A paradicsompiros épület erős karakterrel bír, nem mellesleg gazdaságilag és ökológiailag is fenntartható. Odabent pedig egy letisztult, a természetet nagyvonalúan beengedő térben zajlik az oktatás.
A Budapesti Német Iskola sikeres működését jól mutatja, hogy ismét igény mutatkozott a bővítésére. Az induló új iskolaév miatt nem fért bele a munka halogatása, ezért egy meglévő konténerépületet gondoltak tovább, magasabb minőségben, bővített kapacitással, az épített és természeti környezethez igazodó építészeti karakterrel. Ezzel a megoldással egyúttal minimalizálódott a környezet terhelése a kivitelezés során.
Az eredmény: egy erős karakterrel bíró, markáns, nem mellesleg gazdaságilag és ökológiailag is fenntartható épület.
Az iskola és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda kapcsolata hosszú évekre nyúlik vissza. A főépületet és annak bővítését is a BH tervezte, ezért a jelenlegi munkával is őket bízta meg az intézmény. A tervezők minden fázisban azonos koncepció mentén gondolkodtak, ily módon egy konzisztens épületegyüttes jött létre.
Ez a konzisztencia megmutatkozik az épületrészek megjelenésében, és azok struktúrájában is. A főépület és az új konténerépület formai kialakítása is a sűrűn fás telek szintkülönbségekkel tagolt topográfiájára reflektál.
A bejáratok és közösségi, illetve kiszolgáló helyiségek túlnyomó részt a telek meredek széléhez igazodó oldalon találhatók, míg a tantermek a természetre nyitnak – az intenzívebb élményt nagyméretű nyílászárók támogatják. Az épület egy csoportszobával, három tanteremmel, zsibongóval, teakonyhával és mosdókkal rendelkezik. A terep adottságai miatt a konténer a játszóudvar szintjéről rövid lépcsőn leérkezve fogadja a gyerekeket.
Az új épület az iskolába készülő 0. évfolyamos kis diákok számára készült, ezért nem volt igény arra, hogy szorosan kapcsolódjon a főépülethez. A konténerépület ideális helyet kapott az erdőhöz közeli védettebb telekrészen, a játszótér szomszédságában. A főépület közelsége pedig minden kiegészítő funkciót biztosít.
A modulok a főépület kiemelt elemein megjelenő paradicsompiros színt kaptak, a belső tereket azonban letisztultság jellemzi, teret adva a színes bútoroknak, és az erdőre nyíló kilátásnak.
Tervezéskor kiemelten ügyeltek arra, hogy a környező fákat ne veszélyeztesse a beépítés. Pozíciójuk és állapotuk vizsgálata befolyásolta a tervezést, így a meglévő fák között kap helyet az épület, a terasz vonala pedig követi a fák elhelyezkedését.
Mitől vált fenntarthatóvá az új épületegység létrehozása? A korábban ott álló konténert ugyan elbontották, mert már nem felelt meg az iskola igényeinek, ám az oszlopait az új konténerépületben fel lehetett használni, a többi elemét pedig máshol hasznosították. Ezen túl, mivel minimális beton beépítésére volt szükség az új konténerek telepítésekor, a CO2-kibocsátás jelentős mértékben lecsökkent. Ezt a BH meg is mérte; számításuk szerint
ha egy ugyanilyen tulajdonságokkal rendelkező épület vasbeton szerkezettel épült volna meg, annyi CO2 szabadult volna fel, aminek semlegesítéséhez 101 fa száz évig tartó munkájára lett volna szükség.
Szintén fontos szempont volt, hogy ha az intézmény a jövőben úgy dönt, hogy az épületet lebontja, és másként oldja meg az iskolaépület bővítését, az esetleges bontás után nem marad tájseb a környezetben, a bontási hulladék minimalizálódik, a konténer elemei pedig újra felhasználhatók lesznek.
A tervek megvalósításával egy fenntartható, az épített és természeti környezethez illeszkedő, barátságos épület jött létre, amely teljes mértékben kiszolgálja az iskolakezdés előtt álló 0. évfolyamos diákokat és oktatóikat.
Ahogy a régebbi épületszárnyakat, úgy az új épületet is hamar belakták és megszerették a diákok.
(Forrás: Bánáti+Harvig, fotók: Jaksa Bálint/Bánáti+Harvig)
konténer | nagy sztori | budapest | Budapesti Német Iskola | bánáti+hartvig építésziroda
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!
