A Karib-térség sok felfedező egyik nagy álma, ahol a hedonizmus, a latinos életmód és a dézsából öntött napsütés találkozik egymással.
A popkultúrát is megannyiszor megihlető közép-amerikai régió még egy földgömbön is hatalmas távolságra terül el az öreg kontinenstől, pedig közben nem is gondolnánk, hogy a karibi szigetek mintegy harmada európai tengeren túli terület, néhány helyre pedig akár egy mezei személyi igazolvánnyal is eljuthatunk. Lássunk most néhány népszerűbb, szemrevalóbb célpontot közöttük.
Kajmán-szigetek
Az Egyesült Királyság tengerentúli területe három szigetből áll, a lakosság zöme ugyanakkor Nagy-Kajmánon él, amely háromszáz kilométerre található Kubától. Legnagyobb városa a huszonnyolcezres Georgetown, amelynek saját nemzetközi repülőtere van, és amely óceánjárókat is előszeretettel fogad.
A Karib-térség egyik legmagasabb életszínvonalú szigetéről beszélünk,
egy igazi offshore-paradicsomról, ahol a pénzügyi szektor mellett a turizmus is virágzik. Így érthető módon többször is felmerült az, hogy a sziget jelentős bevételi forrásai miatt akkor is megállna a lábán, ha függetlenedne az Egyesült Királyságtól. De ez egyelőre még nem történt meg. A sziget első telepesei egyébként Skóciából érkeztek, ma ebből már keveset érzünk, ugyanis angol, kanadai, amerikai, jamaicai és más karibi érkezők igazán színessé tették a szigetvilág lakosságát.
A Kajmán-szigetek látszólag egy sík vidék, valójában viszont
egy tenger alatti hegység, a Kubáig húzódó Cayman Ridge csúcsaiból áll, amelyeket csodás korallszirtek öveznek,
és mindössze pár méterrel emelkednek a tengerszint fölé. Így az itteni látványvilág ízig-vérig hozza nekünk azt, amit a Karibi-térségben a filmekből és az útikönyvekből megszokhattunk.
Szent Márton-sziget
Avagy franciául Saint-Martin, hollandul pedig Sint Maarten. Merthogy a sziget déli része holland külbirtok, az északi pedig Franciaországhoz tartozik.
Mintegy nyolcvanezer ember él itt, Puerto Ricótól úgy háromszáz kilométerre; az összlakosság és az összterület is mondhatni baráti módon van elosztva a két nyugat-európai ország között, amelyek már 1648 óta osztozkodnak a karibi ékszeren.
Érdemes még megemlíteni a sziget északi-nyugati partjainál található Grand Case-t, amely kiváló éttermeiről és beach bárjairól híres,
egyes szakértők szerint ez a kis falu a Karibi-térség egyik legfontosabb gasztronómiai központja.
A Kajmán-szigetekkel ellentétben Szent Mártonnak az északi és déli oldal is igen dombos, látványos hegycsúcsok gazdagítják.
A két térség között pedig egy völgy terül el, ahol a lakosság zöme él. Ha itt járunk, a helyi túraútvonalak révén érdemes felfedeznünk magunknak a pompás erdőket és karibi hegyvilágot is.
Guadeloupe
A francia külbirtok a Kis-Antillákhoz, azon belül a Szélcsendes-szigetek csoportjába tartozik. Montserrat és Dominika mellett terül el, keletről az Atlanti-óceán, nyugatról a Karib-tenger mossa partjait.
Guadeloupe öt szigetből áll, a lakossága pedig jelentős: mintegy négyszázezer ember él itt. A helyiek főleg turizmusból, valamint banán- és cukornádtermesztésből élnek, ebből egyenes ágon következik az is, hogy virágzik a rumkultúra. A két nagy sziget városaiban
hangulatos színekkel, illatokkal és ízekkel kecsegtető helyi kereskedők lepik el a helyi piacokat,
amelyek hétvégén és a hétköznapokon egyaránt várják a vásárolni kedvelőket friss portékájukkal.
Guadeloupe-on összesen nyolc repülőtér található,
a Pointe-à-Pitre repülőtér nemzetközi járatokat is fogad, kisgépek pedig Saint-François-ban is leszállhatnak.
A szigetek közötti ugyanakkor nagyon népszerűnek számítanak a menetrend szerinti hajójáratok, amelyekkel Les Saintes, Marie Galante, Îles de la Petite Terre, valamint La Désirade szigetek mindössze egy-két órán belül elérhetőek.
Montserrat
A festői brit szigetet több természeti csapás is sújtotta az elmúlt évtizedekben: 1989-ben a Hugó hurrikán, 1995-ben pedig a Soufriere vulkán miatt kellett újraalkotni a helyi infrastruktúrát és épített örökséget. A kilencvenes években a vulkánkitörések rendszeressé váltak, mígnem 2006-ban összeomlott a vulkán lávakupolája, és egy közel háromcentis hamuréteg szállt rá Old Towne és Olveston településekre.
A helyet hosszú ideig a karibi smaragdszigetként emlegették ír hagyományai, valamint Írországra emlékeztető partvidékei miatt.
Montserrat a kilencvenes évek természeti katasztrófái után ismét zöldben pompázik, az új repülőtér pedig 2005. július 11-én fogadta az első kereskedelmi járatot. Montserrat új fővárosa Little Bay lett, ahol felhúztak egy új kikötőt távol a vulkáni tevékenység ütőzónájától.
A sziget lakói 1998-ban részesültek azokban a jogokban, amelyekkel az Egyesült Királyság állandó lakói rendelkeznek, 2002-ben pedig a karibi lakók teljes jogú brit állampolgárokká váltak.
Curaçao
Hollandia társult állama a venezuelai partok közelében terül el.
A sziklás északi partot erős tengeráramlatok nyúzzák, a déli partnál viszont a víz nyugodt, homokos öblei igazi turistalátványosságok.
A déli parttól található mindössze ötven-száz méterre a híres kék perem, ahol a tengerfenék több mint hatvanméteres mélységbe ér le, és csodás búvárkodási lehetőséget kínál.
A sziget fővárosa Willemstad, amelynek városképét és építészetét a középkori spanyol építészet határozza meg, amely gazdagon keveredik a holland stílussal.
Egyedülálló építészeti egysége miatt a belvárost és a kikötő festői bejáratát az UNSCO világörökséggé nyilvánította.
Nem is csoda, elnézve a sziget székhelyét, a szorosan egymás mellé rendeződő, hangulatos, színes házakat, olyan érzésünk támad, mintha egy holland vagy dán kikötővárosban kalandoznánk.
A KLM légitársaság 2012 óta járatokat indít Amszterdamból Curaçaóra, emellett tisztességes karibi szigetként több kikötővel is büszkélkedik, amelyek magánjachtokat, utasszállító óceánjárókat és teherhajókat is egyaránt fogadnak.
Ez is érdekelhet:
nagy sztori | karib térség | Nagy-Britannia | franciaország | tengerentúli terület
Katasztrofális a helyzet az aszály miatt, a folyók élővilága is veszélybe került Angliában
„Kötelező” csókolóznod, ha ezeken a helyeken jársz Olaszországban
