyelhetjük a kitörések jelentős részét – szerinte igen szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a legszebb kitörések nem a legrobbanékonyabbak közé tartoznak.

És ha már vulkánok:

(Forrás: National Geographic, Getty Images)

tűzhányó | vulkánturizmus | vulkánkitörés | nagy sztori | olaszország

FOLYTASD EZZEL

Egekben a szállásárak Dohában, nagyon rosszul jár, aki nem foglalt időben szobát a foci vb idejére

Az utolsó korlátozásokat is eltörli az egyik legnépszerűbb téli úti cél

Rendeld meg a Roadster magazin 9. számát!
Friss, 220 oldalas lapszámunkat ezúttal egy színes és izgalmas, 20 oldalas melléklettel egészítettük ki, amelyben a prémium spiritek szédítő univerzumába merülünk el. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Close
Ától zéig megvalósítja álomotthonod ez a pazar budapesti cég
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom