Szülő–gyermek kapcsolatra alapuló közös programokkal – például golf- és vitorlásversenyekkel – igyekszik előmozdítani a generációváltás kérdését a Raiffeisen Bank. Az intézmény az egyre szélesebb körű banki és befektetési megoldások mellett olyan eseményeket is szervez, amelyeken a fiatalabbak és az idősebbek egyaránt jól érzik magukat, érdeklődésük összeér. A jelenünkben „turbósodó” generációváltás tematikájáról kérdeztük Bálint Attilát, a Raiffeisen Bank privátbanki üzletágának a vezetőjét.
– Mióta rendezitek meg a generációváltás témája köré felhúzott Raiffeisen Private Banking Golf Kupát?
– A 2000-es évek elejére nyúlik vissza a kapcsolatunk a golffal, de egy idő után azt láttuk, hogy elfáradt a dolog. Ugyanazok jöttek a versenyekre, nem találkoztunk új arcokkal, és nem éreztük a társadalmi támogatottságot sem. Kivonultunk. Később több ügyfél is megemlítette, hogy örömmel emlékszik vissza ezekre az eseményekre, sőt többen éppen a mi rendezvényünk segítségével váltak a golfozás szerelmeseivé. Kerestük, és meg is találtuk a minden szempontból ideális helyszínt, ráadásul a stáb még szakmai támogatást is biztosított az újjáéledő álmainkhoz.
A Raiffeisen számára kiemelten fontos a természetközeliség és a környezetvédelem. Az első pillanattól fogva megragadott ezért bennünket, hogy egy korábban hányattatott sorsú helyszínből varázsoltak rekultivált, valóságos golfoázist a pálya tulajdonosai. 2022-ben tértünk tehát vissza ismét a sporthoz, de a kiírás nem korlátozódott le a szülőkre és a gyermekeikre. Mellette indítottunk egy „rendes” viadalt is, hogy minél több indulóhoz eljuttathassuk az üzenetünket: visszatértünk!
– Ezek a közös tevékenységek, közös élmények mennyire segítik a generációváltást?
– Szerintem nagyon. Máig a legnagyobb élményeim egyike, amikor a fiammal elindultunk egy négykezes vitorlásversenyen. Rengeteget lehet hallani mostanában az együtt töltött minőségi idő fontosságáról, nos, ez abszolút ilyen volt. Ha a gyereked szívesen vesz részt veled egy ilyen izgalmas programon, és mindeközben azt tartalmasnak is tekinti, akkor igazi szövetségek fognak az esemény közben észrevétlenül köttetni.
A bankválasztásban is az az elsődleges, hogy a szülőknek melyik pénzintézetben van számlájuk. Ebből is látszik, mekkora a bizalom a gyerekek felől a felnőttek irányába. Amit apa és anya hitelesen csinál, azt a gyerekek többnyire elfogadják egy kész értékszettnek. Ebbe beletartozhat a továbbtanulás fontosságától a preferált étkezési szokásokon és sportszereteten át egészen választott fodrászig, fogorvosig minden. A gyerkőcök a bejáratottnak tekintett útvonalakat követik. Érthető, hiszen miért is égetne időt egy másik, bizonytalanabb kimenetért az újkori Z vagy alfa generáció, akik amúgy is szüntelen időhiányban szenvednek?
Az ideális pillanat a következő generáció beemelésére a vagyonfelhalmozó szuperaktív időszaka. Ekkor érdemes szoros kapcsolatot kialakítani – esetünkben a bankkal. Ha ne adj’ isten, már hanyatló életszakaszba érünk, vagy belép a mindennapokba valamilyen megoldandó probléma, akkor már nem fogunk tudni kellően erős generációs hidat kiépíteni.
– Mennyi ideje van a banknak megtartani lojális ügyfélként a generációkat? És mit kell csinálnia egy bankárnak ahhoz, hogy kiépítse azt a körülményrendszert, ami után az ügyfél úgy érzi, egyénileg is meggyőzték, és nem „csak” követte egy családtagját? Láttam több példát rá, hogy egy felnőtt gyermek már nem az édesapja által választott bankra épített a saját vállalkozása elindításához, mert nem tudták „megfogni”.
– Igen, a gyermekek jó része kifejezetten kilép az árnyékból, és új karakterré válik. Sok „proteszt” gyermeknek kifejezetten fontos, hogy egyéniségként jelenjen meg, és ne csupán az édesapja gyermekének számítson. Ők jellemzően semmit sem úgy csinálnak, mint a szüleik. Ha például valaki az életét foglalkoztatotti státuszban töltötte, és a gyermekek látták ennek az árnyoldalait, akkor könnyen lehet, hogy a következő generáció már vállalkozni fog. De fordítva is igaz: ha valaki otthon a vállalkozói lét mindennapos 7/24-es küzdelmét tapasztalta meg, akkor lehet, hogy éppen a kiszámíthatóbb és békésebbnek tűnő élet reményében foglalkoztatotti státuszt fogja keresni.
A most zajló generációváltás azonban nem ezeket a társadalmi jelenségeket ragadja meg. A pénzügyi értelemben használt generációváltás esetén a szülők kifejezetten sikeres életutat jártak be, és rendelkeznek is egy komolyabbnak tekinthető vagyonnal. Ez a vagyon vagy annak egy része „szakadhat rá” olyan gyerekekre, akiknek felelősen kell kezdeniük majd vele valamit. A nagy kérdés mindig az, hogy a vagyon felélése vagy az értékén tartása lesz-e az alapmotiváció. A Raiffeisen nyilván ez utóbbiban tud jó partnerük lenni a következő generációknak.
„Fontos, hogy befektetői szempontból generációváltáson azt a pillanatot értjük, amikor a szülő beengedi a gyereket a döntéshozatalba, és biztosít számára egy szemmel jól látható összeget azért, hogy kipróbálhassák egymást.”
– A Raiffeisennél ez úgy megy, hogy amikor elindul az új generáció bevonása, amolyan programszerűen együtt kezelitek az idősebb generáció tagjait a fiatalabbakkal, közös eseményeket szerveztek, átadjátok a tudást, és megpróbáljátok kialakítani a kémiát?
– Igen, most szinte mindent a generációváltás határoz meg. A privátbanki szolgáltatási limitet levittük 50 millió forintra, és kialakítottunk egy kiemelt kategóriát is 150 millióval. Azért vittük lejjebb, mert úgy látjuk, a nagyobb vagyonok ma már többfelé oszlanak el. Teljesen más a helyzet, mint régebben volt – több a válás például, gyakoribbak a mozaikcsaládok, és a vállalkozások száma is megszaporodott, ami öröklési szempontból tovább bonyolíthatja a szálakat. Különböző struktúrákat építünk arra, hogyan lehet optimális megoldásokat kínálni az ügyfeleknek. A vagyon többfelé ágazása miatt inkább több, de kisebb vagyonú ügyféllel kalkulálunk. Fontos, hogy befektetői szempontból generációváltáson nem családi haláleseteket értünk, hanem azt a pillanatot, amikor a szülő beengedi a gyereket a döntéshozatalba, és biztosít számára egy szemmel jól látható összeget azért, hogy kipróbálhassák egymást. Ez egy fontos tesztperiódus mind a vagyonátadó, mind pedig a vagyonátvevő számára. Ha minden rendben, akkor a bizalom megerősödik. A hibák is korrigálhatók, utána pedig szépen továbbfejlődhetnek ezek a családon belüli pénzügyi kapcsolatok.
– Milyen új képességet vagy hozzáállást igényel a bank részéről ez az új helyzet?
– A magunk részéről nagyon sokat teszünk a digitalizációért, mert a digitális affinitás egy jól kitapintható mindennapos működési különbség a szüleink és a mi korosztályunk között. A minket követő generáció pedig egyenesen nem is érti, hogy miért van befektetési tanácsadóra egyáltalán szükség. Ott van a telefonon egy app, és ha akarok – különösen, ha előfizetek a pro verzióra –, akkor könnyen veszek magamnak részvényt vagy bármit. Erre rezonálva mi is kihoztunk egy trendi, vadonatúj értékpapír-kereskedési platformot. Egy gombnyomással lehet átlépni bele a mobilappunkból, és könnyen, gyorsan lehet vele elérni a legforgalmasabb tőzsdéket. Egy szenzációs vizualizációval ráadásul nemcsak a számlapénzek egyenlegét lehet ma már látni benne, hanem a befektetések megoszlását, sőt eredményességét is.
Ehhez hasonló dolgok nem voltak húsz évvel ezelőtt, most viszont hatalmas szükség van ilyen jópofa és könnyen kezelhető, gyors megoldásokra. Azt látom, hogy a következő generáció tagjainak szinte mindenre lenne idejük. Pörgetik ezerrel a tartalmakat, észrevétlenül napok, hetek telhetnek el, mégsem ért senki az internet végére. A saját pénzügyeik intézésére ugyanakkor sajnos nem sok idő marad. Ezt az ellentmondásos helyzetet úgy igyekszünk áthidalni, hogy gyorssá és szórakoztatóvá tesszük a folyamatokat. A felvetődő igény és a tranzakció lebonyolítása között másodpercek telhetnek csak el. És persze ilyenkor sem árt, ha van a háttérben egy tapasztalt befektetési tanácsadó, aki néha óvatosságra int.
– Milyen más különbség figyelhető meg a vagyonfelhalmozó és annak potenciális átvevői között?
Tapasztalatunk szerint a vagyon eredeti felhalmozója az összes megkeresett fillérnek tudja a történetét. Emlékszik a jó és a rossz döntéseire ugyanúgy, mint hogy mikor, mit, miképpen valósított meg, vagy hogy éppen később hogyan tudta visszafizetni az elszabadult hitelét. Alapvető érzelmi kötődéssel viszonyul a vagyonához, és általában is komoly súlya van mindennek, amit elért. Egy gyereknek, aki esetleg hirtelen pár száz millióval lesz gazdagabb, ilyen kapcsolata nincs. A vagyonátvevők mindezért viszonylag szabad kézzel, a felelősség komolyabb terhe nélkül köteleződnek el a vagyon felélése vagy éppen megduplázása mellett.
– Hogy néz ki most egy jó befektetési struktúra? Mit szoktatok ajánlani?
– Magyarországon élünk, ide köthetők a bevételeink és a költségeink jó része, mindenképpen kell valamennyi forintot tartanunk. Az egyik alapszabály tehát, hogy a megtakarításaink döntő hányada maradjon forintban. Aztán gondoljunk az euróra is, hiszen mégiscsak az eurózónába tartunk. A maradéknak pedig jó helyet biztosíthat a dollár, vagy amiben nagyon hiszünk. A válság után a pénz- és tőkepiacokon remek időszak bontakozott ki: egy részvénytúlsúlyos befektetési jegy vagy egy vegyes alap is nagyon jól teljesített, mint ahogyan szintén jó volt tavaly az államkötvény is, ami tulajdonképpen lekövette az inflációt. Vannak komplexebb, strukturáltabb termékek, amelyek jellemzően euróban és dollárban érhetők el. Ezért ha elköteleződtünk valamilyen devizafelosztás mellett, akkor mellé kell tennünk a kockázati szinteket is, mert nagyon nem mindegy, hogy melyik devizát milyen elvárt hozammal és miféle kockázatok mentén indítjuk csatába. Fontos, hogy legyen biztonságra törekvő elem ugyanúgy, mint amibe beleszeretünk, és ilyenformán megsejtjük benne a kilövés lehetőségét. Én így közelítenék hozzá.
(Szöveg: Csáki Csaba, Donkó Péter Fotó: Veszely Bence)
privatbank | interjú | raiffeisen | golf | bálint attila
Így lehet egy robbantás kreatív
Óriási elismerést kapott egy magyarországi fejlesztés
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!