Close
Épp feljövőben volt, de bezárt a Banksy-kiállítás is

Épp feljövőben volt, de bezárt a Banksy-kiállítás is

Ott voltunk a kezdetekkor, majd múlt héten megnéztük újra az anyagot. Az utazótárlat a hakni műfaj korlátait átlépve, sokkal profibbá nőtte ki magát a megnyitó óta, mint azt gondoltuk. Stark Attila képzőművésszel elemzünk, és megvillantjuk az utóbbi évek ikonikus Banksy-pillanatait.

A kiállítás hatszáz négyzetméternyi területén mostanra nyolcvannál is több munka látható. Három fő egységből áll a kiállítás anyaga. Az egyik az utazótárlat alapdarabjai, ezek a 2005–2008 közötti időszakra tehető alkotások, javarészt printek, amelyeket az aukciós piacon vásároltak a gyűjtemény tulajdonosai. A másik a Godot-gyűjtemény saját tulajdonú műtárgyai, friss objektek Banksy hoteljéből és néhány szitanyomat, ezekkel bővült az alapkollekció. A harmadik csoport a körítés: épített installációk, montázsok, eredetit utánzó falakra fújt murálok, videóinstalláció és filmvetítés. Körülbelül két-három órát lazán eltölthetünk nézelődéssel a standardnak mondható belépődíjért cserébe.

Még 2012-ben a Műcsarnok meghirdetett egy Banksy-kiállítást, ami csúnya kudarcba fulladt, mert semmilyen Banksy-munka a közelben sem járt. A nagyobb botrány elkerülése érdekében, még az esemény előtt nem sokkal kommunikációs allűrre hivatkozva minden érintett mosta kezeit a helyzet kapcsán. A nagy leégést egy mentőövvel tompították, hazai street art művészek munkáiból rendeztek beugró kiállítás az akkori underground világot hozó koncertekkel és kísérőprogramokkal. Stark Attila is szerepelt ezen a műcsarnokos happeningen, és bár ott abszolút nem voltak Banksy-munkák, mégis, szellemiségében közelebb állt Banksyhez az egész, mint ez a mostani tárlat. De ha valaki túl tud lépni azon, hogy ez a kiállítás nem Banksy punkos hevületű burkára rezonál, hanem felöleli és ismerteti üzeneteit, megfogalmazza és ábrázolja harcának irányvonalait, akkor kap egy korrekt, átfogó képet a munkásságáról.

Ilyen lett a bezárás előtt az Art of Banksy

Jó a kiállítótér mérete, tagoltsága és benne a műtárgyak elrendezése. A kísérőszövegek informatívak, teljesebb lesz tőlük az egész történet. Az épület loft jellegéből adódóan nagyok az üvegfelületek, sok a természetes fény, kissé ipari a hangulat, ami hozzátesz a miliőhöz. A mesterséges fénytestek is stílszerűek.

“A környezet nem túl steril, ami sokszor zavaró. Inkább egy közösségi művházra emlékeztet, mint egy sztárművészeket bemutató menő galériára.” Stark Attila

“Az összegyűjtött anyag rendben van, átfogó, és ezt így nem tudod végigpörgetni netes találatokból.” SA

A körítésen már inkább lehet vitatkozni. A felfújt stencilek minden igyekezet ellenére is különböznek az eredetitől, hiába vágták ki az eredeti vonalak mentén. Nem igazán lehet eldönteni egyértelműen, hogy ez most rossz így, úgy tudnám megfogalmazni:

“Kicsit olyan, mint amikor egy filmből színdarab készül.” SA

A műtárgyak egybemosódnak a látványanyagokkal. Ennek az az oka, ami a kiállítás legnagyobb hiányossága, hogy nincsenek a műalkotások eredetét és a keletkezési körülményeit leíró táblák. De ugyanígy, az installációknál is oda lehetett volna írni, hogy ki készítette Banksy-témában, főként, hogy négy magyar graffitiművész – Csere Ákos, Czímer Zoltán, Horváth Gergő, Németh Zoltán – is dolgozott a helyszínen.

Amit sokáig nem tudtam hova tenni, az annak a teremnek a berendezése, ahová érkezéskor belép az ember. Ajándékpult, berendezett sarkok, fal mellett felhalmozott állvány, eszközök, maszkok, szétdobált dobozok, jellegzetes street art tárgyakkal imitált közeg. Mikor valakinek meséltem a kiállításról, mondtam is neki, hogy az a rész nekem kicsit zavarba ejtő. Úgy képzeld el, mint egy gagyi vidámparkot, rejtett és megkapó részletekkel. Aztán rájöttem, hogy ez egy finom, kreatív utalás Banksy anti-Disneylandjére, a Dismalandre, amiről később lesz még szó.

Banksy művészetéről Stark Attila azt mondja, hogy ő egy nagyon izgalmas műfajból, szcénából egy vékony szelet:

Aki elérte az ingerküszöböt a téma iránt érzéketleneknél is, és ehhez egy adag közhelyesség is társul.

Amikor Banksy-utalásokat, újragondolásokat látunk, mindig csak ez a könnyen értelmezhető tematika van kidomborítva, miközben az egyszerűsége, lényegretörősége ellenére a stílus a részletekben is rejlik. Ilyen szempontból necces a galériába vitt street art.

“Az érzékenyen kivágott stencilek, a felfújás, a csorgások, az apró nüanszok csak az eredeti munkákon láthatók.” SA

Banksy tíz legutóbbi ikonikus mozzanata

A kétezres évek elejétől menedzsereként emlegetett barátjával, Steve Lazaridesszel dolgozott. Minden ismert forrás azt állítja, ő indította el Banksy karrierjét. Saját kiállításokat rendeztek: Existstencilism (2002), Turf War  (2003), Barely Legal (2005), és szitanyomatokat, sokszorosított printeket árultak a lakosság számára is fogyasztható árakon. Ezek keringenek máig az aukciós piacokon (meg a másolatok).

Azóta már nincs szoros együttműködése Lazaridesszel, viszont szép lassan a street art művész köré egész apparátus épült. 2010-ben a Time magazin a világ száz legbefolyásosabb embere közé választotta. Ugyanebben az évben készült el a Kijárat az ajándékbolton át című dokumentumfilmje, amellyel még Oscar-díj jelölést is szerzett. Banksy a harmincas éveiben járva, lassan átcsúszott a mainstream térfélre. Népszerűségét azóta is eszközként használja a társadalmi egyenlőtlenségek, a háborúk, a kizsákmányolás, környezetvédelem és egyéb globális problémák ellen. Üzeneteit a gegek és az irónia mesterszintű vizuális használatával viszi át a köztudatba.

Eddigi legnagyobb és legösszetettebb projektje a 2015-ös Dismaland, ami egy korábbi, 2012-es graffitijéből kapta a nevét. Banksy itt nemcsak alkotó, hanem a projekt kurátora is. A park központi témája ugyanaz, mint ami Banksy addigi munkáit is meghatározta. Az egész helyszínt az irónia tégláiból építette fel, ez egy kifordított Disneyland Bristol közelében, egy tengerparti kisvárosban, ahol a tengeren kívül semmi sincs. Műfaját tekintve furcsa keveréke a politikai aktivizmusnak, a modern képzőművészetnek és az utcaszínháznak.

A legutóbbi súlyos menekültválsághoz kapcsolódóan, 2016-ban a londoni francia nagykövetséggel szemben jelent meg egy Banksy-alkotás, ami bírálja a könnygáz használatát a Calais-menekülttáborban. A mű egy fiatal lányt ábrázol könnyekkel a szemében, miközben a CS gázszivárgás felé fordul. Ez az első interaktív graffiti, a kép alatt egy stencil QR-kódot tartalmaz. A kódhoz tartott mobiltelefonnal hozzákapcsolódhatunk egy online videóhoz, amelyben egy súlyos, a táborokban történt rendőrségi támadás látható.

Banksy 2017 óta a betlehemi The Walled Off Hotelt üzemelteti. Minden szoba egyedien díszített, és kilátás nyílik belőlük az Izraelt és Palesztinát elválasztó falra. A saját múzeum, galéria és könyvesbolt mellett egy különleges zongorabár is várja az érdeklődőket. A hotel ajándékboltja a szálloda hátsó részén található, és kizárólag a Banksy által a Walled Off számára készített cikkeket árusít.

Nagy port kavart 2018 őszén az a Sotheby’s aukción lejátszódó esemény, mikor a Lány luftbalonnal című munkája után készült Banksy-festmény a leütést követően azonnal félig ledarálta saját magát. Több mint egymillió fontért került egy európai gyűjtő birtokába. A Sotheby’s szerint Banksy az árverésen valójában nem elpusztított, hanem megalkotott egy új művet, jelenlegi becsült ára 1,4 millió font körül mozog. A festményt Rembrandt, Holbein, Duchamp és Picasso műveinek társaságában mutatták be egy stuttgarti múzeumban.

Még ugyanebben az évben karácsonykor kezdődött egy újabb hajmeresztő ügy. A dél-walesi Port Talbotban Ünnepi üdvözlet címmel megjelent Banksy új munkája egy garázs falán. A graffiti egy kisfiút ábrázol, aki megpróbálja elkapni a hópelyheket a nyelvével. A hópelyhek helyett valójában hamuval játszik, utalva ezzel a városban üzemelő gyárak miatti légszennyezettségre. A négy és fél tonnás falrészt a tulajdonos százezer font feletti összegért adta el egy galériásnak, aki kivágta és elszállíttatta azt.

Felháborodást keltett Párizsban, amikor tavaly év elején a Bataclan koncerthelyszín egyik oldalsó vészkijáratára festett Banksy-alkotást vágták ki és vitték el ismeretlenek. A festményen egy gyászoló fiatal nő szerepel, amit Banksy a 2015 novemberében a koncertteremben történt terrortámadás áldozatainak mementójaként készített.

Aztán 2019 tavaszán Banksy többször is jelentkezett Velencéből. A legfontosabb ott készült munkája egy lerobbant ház falán található, a vízfelszínhez közel, szinte a vízben. A képen egy kislány van mentőmellényben, jelzőfáklyával a kezében, figyelmeztetve a folyamatosan fenyegető vízszintemelkedésre. Az alkotásnak nem mindenki örült, néhányan a város és történelme megcsúfolásának tartják. A graffitit azóta többször láthattuk már híradós tudósításokban a velencei helyzet demonstrálásaként.

Banksy legfrissebb munkája egy Valentin-napi ajándék a bristoliaknak, amit sajnos két napon belül megrongáltak. Ma már természetes, hogy a művészikon körüli történésekről szinte azonnal a beszámol a világsajtó, a vele kapcsolatos hírek pedig mindig címlapsztorik. Banksy így kommentálta az estet:

Örülök, hogy megrongálták a Barton Hill-i művet. Az eredeti vázlat sokkal jobb volt…

Ő maga elhatárolódik a műgyűjtők által összeszedett munkáiból rendezett kiállításoktól, amik 2018 óta sűrűsödtek világszerte. Azt viszont látnunk kell, hogy az aktivista üzenetei ezeken a kiállításokon keresztül is rengeteg emberhez eljutnak, még akkor is, ha tudjuk, ez inkább egy történet elmesélése, de nem az eredeti történet.

(A szerző fotóival.)

A kaland folytatódik
Megjelent a Roadster magazin második nyomtatott kiadása, amelyben ismét olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek minket is folyamatosan inspirálnak. Szerintünk szebb lett, mint az első szám, reméljük, neked is tetszeni fog. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom