Close
El lehet egyáltalán búcsúzni New Yorktól?

El lehet egyáltalán búcsúzni New Yorktól?

Tombor Nelli tizenkét évnyi távollét után hazatért Budapestre, a Roadsternek pedig elmeséli, milyen érzés elengedni New Yorkot.

Egész nyáron azon gondolkodtam, hogyan fogok tudni elköszönni a várostól, ahova felnőtté válásom talán legmeghatározóbb pillanatai kötnek. Megszereztem álmaim diplomáját, megnézhettem Kris Moran díszlettervező irodáját, először láttam Soutine-festményt élőben, produkciót szervezhettem, hallhattam Jane Goodall előadását a New York Egyetemen, kezet fogtam Leonardo DiCaprióval, néztem, ahogy egy hercegnő tunkolja a szaftot a pogácsámmal, és átéltem életem első pánikrohamát egy konyhában.

Egyáltalán el lehet búcsúzni New Yorktól?

Azt tudtam, hogy a MET-et majd felváltja a Szépművészeti Múzeum, a Bryant Parknál lévő nagykönyvtárat pedig a Szabó Ervin könyvtár. A Breads Bakery mennyei csokis babkája helyett majd eszem a Café Kör somlói galuskáját, vagy a sógornőm fánkját (ha ettél már finomat…). De azt, hogy a barátoktól, akiket családomként szeretek, hogyan lehet elbúcsúzni, no arról fogalmam sem volt.

Talán a visszaemlékezés segít. Úgy újraélhetem azt a rengeteg csodás élményt, ami odaköt.

A szülinapi piknikek, a legjobb koncertek, a szakadó esőben futás a Brooklyn Bridge Parkban. A cocoronos vacsorák, a hajnalig tartó fontos beszélgetések. Amikor kétségbeesve, nehéz szívvel ültünk a brownstone lépcsőjén Erika barátnőmmel, mert nem tudtuk, hogyan tovább. Vagy amikor Zoltán megkapta élete egyik legfontosabb munkáját, és sírtunk, majd kacagtunk a Broadway és a 74. utca sarkán. Vagy amikor Francesco Clemente-vel és Alba Primicerivel vacsorázhattam, miközben meséltek nekem a nyolcvanas évekbeli New Yorkról, Basquiat-ról és a Studio 54-ról.

Az utolsó pár hétben a szokásosnál is többet gyalogoltam. Norah Jones, Elvis és Miles Davis szólt felváltva a fülemben, sütött a nap, kétségbeesve, de új tervekkel tele próbáltam képeket gyűjteni emlékbe.

Hetekig azon törtem a fejem, hogyan tudom majd néhány mondatban elmesélni, mi az, amit itt hagyok, mit jelent nekem ez a város. A sok magammal vívott harcon, nehézségen túl olyan szabadságot, olyan lehetőségeket adott, amit egyetlen hely sem ezelőtt.

Sosem felejtem el az első séfem, Chris Gesualdi szavait: a konyhában mindig van mit csinálni. Az igazság az, hogy bármilyen munkám, feladatom volt Amerikában, ez a mondat minden területen megállta a helyét. Mindig lehetne jobb. Azt hiszem, a tökéletességre való törekvésnek éppen az a lényege, hogy minden nap csinálhatod egy picivel jobban.

New York megtanított jobban érteni a világot és saját magam is; ma már tudom, hogy mik a határaim, és miként feszegethetem azokat.

A búcsúesténken azon gondolkodtam, milyen szerencsés vagyok, hogy ezek az emberek a barátaink, és mennyivel több lettem általuk. Amikor becsuktuk az ajtót a vendégek után, egymás nyakába borulva zokogtunk Zoltánnal. Napokig nem tértem magamhoz.

New Yorkból visszavágytunk a gyökereinkhez, hiszen otthona sokféle lehet az embernek, de hazája csak egy van.

Tavaly decemberben elindultunk, de azt hiszem, még nem értünk haza teljesen.

(Fotók: Tombor Nelli és Tombor Zoltán)

Legyen tiéd a limitált szériás giftboxunk!
Mi jobb, mint egy Roadster magazin?
A válasz egyszerű: öt Roadster magazin.
Úgy döntöttünk, összerakjuk egy díszdobozba az eddigi számainkat, és ha megrendeled magadnak vagy valaki másnak ajándékba (spoiler alert: jön a karácsony!), akkor a következő, sorrendben ötödik számunkat ajándékba kapod tőlünk.
Az öt szám együtt díszdobozban most 8950 Ft.
Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom