Eljutni arra a pontra, amikor felkerülsz a térképre

Túlvilági technoérzés az absztrakt festőművész munkáival New Yorkban, aztán múzeumi kiállítás Kínában ezer négyzetméteren. Közben itthon az egyik legrangosabb galériában a zárlat után tárlat, mindemellett még a Budapest Art Factory alkotóházat is viszi. Kucsora Márta-portré.

A Super Natural című kiállítást a napokban már ajánlottuk, de most megkérdeztük pár dologról a festőművészt bemutató Postmasters Gallery alapító-tulajdonosát, vezetőjét, Tamas Banovichot is. Felkerestük, és hosszan beszélgettünk a még épp negyvenes éveibe lépett Kucsora Mártával az eddigi pályájáról, a tavalyi évről, ami általánosan világkatasztrófának nevezhető, neki mégis ez az időszak hozta a nagy áttörést.

Innentől lesz igazán izgalmas minden.
Kucsora Márta

A manhattani bemutatkozó kiállításán Márta nem tudott személyesen jelen lenni az aktuális helyzet miatt, és most nem is társulnak élő, a networkingre lehetőséget kínáló események, ám így is jó visszhangok érkeznek. A New York-i képzőművészeti élet több befolyásos figurája nézte meg a kiállítást a Postmastersben, a látogatásokról szakmai oldalakon, instagram posztokban is beszámolnak. Innen tudjuk, hogy többek közt a The New York Times vezető művészeti kritikusa, Roberta Smith is látta a Super Natural-t. Kicsit talán meredeknek tűnik a posztolás mint mérvadó megjelenés, de Márta elmagyarázta, és meg is mutatta, hogy az Instagramon strukturáltan, többdimenziós, az interaktivitásra épülő szakmai adatbázis építhető, vagy más oldalról megközelítve, abba be lehet kapcsolódni, részesévé lehet válni. A jelenlét, közös pontok, megjelölések, hashtagek a szakmai térbe helyezhetik a szereplőket nemzetközi szinten is. Persze, mindehhez elengedhetetlen a való életben elérni azt a pontot, amikor felkerülsz a térképre.

A festményei azt az érzetet keltik benned, mint mikor a Jupiter mérgező gázviharait nézed, vagy más galaxisokat azon túl.
@mary_lynn_buchanan

A Postmasters galériában egyéni kiállítással megjelenni különleges lehetőség. Legjobban úgy írható le a kulthely filozófiája, mint a hokijátékosé, aki nem a korongra megy, hanem abba az irányba, ahová a korong érkezik. A kortárs galéria alapítása óta, azaz harminchat éve foglalkozik Tamas Banovich és felesége, Magda Sawon azzal, hogy megmutassa: mi az, ami érvényes a jelenre nézve a művészetben. Ha lehet így fogalmazni: ultrakortárs. Mik azok a jelenségek, felmerülő koncepciók, gesztusok, attitűdök, amiknek jelentősége, hatása van ma és lesz a jövőben. Kísérletezve kutatják a technológiai fejlődés befolyását a művészet világára, azt, hogy mi válik irányzattá, és mi az, ami marad csak egy divathullám.

A pandémia miatt feltornyosuló többszörös egzisztenciális krízisek valósága, és az emberfelett álló erők most hirtelen mindent megkerdőjeleznek, fontosnak tűnő kérdések jelentéktelenné válnak. Ebben a pillanatban, Márta munkáinak emocionális, fizikai jelenléte, drámaisága, bátorsága, most nagyon is relevánsnak tűnik, megérzesünk, a reakciókat látva, érvényesnek bizonyult.

Az absztrakció hirtelen ábrázoló stílussal válik. Szerintünk.
Tamas Banovich

De hogy jött Kína, és mi van még?

Márta következő nagy nemzetközi bemutatkozása Kínában, Nankingban lesz, ahol a Deji Art Museum negyven darab, a kommersz méreteket átlépő festményét állítja ki ezer négyzetméteren. A képeken kívül egy dark roomot is építenek, ahol direkt erre a programra egy háromcsatornás hang- és videóinstalláció készül. A kiállítás lehetősége mindenféle előzmény nélkül érkezett, a múzeum art direktora kereste meg Mártát. Arra hivatkoztak, hogy internetes platformokon figyeltek fel rá egy szakmai kutatás keretében, ami meggyőző és hiteles képet adott munkájáról. Így aztán a kiállítási lehetőségen túl, vásároltak is pár – egynél több, de száznál kevesebb – festményt a múzeumi gyűjteményükbe. Ezt követően hosszas, minden részletre alaposan kiterjedő tervezési szakasz zajlott le tavaly, az előkészületek pedig folyamatban vannak, megnyitó jövő februárban.

Még idén Magyarországon is láthatóak lesznek Márta munkái, a Kálmán Makláry Fine Arts galériában. A festőművész négy éve tartozik a hazai élvonalba sorolt galériához, amely olyan nagy neveket is képvisel, mint Hantai Simon vagy a közelmúltban elhunyt Reigl Judit. Érdekesség, hogy a Makláry fő profilja a modern művészet, nem a kortárs, ezért azok a nemzetközi művészeti vásárok, amelyeknek rendszeres résztvevője, szintén ezen a területen mozognak, kis részben foglalkoznak kortárs művészettel. Más a piac és más a közönség, mint a kifejezetten kortársra felhúzott eseményeken. Ilyen fontos vásár, amelyen már Márta képei is szerepeltek: a brüsszeli Brafa, az Art Paris és a londoni Masterpiece. Még egy fontos momentum tavalyról, szintén a Makláry gondozásában, kiadásában megjelent egy, a Kucsora Márta eddigi életművet bemutató kétszáz oldalas album, a könyv kifejezetten tekintélyes méretű és minőségi, pont, mint alanyának képei.

És a szupertermészetes Márta

A Képzőművészeti Egyetem elvégzése után a New Jersey-ben található Montclair State University képzőművészeti mesterképzésében vett részt, ekkoriban találkozott személyesen Tamasékkal is Manhattanben. Ez az időszak nemcsak szakmailag formálta, hanem ambíciói megvalósításához is tudást és eszközöket adott. 2006-ban tért vissza Magyarországra, onnantól számítja ő a művészeti pályájának kezdetét, ami ezelőtt volt, azt csak az ide vezető útnak tekinti. Részt vesz a Budapest Art Factory megalapításában, azóta is folyamatosan itt dolgozik, sőt, menedzseli a házat.

Mindig azt próbáltam megfejteni, hogy mitől annyira erőteljesebb egy férfi alkotása, mint általában egy nőé.
KM

Monumentális méretű képeinek fő motívumai a természetből vett absztrakt részletek. Anyaghasználatát a folyamatos kísérletezés jellemzi, mint egy vegyi laboratóriumban, ahol az anyagok hígsága-sűrűsége, száradási ideje, elegyedése adja a textúrát. Eleinte olajfestéket használt bázisként a különböző ipari, illetve nem erre a célra szánt más anyagokkal mixelve, majd 2014-től áttért az akrilfestékre. Az egyedileg gyártatott hatalmas fémkeretre feszített vásznakat a földre fekteti, így hordja fel a rétegeket, fröcsköli, szórja, vízzel visszamossa, mozgatja a képet. Nem ecsettel dolgozik, hanem különböző ipari eszközök segédletével. Nincsenek vonások, az irányított mozdulatok és az esetleges gravitációs folyamatok formálják a végeredményt.

Nincs vizuális előképe, mintája Mártának, inkább a felfedezés hajtja, festményeit a szakszövegek leginkább Jackson Pollock és Helen Frankenthaler munkáival rokonítják. Számára az alkotási folyamat belső mozgatórugója a gesztusokban megtestesülő dinamika és energia játéka, minél intenzívebb hatás kiváltására törekszik. Éppen ezért, képeinek méretét is egyre növeli, végtelenné tágítva a használt anyagok viselkedésének variációs palettáját.

Amikor falméretűre nő egy festmény, akkor megkérdőjeleződik az eladhatósága, de ez nem lehet elsődleges szempont.
KM

Márta lendületes, állandóan szervezi maga körül az életet, anya, feleség, világpolgár, elektromos autóval jár. Művészetében a nőiességének lágysága fel sem merül, egy feminista íz viszont kiérezhető. Festményei cím nélküliek, mert szerinte nem tudná pontosan kifejezni egy címkével a képei lényegét, viszont gyakran fogalmazza meg gondolatait női művészektől vett idézetekkel. Nagy hatást gyakorolnak rá a huszadik század női alkotói, akiknek életét és művészetét csak napjainkban dolgozzák fel, lassan felülírva ezzel az eddigi globális ismereteinket. Figyelemmel kíséri, és képes azonosulni azokkal a művésznőkkel, akiket csak most, utólag pozicionál valós helyükre a művészettörténet.

Sosem azzal a tudattal dolgoztam, hogy »nőnemű« művész vagyok, és neheztelek, ha női művésznek neveznek – művész vagyok. Valójában már azt sem szeretem, ha művésznek hívnak – festő vagyok.
Grace Hartigan

Remélhetőleg, és nagy eséllyel még sokat hallunk Kucsora Mártáról, addig is követjük az Instán.

(Fotók: Biró Dávid, Colin Welch, Darabos György, Kyle Knodell)

nagy sztori | new york | art | művészet | kiállítás