Ő a világ leggyorsabb állatorvosa, aki miatt egyre több gyerek noszogatja a tesitanárát

Egész Magyarország megismerte Baji Balázs nevét, miután a nyári londoni világbajnokságon átírta a magyar sporttörténelmet azzal, hogy a hazai atlétika históriájában először világbajnoki érmet szerzett egy futószámban. A 110 méteres gátfutás bronzérmese hitetlenkedéssel vegyített örömöt érzett a célban, azóta megbolydult az élete. Az élsport mellett állatok gyógyításával foglalkozó, itthon 2011 óta veretlen új magyar kedvenc imád versenyezni, és szeretne még hasonló élményeket átélni, immáron nyomás nélkül. Portré.

Az utóbbi időben nem csupán egy-egy jól ismert nemzetközi brand fedezte fel magának a hatalmas sikere ellenére továbbra is két lábbal a földön járó Baji Balázst, aki nemcsak szenzációszámba menő vb-bronzával, hanem az általa képviselt értékrenddel együtt egy csapásra lett példakép. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy egyre több gyermek jelentkezik a testnevelő tanáránál, hogy mostantól ő is megpróbálkozna a gátak átugrálásával, hogy egy nap majd hasonló diadal részese lehessen. A gyerekek mellett a döntéshozó felnőttek is megtalálták maguknak a gátfutót, hiszen

a közelmúltban átvehette a Papp László Budapest-sportdíjat és az év atlétájának járó elismerést is, tehát elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag elvitte 2017-et.

Békéscsabán nőtt fel a huszonnyolc esztendős sportoló, ahol a labdarúgástól az úszásig mindenféle sportágba belekóstolt, majd az atlétikai pályát jelölte meg véglegesnek. A sportok királynőjének több alattvalóját kipróbálta, de hamar rájött, hogy az atlétikában alapvetően arra fordítja az energiáit az ember, ami a leginkább tetszik neki, és amiben úgy érzi, a legsikeresebb lehet. Ha pedig a kettő egy és ugyanaz, nem érdemes tovább keresgélnie. – "A gátfutás nekem könnyen ment, mert viszonylag gyorsan tanulok, plusz jó a mozgáskoordinációm, úgyhogy onnantól kezdve nem volt kérdés, mivel foglalkozom tovább. Bár junior koromig párhuzamosan nyolcpróbáztam is."

Egy sportolónak készülő lurkó gyermekkorát sok esetben fájdalmas lemondások kísérhetik. Bizonyára mindannyiunk előtt van a filmbéli kép, ahogy az ifjú sportpalánta vágyakozva nézi, amint a barátai mondjuk a vidámparkba készülnek dodzsemezni, miközben őt edzője a gyakorlópályára parancsolja. – "Az edzéseken barátok között készülhettem, és ugyan sok energiát belefeccöltem, nem igényelt különösebb áldozatot. Nehéz volt összeegyeztetni a tanulást és az edzéseket, ennek ellenére úgy vélem, semmi sem maradt ki a gyerekkoromból."

A gátfutásban rejlő tehetsége igen gyorsan kiderült, miután sorra nyerte a korosztályos versenyeket és átjavította a hazai csúcsokat.

Első figyelemfelkeltő győzelmét tizennyolc évesen a 2007-es országos bajnokságon szállította, melyen még juniorkorúként nézhette a hátát a felnőtt mezőny. – "Viszonylag üres évnek mondhattuk azt az esztendőt, mert a favorit Kiss Dániel sérülés miatt nem állt rajthoz, a többi élversenyző pedig rossz formát hozott, vagy egyáltalán be sem nevezett az ob-re. Nagyobb eséllyel indultam a bajnoki címért, ugyanakkor egyáltalán nem volt magától értetődő a győzelmem, hiszen tizennyolc évesen még a magasnak tűnő gátakkal is meg kellett küzdenem."

Egy ösztöndíjnak köszönhetően egy évet eltölthetett az Egyesült Államokban, ami több szempontból praktikusnak bizonyult. Magasabb szintre lépett az angoltudása, át tudott ültetni valamit a híres tengerentúli mentalitásból, nem beszélve az ottani edzéselméletről, gyakorlati módszerekről, melyekből aztán jó néhányat beépített a felkészülésébe.

Aki látta valaha versenyezni, megfigyelhette, hogy a rajt előtti rituálék során nemhogy nem tűnik idegesnek, hanem olykor teljesen lazára véve a figurát mintha egy bemutatóversenyhez készülődne.

– "Azért megvan bennem a drukk, dolgozik rendesen az adrenalin is, de nem hagyom, hogy befeszüljek, vagy görcsössé váljak. Az izgalmakat pozitív töltetű energiaforrásként igyekszem felhasználni."

A békéscsabai fiatalember nyolc-kilenc esztendővel ezelőtt költözött a fővárosba. Kezdetben idegennek érezte magát és furcsa volt megszoknia a nagyvárosi életet, főleg a távolságokat. A sport és az egyetem révén gyorsan barátságokat kötött, így könnyebben be tudta fogadni Budapestet. Azóta azzal együtt nagyon megszerette, hogy a vidéki élethez képest sokkal nehezebb itt boldogulni, legyen szó közlekedésről vagy lakáskeresésről.

A 2010-es évek váltakozó sikerei után a 2015-ös hozta el pályafutása addigi mélypontját, már amennyiben egy világbajnoki 19. helyet annak tekintünk. – "Ez volt az egyetlen olyan esztendő, amikor nem fejlődtem. Valahogy minden balul sült el: szembe szeles versenyen kellett indulnom, ledöntött egy vírusos megbetegedés, aztán leterhelt az egyetemi vizsgaidőszak is. Mindezek együtt mély nyomot hagytak az eredményeimen. 2016 ellenben kiválóra sikeredett: nagyszerű olimpiai felkészülésen voltam túl, és kirobbanó formában éreztem magam.

– "Mondhatjuk, hogy 2017-re álltam össze minden szempontból, fizikailag, mentálisan és technikailag; ennek a három dolognak a harmóniája pedig együttesen kihozta belőlem a legjobbat."

A formaidőzítés pedig tökéletesnek bizonyult. 2017. augusztus 7-én Omar McLeod és Szergej Subenkov mögött harmadikként futott be a célba a 110 gát döntőjében Londonban, amivel ő lett az első magyar, aki futószámban szerzett érmet atlétikai világbajnokságon. A csodálatos eredmény értékét még inkább növeli az a tény, hogy négy évet kell visszalapoznunk az almanachokban, hogy magyar világbajnoki érmest találjunk, akkor Moszkvában a kalapácsvető Pars Krisztián nyakába akasztottak ezüstöt. – "Hogy mit éreztem, amikor megláttam a nevem a kivetítőn? Leírhatatlan boldogságot, hitetlenkedéssel vegyített örömöt, és egy réges-régi vágy beteljesülését. Hosszú, fárasztó és kemény munka eredménye a bronzérem, ami korábban elérhetetlennek tűnt."

Egy ilyen példátlan dicsőség megszerzését követően joggal merülhet fel a kérdés, van-e innen feljebb, illetve ezek után milyen motivációval kel fel reggelente az ágyból? – "Innentől kezdve bármit el tudok képzelni, de nem feltétlenül a bronz még fényesebbre csiszolása a célom.

Mostantól nyomás nélkül tudok versenyezni, és élvezhetem az élsportot, mert imádom csinálni.

Szeretem a felkészülés folyamatát, ahogy kibontakozik a formám, és természetesen magát a versenyzést is. A célom folytatni ezt az utat, és hasonló élményeket szeretnék átélni."

A világbajnoki bronzérem megítélés szempontjából tekintélyeset lökött a Honvéd atlétájának életén, azóta rengetegen felismerik, és sokkal nagyobb figyelem irányul rá mind a média, mind a sportdiplomácia terén. Míg előtte csupán egy szűkebb kör, a sportszakma és az ismerősei körében örvendett megbecsülésnek, addig a sporttörténelmi eredmény az egész országgal megismertette a nevét. Óriási dolognak tartja és hatalmas büszkeséggel tölti el az egész, de nem szeretné, ha alapjaiban változna meg az élete. Továbbra is mindennap bejár dolgozni az állatorvosi egyetemre, és hangyaszorgalommal ugrálja át a gátakat a délutáni edzéseken.

Azon sportolók halmazának a tagja, akik már karrierjük közepén gondolnak a jövőre, és tudatosan kezdik el építeni a visszavonulásuk utáni civil életüket. Mindig is érdekelték a természettudományok és imádta az állatokat, de mégsem állítja, hogy gyerekkora óta állatorvosnak készül. Valamikor a gimnáziumi évek alatt eszmélt rá a szakma bájaira, majd a tizenegy féléves képzést végül nyolc és fél év alatt elvégezve vehette át a diplomáját.

– "Inkább sportolónak mondom magam, mint állatorvosnak, de ahhoz, hogy egyszer tényleg állatorvos lehessek, gyakorlati tudást kell szereznem.

Reggeltől kora délutánig részmunkaidőben dolgozom az egyetemen, aztán edzés következik. Szerencsére az egyetem rugalmasan áll hozzám, így kompromisszumok árán össze tudom hangolni a kettőt. Próbálom szélesíteni a tudásomat, hogy pályafutásom végeztével gyakorló állatorvosként folytassam a karrierem."

Amint az látszik, a legmagasabb szintű élsport és a munka mellett elenyésző ideje jut kikapcsolódásra. Amikor egy fárasztó nap után hazatér, az otthon melegében több sebességi fokozatot visszakapcsolva már kevésbé számít aktívnak; általában pihenéssel, olvasással tölti az estéjét. Ha mégis sikerül kiszabadulnia a nagyvárosi zsongásból, akkor valamelyik Duna-menti horgászhelyet keresi fel, hogy a természet biztosította csendben feltöltődjön. Sztereotipnak tűnhet a van-e háziállata az állatorvosnak? kérdés, de egy kis kedvenccel való foglalatoskodásnál kevés dolog nyújt jobb lehetőséget az agyunk átmeneti kikapcsolására. Úgy érzi, jelenlegi időbeosztásába nem férne bele egy kutya, és hát ki mutasson példát a felelősségteljes állattartásról, ha nem egy állatorvos?

A kompromisszumokkal együtt a napi gondokkal is meg kell mostanában küzdenie, mert nincs olyan hely ma Magyarországon, ahol tökéletes körülmények között tudna készülni, sőt. – "A legnagyobb problémát a BOK csarnok okozza, mert ősztől tavaszig a miénk, de csúszik a felújítása, és különböző rendezvények miatt nem mindig tudtunk ott edzeni. Kellemetlen, hogy hazánkban nem található olyan létesítmény, ahol egy szabványméretű fedett pályát körbe lehet futni. Akadnak kisebb futófolyosók, de azok nem tágasak és nem is túl biztonságosak, ahhoz pedig már hideg van, hogy odakint, bebugyolálva tréningezzünk. Nehéz időszak ez, a nemzetközi szinthez mindenképp hátrányt jelent, és ezek a problémák nem méltóak a magyar atlétikához, nem szabadna így hagyni. Hamarosan elkészül a Honvéd futófolyosója, ott tudunk majd edzeni."

Számos olyan magyar sportolóról tudunk, aki még aktív időszakában sportdiplomáciai szerepet vállal. Baji Balázs ezen szűk körű klub tagjának számít, igaz, visszautasította az Európai Olimpiai Bizottság (EOC) sportolói bizottságának elnöki posztját. – "Egy monacói sportolói fórumon prezentáltam a szavazásra jogosult delegáció előtt. Arról kellett beszélnem, ki vagyok, milyen az értékrendem, hogyan látom a sportot. A felkészülésben sokat segített a MOB, illetve Dr. Nagy Zsigmonddal közösen készített prezentációnk is erősre sikeredett, így én kaptam a legtöbb szavazatot. Ezt követően jött a logikusnak tűnő felkérés az elnöki pozícióra, mivel én lettem a legtámogatottabb jelölt. Hogy miért voksoltak rám ennyien? Mert amit képviselek, az élsportolói pályafutásomtól az állatorvosi hivatásomig, önerőből értem el, és ez hitelessé tett az emberek szemében."

A tisztséget ellenben nem vállalta.

– "Felelőtlenség lett volna igent mondani rá, mert ugye a versenysport rengeteg energiámat elégeti, az állatorvoslás szintén sok időt igényel, és nem ártana némi magánéletet is élnem.

Egy egész bizottságot kellett volna képviselnem, ami rengeteg utazással jár, és ez most nem fér bele az életembe."

A szintén rangos elismerést jelentő, kevesebb munkát igénylő alelnökségre viszont rábólintott.

Baji Balázs egyike a 2017-es év sportolója választás esélyeseinek, és bár a jelöltek közül nem övé a legfényesebb érem, de sporttörténelmi sikere az egyik leghangsúlyosabb. – "Az idei évben hála istennek nem szűkölködtünk kiváló eredményekben, ezért biztosan nehéz dolga lesz az újságíróknak. Óriási dolognak tartanám a győzelmet, ugyanakkor a jelölésre is igen büszke vagyok."

Harmincegy éves lesz a 2020-as tokiói olimpiai játékok idején. Talán még kicsit korai elkezdeni (érem)esélyeket latolgatni, annál is inkább, mert nagyon sok mindentől függnek majd a konkrét elvárások, az akkori edzettségi állapottól kezdve a majdani mezőny ismeretéig, ám amennyiben képes lesz ezt a szintet tartva 13.15 és 13.20 közötti időt futni, minimum egy döntőbe jutás reális cél lehet. Legnagyobb álma természetesen egy olimpiai dobogós helyezés, de ha esetleg nem jönne össze a földöntúli bravúr, akkor sem hiányolna semmit a karrierjéből.

(Fotók: Hartyányi Norbert. A helyszínt köszönjük a Klassz Étteremnek.)

Ez is érdekelhet:

interjú | portré | atlétika | baji balázs | futás