Close
Autentikus és romantikus – A libanoni konyha hazai legjobbját a Duna-korzón találtuk meg

Autentikus és romantikus – A libanoni konyha hazai legjobbját a Duna-korzón találtuk meg

Szép számú rajongótábora van itthon a közel-keleti konyhának, ami teljesen érthető, hiszen mindenben ad egy kis extrát, ráadásul egészséges is. Nem könnyű akár csak egyet kiemelni közülük, de talán a libanonira lehetne azt mondani, hogy izgalmi faktora miatt riválisai fölé emelkedik.

Budapesten jó néhány helyen meg lehet kóstolni a gazdag ízvilágú, friss, dús zöldfűszerekre, és prémium minőségű, nagyrészt faszénen grillezett húsokra épülő libanoni konyha kiválóságait, de olyan autentikus éttermet, ami nem közösködik senkivel, keveset találni.

A kivételek között említhető a Duna-korzón működő InterContinental  szálloda aljában nemrég megnyitott ARZ Lebanese Restaurant, amely abban tér el társai többségétől, hogy nemet mond a fúzióra és kizárólag autentikus specialitásokkal készül, illetve – turistamágnes lokációjával ellentétben – főként a magyar közönséget célozza meg.

A kellemes és – naplementekor – kolosszálisan romantikus környezet tehát adott, az autentikus részért sem akárki felel. Yahya Khadaro neve itthon még a feketeöves gasztroturisták körében sem mond sokat, ám odahaza, valamint Dubajban egészen más a helyzet: a fiatal séf ugyanis afféle hírességnek számít a Közel-Keleten. Tavaly szeptember óta mondhatja magát budapesti lakosnak, előtte dubaji hotelekben dolgozott, majd néhány évvel ezelőtt az Emirátusok metropoliszában The Food Square néven megnyitotta saját helyét. Bár minden bizonnyal nincs teljes rálátása az itteni konyhaművészetre, de amikor leült az asztalunkhoz, rögtön adta magát a kérdés, hogy lát-e hasonlóságot a libanoni és a magyar konyha között.

– “Akadnak közös pontok, de nem feltétlenül ízvilágban, hanem koncepcióban. Létezik például egy gulyásra emlékeztető ételünk, csak mi rizst használunk hozzá, továbbá a kenyereink is hasonlítanak. Ott van még a lángos, aminek szintén találni alteregóját” – mondja a libanoni séf, aki ezt követően hazája konyhájáról kezdett el mesélni. Kiemelte, hogy szeretik a citromot, és a savanykás ízeket (előbbi rengeteg ételükben felbukkan), valamint megemlítette azt a csöppet sem elhanyagolható tényt, hogy az utóbbi időben megsokszorozódtak Libanonban a fúziós éttermek.

Na, az ARZ Libanese Budapest nem ilyen.

– “Olyan ételeket tálalunk, hogy a vendég úgy érezze, mintha hazaérkezett volna, mintha az anyukája készítené el neki a menüt. Korábbi munkaállomásomon, Dubajban az éttermek jellemzően az üzleti szférában dolgozókat szolgálják ki, nem igazán családiasak. Mi viszont egyértelműen utóbbit preferáljuk.”

És ha már családiasság, ez a libanoni étkezési szokások egyik legfontosabb sajátossága. Teljesen más felfogásban ülnek asztalhoz hozzánk képest.

Mindent mindennel

Nálunk ugye ledönthetetlen szoborként stabilan áll a lábán a leves-főétel-desszert alkotta mágikus hármas, míg Libanonban az a koncepció, hogy minél többet egyél, és minél többfélét kóstolj. Mi éppen ezért kóstolótálat kaptunk, egészen pontosan Yahja Khadaro a kedvünkért összeállított egy best of-ot, amiben a konyhafilozófiája legjobbjainak szorított helyet. Mindezt azért fontos kiemelni, mert az étlapon nem feltétlenül ugyanebben a formában kérhetőek a fogások; van vega és húsos kóstolótál-opció, normál esetben pedig külön tálalással landolnak a vendég előtt. Mi négy mezzét kaptunk (a fotókon a rendes adagok szerepelnek).

A kis töltött batyuk (spenótos fatayer, húsos sambousek) mellett ropogós tésztában sült Hajdú lágysajt, hidegen tálalt muszaka (padlizsán, paradicsom, hagyma, fokhagyma), paprikakrém, padlizsánkrém (ami végre darabos, füstös), töltött szőlőlevél, tabbouleh (friss petrezselyemsaláta, bulgur, paradicsom, hagyma, citromlé) bejrúti- és klasszikus hummusz kínálta magát az egymás után érkező tányérokon. A félhold alakú tésztácskában (ami amúgy az étlap egyik legjobbja) bárány és fenyőmag a töltelékét találjuk, gránátalma melasszal ízesítve, a tavaszi tekercsre emlékeztető, tésztában sült sajtban pedig többféle sajt bújik meg remek harmóniában.

Nehéznek tűnt a választás, de hát, mint fentebb kiderült, a libanoniak életvezetési tanácsát követve nem kell választani a falatok közül, inkább mindenből meríteni valamennyit, hogy kiélvezzük a mezzéket. A klasszikus éttermi mondás (“A szemünkkel lakunk jól”) nyomban megállja a helyét, mert már a látványtól könnyedén el lehet telítődni – nem beszélve az elfogyasztásuk utáni állapotról, szóval, aki ezek után majd elmerülne a fajsúlyosabb grillhúsok világában, az alaposan gondolja át, miből mennyit falatozik.

Mutasd a hummuszod, megmondom, ki vagy

Azt mondják, egy közel-keleti séf szintpróbája a hummuszkészítésben rejlik. Ha ez alapján kellene megítélnünk az ARZ arcát, akkor a topkategóriába jelölnénk, mert remekül eltalált arányokkal, nagyon krémes és finom hummusszal állt elő. A kencék közül kiemelnénk a bejrúti hummuszt, ami római köménnyel, petrezselyemmel, és fokhagymával együtt ad extrát, a paprikakrém és a hideg muszaka pedig üdítő, nincs túlfűszerezve. A hozzájuk társított lepénykenyér egyébként valamivel vékonyabb a jól ismert naan kenyérhez képest.

A libanoni konyha főfogásai jellemzően grillételek (csirke, bárány, marha), disznóhúst vallási okokból érthetően hiába keresünk az étlapon. Közülük most a bárány érdemel külön szekciót, mert kevés helyen csinálják meg jól, de itt elég tartalmas, különleges állagú és fűszerezésű változatot kapunk (akár batyuban is). A faszénen grillezett, kellőképpen füstös, omlós és bőkezűen fűszerezett húsok rajongói odalesznek ezért, ráadásul mellé ropogós sült krumpli érkezik.

Nem egyszerű ezek után helyet szorítani a desszertnek, de nemet mondani rá még nehezebb. A riz be haleeb egy izgalmas, nyárias, hűs és könnyű rizspuding pisztáciával, narancsvirág víz és rózsavíz elegyével, míg a sajtos kunafa egy egyben megsütött sajtos édesség, pisztáciával, mézzel, plusz nyakon öntve egy adag cukorsziruppal. Egyrészt méretes és kissé tömény desszert, másrészt édes, úgyhogy mindenre gondoltunk közben, csak arra nem, hogy sajtos édességet majszolunk épp.

Az ARZ Libanese Budapest tehát egy olyan hely, amelyre rá kell szánni az időt; összerántani a családot, a barátokat, nagyokat beszélgetni, együtt lenni, megkóstolni mindent, amit csak lehet és aztán egy kiváló libanoni borral megvárni, amíg a lepihenő nap narancsra festi a budai Vár mögötti eget. Röviden: egy nagy igent mondani az életnek.

(Fotók: Balkányi László)

FOLYTASD EZZEL
Ilyen isteni saláta a feta, a prosciutto és a barack találkozásából
Ezek az év legjobb vidéki éttermei
Rendeld meg a Roadster magazin 5. számát!
Mi jobb, mint egy 170 oldalas Roadster magazin? Hát egy 220 oldalas Roadster magazin! Igen, a 2021-es nyári számunkra jelentősen megnöveltük a terjedelmünket, hogy még több kalandot, utazást és inspirációt élhessünk át közösen. A méret azonban nem minden, arra is figyeltünk, hogy ismét a lehető legjobbat kínáljuk olvasóinknak. A tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Megnézem, mert érdekel!
Close
HELLO, EZ ITT A
ROADSTER
Kövess minket a Facebookon!
Történetek, amiket nem fogsz elfelejteni!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom