Konkrétan az ember ezek szerint képes erre. Ha ez igaz, akkor teljesen megváltoztathat mindent, amit az (ős)emberekről tudunk.
Egy új elmélet szerint a neandervölgyi emberek és elődeik átaludhatták a kemény teleket. A tudósok feltételezésüket arra alapozták, hogy a téli álomnak megmaradtak a nyomai a megkövesedett csontmaradványokon, számolt be róla a The Guardian vasárnap.
A kutatók a spanyolországi Sima de los Huesos (Csontok szakadéka) régészeti helyszínen feltárt 400 ezer éves tömegsírban talált fosszilis csontmaradványokat vizsgálták meg. Elemzésük nyomán arra a megállapításra jutottak, hogy az ősemberek úgy védekeztek a rendkívüli hideg téllel szemben, hogy átaludták. A kutatók szerint a korai emberek megkövesedett csontjainak elváltozásai és egyéb károsodásai megegyeznek azokkal, amelyek a téli álmot alvó állatok csontjain voltak megfigyelhetők. Ez pedig arra utal, hogy az ősemberek úgy küzdöttek meg a hideg telekkel, hogy lelassították az anyagcseréjüket, és hónapokig aludtak.
Az észak-spanyolországi Atapuercában lévő Sima de los Huesos barlangban folytatott ásatásokon az elmúlt három évtizedben több tucatnyi ember megkövesedett csontmaradványait találták meg a régészek. A barlang csak egy tizenhárom méter mély, függőlegesen lefelé vezető aknán keresztül közelíthető meg – a tudósok szerint a barlang valójában egy tömegsír. A megkövesedett csontok több mint 400 ezer évesek, és vagy a korai neandervölgyiek, vagy elődeik maradványai lehettek.
A föld egyik legfontosabb paleontológiai kincsesbányájának tekintett régészeti helyszín eddig is kulcsfontosságú betekintést nyújtott az emberi evolúció európai történetébe. A L'Anthropologie című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői kutatásuk alapján most váratlan elmélettel gazdagították ezt a történetet. Mint az első ásatásokat vezető Juan-Luis Arsuaga és Antonisz Barciokasz, a görögországi Démokritosz Egyetem tudósa tanulmányukban erről beszámoltak: vizsgálatuk szerint a csontokon megfigyelhető, hogy növekedésük szezonálisan minden évben néhány hónapra megszakadt.
Állításuk szerint ezek a korai emberek "olyan anyagcsere-állapotba kerültek, amely segített nekik túlélni a rideg körülményeket, korlátozott mennyiségű táplálékkal és elegendő testzsírkészlettel". Azaz
téli álmot aludtak, és ennek nyoma meg is maradt a csontjaik fejlődésében bekövetkezett változások miatt.
A tudósok elismerték, hogy elméletük "tudományos-fantasztikumnak tűnhet", de mint rámutattak, sok emlős, köztük olyan főemlősök, mint a fülesmakik vagy a lemúrok is, téli álmot alszanak. "Ez azt sugallja, hogy egy ilyen csökkent anyagcsere genetikai alapja és fiziológiája sok emlősfajban fennmaradhatott, ideértve az embereket is", érvelt Arsuaga és Barciokasz.
A Sima-barlangban talált csontokon megfigyelt elváltozások a téli álmot alvó állatok, köztük a barlangi medvék csontjain megfigyelt elváltozásokhoz hasonlítanak. A tanulmány szerzői szerint a téli álom lehetett az egyetlen megoldás számukra, hogy túléljenek a zord körülmények között hónapokig egy barlangban. A tudósok szerint elméletüket az is alátámasztja, hogy a Sima-barlangban egy barlangi medve maradványait is megtalálták, s ez hihetőbbé teszi, hogy az ősemberek ugyanazt tették a hideg körülmények és az élelem hiányának túlélésére, mint a medvék.
A szerzők az elméletükkel kapcsolatos ellenérveket is megvizsgálták. Köztük azt, hogy az inuitok és a számik szintén kemény, hideg körülmények között élnek, de mégsem alszanak téli álmot. Arsuaga és Barciokasz szerint azért, mert a zsíros halak és a rénszarvasok zsírja télen is elegendő táplálékkal látja el az inuitokat és számikat. Ibéria akkori szárazsága azonban nem tudott elegendő, zsírban gazdag élelmet nyújtani a Sima-barlangban élőknek a hideg teleken, ezért nem maradt más választásuk, minthogy a barlangban aludják át ezt az időszakot.
A The Guardian által idézett szakértők szerint azonban lehet más magyarázat is a fosszilizálódott csontmaradványokon talált elváltozásokra, és a tanulmány szerzőinek elmélete bizonyára vitát vált ki. Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum tudósa rámutatott, hogy a nagytestű emlősök, mint a medvék, valójában nem alszanak téli álmot, mert nem képesek eléggé csökkenteni a belső hőmérsékletüket. Ehelyett kevésbé mély álomba merülnek, amelyet torpornak neveznek.
Ahogy most állnak a dolgok, mi azért egy téli álomban vagy egy torporban is masszívan benne lennénk.
(Forrás: The Guardian, MTI)
ősember | maradványok | sima-barlang | spanyol | barlang | kutatás
A szemüveg, amiben önmagad lehetsz
Sportfotózás mobillal? Ezzel a Leica-kamerás Xiaomi-telefonnal bámulatos képeket lehet lőni
Térfigyelő kamera rögzítette, hogyan omlik össze Prága legnagyobb köztéri szobra
Ennyiért már lakást veszel: elszálltak a foci-vb-döntő jegyárai
Kiderült, hogyan szállítják a döntő helyszínére a vb-trófeát
Hatalmas botrány: Shakira miatt írja újra a foci legalapvetőbb szabályait a FIFA
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!